 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 Amiben segíteni tudok:
- nők védelme a munkajogban,
- munkavállalás és gyermekvállalás,
- munkaviszony létesítésével,
- munkavégzéssel, munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tanácsadás,
- munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő társadalombiztosítási ellátások,
- jogsérelem esetén jogorvoslati lehetőségek.
Erdős Hajni
jogász |
|
| Vio |
2006.05.02. 13:12 [#238] |
Kedves Hajni, kibogarásztam valamit a kérdésemmel kapcsolatban, konkrétan még az lenne a kérdésem, hogy ha 2 éven túl születik a kistestvér, és már a GYED lejárt, és csak a GYES-t kapom a nagyobbra, akkor is választhatom, hogy a nagyra nem kérem a GYES-t, hanem a kicsire a GYED-et? Tehát nincs ilyen kritérium, hogy ha a GYED lejárt a nagyra,mert elmúlt 2 éves, akkor már csak a GYES-t adják a kicsire? Kaphatom a kicsire a GYED-et is? Ezt szeretném megtudni..
Köszönöm!
Vio |
| |
| Vio |
2006.05.02. 13:04 [#237] |
Kedves Hajni!
Olyan kérdésem lenne, hogy GYED-en levő anyuka, ha ismét terhes lesz, a következő babára jár-e GYED? Ha jár, van-e valami feltétele, pl. a nagyobb gyerekre járó GYED lejárta előtt kell-e, hogy megszülessen (2 éven belül)? Ha 24 helyett 25 hónapra születik, már nem kap semmit?
És ha lejár a GYED és már GYES-en van a nagyobbal, amikor szül, akkor a másodikra már csak GYES-t kap? Vagy GYED-et????
Köszönöm!
Vio |
| |
|
|
| Hajni |
2006.05.02. 10:44 [#236] |
Kedves Edina!
Akkor nézzük sorjában…
1. Nincs erre konkrét szabály, hogy mennyi idővel előtte kell tájékoztatni a munkavállalót, hogy a munkakörük megszűnik. Csak a közalkalmazottakra is irányadó Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) általános szabályaiból lehet levezetni, hogy a jogokat jóhiszeműen kell gyakorolni, és a munkáltató köteles minden olyan tényről, körülmnyről, illetve ennek változásáról tájékoztatni a munkavállalót, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. De konkrét időpont itt sincs meghatározva. Igazából erre szolgál a felmentési idő intézménye, ami 60 naptól 8 hónapig terjedhet. Ez alatt az idő alatt készülhet fel a közalkalmazott arra, hogy új munkahelyet keressen.
2. A Munka Törvénykönyve 90.§ (1) felsorolja azokat az időszakokat, amelyek alatt a munkavállaló felmondási védelem alatt áll. Ezek teljes listája a következő:
a) betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság (24 hét szülési szabadság)
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek 3 éves koráig – fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyes folyósításának,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított
időtartama.
Ezen kívül irányadó még a közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII. törvény) 31.és 32.§-a is. Eszerint:
31. § A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő harminc nap alatt:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés
ideje.
32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel
a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;
b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint
c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.
(2) Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének d) pontján alapul (vagyis ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően).
Kizárólag a levelében említett okok miatt (vagyis érdekképviseleti tagság, illetve gyermekvállalás) nem lehet a jogviszonyt felmentéssel megszüntetni.
3. Igen, helyesen tudja, a gyesen lévők jogviszonyát nem lehet megszünetni. Ha 2 közalkalmazott jogviszonyát szüntetik meg felmentéssel, akkor a közalkalmazotti törvény 37.§-a szerint jár a végkielégítés, ha legalább 3 évi közalkalmazotti jogviszonya van a kérdéses közalkalmazottnak. Ezt nem érinti az a tény, hogy utána esetleg szerződésesként (vagyis nem közalkalmazottként) tovább végezhetnek munkát az intézményben a korábbi közalkalmazottak.
