 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 Amiben segíteni tudok:
- nők védelme a munkajogban,
- munkavállalás és gyermekvállalás,
- munkaviszony létesítésével,
- munkavégzéssel, munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tanácsadás,
- munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő társadalombiztosítási ellátások,
- jogsérelem esetén jogorvoslati lehetőségek.
Erdős Hajni
jogász |
|
|
| Hajni |
2005.11.21. 13:28 [#88] |
Kedves Levélíró!
Annak nincs akadálya, hogy a gyed lejárta után az apa részesüljön gyesben. Ha újabb gyermek születik, akkor a szülők választása szerint csak egy ellátásban részesülhetnek (és csak az egyik szülő) a két gyermek után. Ez azt jelenti, hogy ha az első gyermek után gyesben részesül a szülő, akkor a másik gyermek után semmilyen egyéb ellátásra nem jogosult. Ilyenkor célszerű kiszámolni, hogy melyik ellátással jár a legjobban a család.
A második kérdéseddel kapcsolatban otthoni munkavégzésnek minden olyan munkavégzést értünk, ami a gyesben részesülő biztosított otthonában történik. Nincs előírás, hogy ennek milyen tevékenységnek kell lennie. Felhívom a figyelmedet arra, hogy január 1-től már az is dolgozhat teljes munkaidőben a gyes mellett, aki nem az otthonában végzi a munkát, hanem munkahelyen, tehát a szabály könnyítést tartalmaz azoknak, akik dolgozni szeretnének (vagy kényszerülnek) a gyes alatt.
|
| | Előzmény: [#85 | ins omnia | 2005.11.17. 10:36] |
|
|
| Hajni |
2005.11.21. 09:11 [#87] |
Kedves Lia!
A Munka Törvénykönyve nem írja elő az Általad említetteket, valójában az egyenlő bánásmód általános követelményéből adódik. Nem ismerem a Te munkahelyeden az előírásokat, de elképzelhetőnek tartom, hogy a munkáltató (illetve a kollektív szerződés) úgy határozza meg az étkezési jegy juttatásának feltételeit, amelynek alapján bizonyos munkavállalók ettől elesnek (pl. akik nem végeznek munkát, mert hosszabb távolléten vannak, vagy a részmunkaidős munkavállalók stb.). Ezeket a feltételeket azonban tilos úgy megállapítani, hogy az egyeseket hátrányos helyzetbe hoz más ugyanolyan helyzetű munkavállalóval szemben. Hangsúlyozom, hogy az étkezési jegy nem kötelezően adandó juttatási forma, az csak adható – ez a munkáltató belátásától függ, de a fentieket be kell tartania.
Ha jogellenesnek érzed ezt, akkor fordulhatsz a munkahelyeden lévő munkavállalói érdekvédelmi szervezethez (ha van ilyen), továbbá a munkaügyi felügyelőséghez, illetve munkaügyi bírósághoz is.
|
| | Előzmény: [#86 | Lia21 | 2005.11.17. 14:25] |
|
|
| Lia21 |
2005.11.17. 14:25 [#86] |
Kedves Hajni!
Közalkalmazottként dolgozom egy kutatóintézetben. Nem kapok étkezési jegyet. A gazd.vezetőt többször megkérdeztem, hogy miért nem, erre a válasz mindig az volt, hogy nincs rá pénz. Aztán hallottam egy másik magyrázatot is, miszerint évekkel ezelőtt abból a pénzből, amit étk. utalványokra költöttek volna, egy állaást kreáltak. - létezik ilyen? Ezenkívül, kap néhány ember utalványt (takarítók, portások, kézbesítő). Én úgy tudom, hogy a törvény azt írja elő, hogy egy munkahelyen vagy mindenki kap utalványt, vagy senki, néhány ember nem kaphat, ez törvénytelen. Mit lehet tenni ilyen esetben?
Üdv,
Lia |
| |
|
|
| ins omnia |
2005.11.17. 10:36 [#85] |
Kedves Hajni!
Az érdekelne, hogy ha az anya a gyermek 2. évéig gyeden van, majd utána, a harmadik évben az apa megy el gyes-re, és közben megszületik a második gyermek, akkor az úgy lehet-e, hogy az apa az első gyerekkel gyes-en van, miközben az anya a másodikkal tgyáson, majd a továbbiakban gyeden?