4. De jár, hiszen ebben az esetben is munkáltatói felmentéssel szűnik meg a jogviszony.
5. A munkakör akkor ajánlható fel, ha az a közalkalmazott képzettségének megfelel. De még ebben az esetben sem köteles a közalkalmazott azt elfogadni. Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, érdemes az oktatási minisztériumban érdeklődni, ez annyira speciális kérdés.
|
| | Előzmény: [#232 | drnece | 2006.04.25. 18:39] |
|
|
| Hajni |
2006.05.02. 10:43 [#235] |
Kedves Krisztina!
1. Így van, a gyes alatt visszamehetsz akár a korábbi munkahelyedre, de annak sincs akadálya, hogy elmenj akár másik munkahelyre dolgozni. Ez utóbbi adott esetben még a munkáltatódnak is jobb lehet, ha határozott időre vett fel valakit a helyedre, és Te korábban szeretnél visszamenni dolgozni. Ha a gyesed lejár, akkor a munkáltatód köteles visszavenni dolgozni. Ha Te nem akarsz visszamenni, mert az új munkahelyeden akarsz továbbiakban is maradni, akkor Neked kell rendes felmondással megszüntetned a korábbi munkaviszonyodat, aminek következménye, hogy végkielégítésre valóban nem tarthatsz igényt. A felmondási időre járó átlagkereset azonban jár. De ha a jogviszonyt közös megegyezéssel szüntetitek meg, akkor még akár végkielégítés fizetésében is megállapodhattok.
2. Hát ez egy kényes kérdés. Én úgy gondolom, hogy nem vagy köteles beszámolni olyan körülményről, ami nem tartozik a munkádhoz, és ami a jogaid gyakorlását és kötelezettséged teljesítését nem érinti. A Munka Törvénykönyve 77.§-a ki is mondja, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely a személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújt. Tehát ha nem kérdezik (elméletileg nem is kérdezhetik), akkor nem kell megmondanod. Persze kérdéses, hogy ha a gyermeked sokat lesz beteg, és Neked hiányoznod kell emiatt a munkából, akkor ez hogyan veszi ki magát akkor, ha erről a munkáltatód nem tudott. Ebből lehet sajnos baj, pl. egy felmondás esetleg egy „ál”dologra hivatkozva, hiszen a gyermek megléte nem lehet felmondási ok, de mint tudjuk, a munkáltatók nagyon találékonyak, és találnak okot, ha akarnak.
3. Úgy gondolom, a jelenlegi munkáltatódnál kell igényelned a gyest. Nem baj, ha a munkáltatód megtudja, hogy máshova szeretnél elmenni dolgozni, hiszen a leveledből az derül ki, hogy még örülne is neki tekintettel arra, hogy időközben felvett mást.
|
| | Előzmény: [#234 | kaplonyi | 2006.04.27. 23:33] |
|
|
| kaplonyi |
2006.04.27. 23:33 [#234] |
Kedves Hajni,
A helyzetem a szokásos: Jelenleg 1,5 éves kisfiammal vagyok gyeden.Mennék vissza dolgozni, de a helyemet már betöltötték.Lenne néhány kérdésem, amire nagyon hálás lennék, ha válaszolnál:
1.Ha jól értettem előző válaszaidból,ha máshova megyek el dolgozni, nem kell megszűntetnem jelenlegi munkaviszonyomat? Elég csak akkor, ha az új "bejön"? Viszont akkor elesek végkielégítéstől, felmondási időre járó pénztől, stb. Mikor éri meg felmondani?
2. Az új munkahelyre jelentkezve köteles vagyok megmondani, hogy gyerekem van? Erkölcsileg persze jobb az őszinteség, de jogilag ez kiderülhet az új cégnél,ha ők nem kérdezik, én meg nem mondom? Ebből lehet baj?
3.A gyes-t az új vagy a jelenlegi munkahelyen kell igényelnem? Amúgy nem baj ha a jelenlegi munkáltatóm megtudja, hogy máshova megyek dolgozni úgy, hogy fennáll a munkaviszonyunk?
Előre is köszönöm a segítséged!
|
| |
|
|
| Hajni |
2006.04.26. 14:05 [#233] |
Kedves Hajni!