A másik kérdésem, hogy mi számít otthoni munkavégzésnek, ami tehát - az eddigi tanácsaid alapján - a gyes mellett akár 8 órában is folytatható?
Köszönöm válaszod! |
| |
|
|
| Hajni |
2005.11.14. 15:10 [#84] |
Kedves Brigitta!
Legjobb tudomásom szerint a gyes melletti 8 órás munkavégzésre vonatkozó törvénymódosítás a gyermek egyéves korától január 1-jétől lép hatályba. Az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint a törvényt elfogadta már a parlament, de jogszabályban még sehol sem lehet elérni. A tájékoztatók tehát egyelőre helyesek, hiszen jelenleg még csak 4 órában történhet a munkavégzés.
Támogatást a munkáltatók olyan munkavállaló után igényelhetnek, akik azután állnak munkába, hogy a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás és ápolási díj folyósítása már megszűnt (2004. évi CXXIII. törvény). Ebben az esetben a munkáltató a tb. járulék 50%-át igényelheti támogatásként, legfeljebb havi bruttó 90.000,-Ft-os kereset figyelembevételével, és legalább 9 hónapos, megszakítás nélküli foglalkoztatás esetén. A gyes-en lévőkre külön támogatás nincs, hiszen aki gyes mellett dolgozik, már két forrásból is bevételhez jut: egyfelől megkapja a munkájáért a munkabért, másfelől pedig az államtól anyasági ellátásban is részesül.
|
| | Előzmény: [#83 | molnarba | 2005.11.14. 11:46] |
|
|
| molnarba |
2005.11.14. 11:46 [#83] |
Kedves Hajni!
A kormány meghirdette, hogy november 1-től, teljes munkaidőben lehet munkát vállalni GYES-en lévő anyukáknak. Ehhez képest rengeteg fórumon olvastam, hogy továbbra is csak 4 órában lehet. Kérdésem az lenne, hogy akkor most hogy is működik ez, és milyen támogatást kapnak a munkáltatók, ha GYES-en lévőket alkalmaznak. |
| |
|
|
| Hajni |
2005.11.14. 11:36 [#82] |
Kedves Amanda!
Véleményem szerint jogellenes lehet, ha a táppénzen lévők annak ellenére kapnak étkezési jegyet, hogy ez számukra nincs biztosítva. Ez önmagában még nem lenne baj, hiszen a munkavállaló javára mindig el lehet térni a jogszabálytól vagy a kollektív szerződéstől, akkor viszont már probléma, ha ezáltal valaki elesik a saját juttatásától.
Az nem jogellenes, hogy a részmunkaidősök is egész jegyet kapnak, hiszen ez megint csak egy pozitív irányú eltérés. Azonban ezt is megfelelően szabályozni kell.
Ami már aggályos lehet, az az egyéni elbírálás a határozott idejű szerződéses munkavállalók esetében. De erre sem lehet egyértelműen kimondani, hogy jogellenes, hiszen elképzelhetőnek tartok egy időbeli korlát meghatározást, amely alatt nem fizet a munkavállalóknak ilyen hozzájárulást, (akkor viszont senkinek sem), és csak egy bizonyos idejű (pl. minimum féléves) jogviszonytól biztosítja ezt.
|
| | Előzmény: [#81 | Amanda | 2005.11.11. 10:46] |
|
|
| Amanda |
2005.11.11. 10:46 [#81] |
Szia Hajni
"Ha azonban a munkáltató biztosítja az étkezési hozzájárulást, akkor az egyenlő bánásmód követelményét tekintetbe kell venni, tehát azonos követelményrendszer szerint kell azt a közalkalmazottaknak biztosítani. Mindazonáltal úgy vélem, nem tekinthető az egyenlő bánásmód követelményébe ütközőnek az, ha az étkezési hozzájárulást csak azoknak a munkavállalóknak biztosítja a munkáltató, akik ténylegesen munkát végeznek"
Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kollektív határozza, hogy a határozott típusú szerződéses egyéni elbírás a döntő. Itt megfelel az egyenlő bánásmódnak az, hogy egyes határozott típusúak kapnak? És az, hogy a táppénzen lévők is kapnak, pedig kollektív szerint nem járna? Meg még az, hogy rész munkaidősök egész jegyet kapnak?
Lehet ilyen különbségeket tenni?
A fő probléma még az, hogy egy üres álláshelyre egy jár, és a szülési szabadságon lévő hölgy kapja
Válaszodat előre is köszönöm |
| |
|
|
| Hajni |
2005.11.11. 10:03 [#80] |
Szia Amanda!
A Munka Törvénykönyve 165.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat.
Eszerint a munkáltató maga határozza meg kollektív szerződésben (de lehet munkaügyi szabályzatban, munkaszerződésben stb.), hogy a munkavállalók munkahelyi étkeztetését milyen módon és milyen mértékben biztosítja. A támogatás tehát – ahogy Te is írtad - adható, de semmiképpen sem kötelezően jár a közalkalmazottaknak.
Ha azonban a munkáltató biztosítja az étkezési hozzájárulást, akkor az egyenlő bánásmód követelményét tekintetbe kell venni, tehát azonos követelményrendszer szerint kell azt a közalkalmazottaknak biztosítani. Mindazonáltal úgy vélem, nem tekinthető az egyenlő bánásmód követelményébe ütközőnek az, ha az étkezési hozzájárulást csak azoknak a munkavállalóknak biztosítja a munkáltató, akik ténylegesen munkát végeznek, a tartósan távol levők részére (pl. gyesen, táppénzen, hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságon lévőknek) pedig nem. És az sem feltétlenül jogellenes, ha a határozott idejű közalkalmazottak részére ezt a juttatást nem biztosítja. A lényeg, hogy a fentiek teljesüljenek. Ha viszont a kollektív szerződés előírja, hogy a tartósan távol lévők részére nem jár, ennek ellenére valakinek adnak, és emiatt Te elesel a juttatástól, azt már aggályosnak tartom.
Ebben az esetben szerintem első körben írásban jelezd ezt a problémádat a munkáltatódnak, ha pedig ez nem vezet eredményre, akkor akár az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulhatsz, és szóba jöhet még a munkaügyi felügyelőséghez történő bejelentés is.
|
| | Előzmény: [#79 | Amanda | 2005.11.10. 17:15] |
|
|
| Amanda |
2005.11.10. 17:15 [#79] |
Szia Hajni:)
Új vagyok még itt a fórumon, de remélem tudsz nekem segíteni. Azzal a problémával fordulok hozzád, hogy 2005 év elején helyezkedtem el közalkalmazottként. Helyettesítő állást töltök be, határozott típusú szerződéssel. A munkáltatóm nem hajlandó nekem étkezési jegyet jutatni, mert így határozták meg a kollektív szerződésben, hogy a határozott típusú szerződésnél egyéni elbírás a döntő. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy a kollektív szerződés felülbírálhatja a munkatörvénykönyvét? Ennek a dolognak a másik része az, hogy a kollektívben úgy van van, hogy egy üres álláshelyre egy étkezési jegy jár. Az is benne van, hogy táppénz gyes gyed időszakra nem jár. Itt az történt, hogy aki elment táppénzre ő kapott étkezési hozzájárulást meg most szülési szabadság idő alatt is kap. Akkor most hogy is van ez a kollektív szerződés dolog, hogy csak az egyik felét vesszük figyelembe? Én úgy tudtam, hogy igaz, hogy adható az étkezési hozzájárulás, de ha egy csoport kap, akkor mindenkinek kapnia kell. Lehet egyáltalán ilyet meghatározni, hogy a határozott szerződésem miatt ami 2007-ig szól, ne kapjak? Azt szeretném még megkérdezni, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy visszamenőleg megkapjam azaz 2005 év elejétől? Érdekes tény még az, hogy azért más határozott szerződéses dolgozó kap étkezési hozzájárulást. Nálam meg azt mondják, hogy egy üres állás hely címen,amit én töltök be azt a táppénzen most már szülési szabadságon lévő hölgy kapja, akinek kollektív szerint nem járna, de ő kap én meg nem. Úgy fest, hogy ő kapja a nekem járó étkezési jegyet. Szerinted ez jogos?
Elég kilátástalannak látom ezeket a dolgokat, hiába mondtam a feletteseimnek, hogy nekem járna, akkor is azt mondják hogy nem adnak:((
Válaszodat előre is köszönöm |
| |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