A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkaviszony szünetelésének azokat az eseteit, amelyek fennállása alatt a munkavállalót szabadság illeti meg. Ezek közül a számodra releváns esetek a következők:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára (tehát a táppénz);
b) a szülési szabadság tartamára (ami alatt terhességi-gyermekágyi segélyben részesültél);
c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére (gyes, gyed).
A fentiek minden gyermek után megilletnek, illetve az ikergyermekek után csak egyszer.
Amikor visszamész dolgozni, akkor a munkáltató 30 napon belül köteles kiadni a felgyülemlett szabit, ettől eltérni nem lehet (Munka Törvénykönyve 134.§ (3) b) pont).
A Munka Törvénykönyve 84.§-a pedig kimondja, hogy a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Ez tehát azt jelenti, hogy amint visszatérsz, a bérfejlesztést végre kell hajtani.
|
| | Előzmény: [#231 | szhajni | 2006.04.25. 14:18] |
|
|
| drnece |
2006.04.25. 18:39 [#232] |
Kedves Hajni!
Kérem, a következő kérdések megválaszolásában segítse kicsiny tagozatunkat.
Röviden magunkról:
Egy általános iskola speciális tagozatán dolgozunk 10-en, ahol enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket oktatunk. Sajnos egyre kevesebb tanulónk van, így nagyon valószínű, hogy a következő tanévben több /3/ gyógypedagógusnak nem lesz állása. Erre vonatkozólag jogi kérdésekben szeretnénk Öntől néhány információt megtudni.
1. Mennyivel hamarabb kell a munkáltatónak jeleznie, hogy a munkakörünk megszűnik?
2. Van-e valamilyen szabály, prioritási sorrend arra, hogy kit küldhetnek el? /Mivel nekünk nem tantárgyakhoz kötött végzetségünk van, bármelyikünk bármelyik tantárgyat taníthatja. Elküldhetnek-e pl. engem, ha én fölsőben tanítok és nem ott lesz csoport csökkenés, de tudják, hogy babát szeretnénk, és a tagozat érdekképviseletét általában én látom el./
3. A 10-ből három ember szerződéses, így valószínű őket küldik el. Közülük ketten a gyesen lévők helyén vannak. Feltételezzük, hogy a 2 gyesen lévő munkaviszonya nem szüntethető meg. Ennek következtében 2 kinevezéssel rendelkező embernek is fel kell mondania a munkáltatónak és esetleg szerződéssel maradhatnak csak az iskolában? Ebben az esetben nekik jár végkielégítés?
4. Megszűnő munkakör helyett, ha igazgatóhelyettesi állást ajánlanak fel és nem fogadjuk el, akkor nem jár a végkielégítés?
5. Megszűnő munkakör helyett jogszerű, ha a normál tagozaton ajánlanak fel napközis esetleg tanítónői állást? /A diplománkkal normál tagozaton alsóban tudomásunk szerint taníthatunk./
A lehetőségeinket szeretnénk megbeszélni a munkáltatónkkal, de a megfelelő érdekképviselet érdekében szükséges, hogy az erre vonatkozó jogszabályokkal tisztában legyünk. Kérem, ha nem túl nagy kérés, legyen szíves megírni nekünk az ide vonatkozó jogszabályok, paragrafusok számát is.
Köszönöm a segítséget a tagozatunk nevében is! D. Edina
|
| |
|
|
| szhajni |
2006.04.25. 14:18 [#231] |
Kedves Hajni!
Szeptembertől vissza szeretnék menni dolgozni. 2003 áprilisától vagyok újra gyesen, 6 éves ikreim vannak, még 2007 dec.31-ig gyesen maradhatok.
Azt terveztem, hogy vagy a jelenlegi munkahelyemre megyek vissza 4 órában, vagy máshová teljes munkaidőben.
A következőket szeretném megkérdezni:
2003 árpilis óta van-e szabadságom? Ha van, kezdhetem-e azzal, hogy azt kiveszem? Milyen alapbért kell akkor alkalmazni? Ugyanis annak ellenére, hogy a cégnél évente van fizetésemelés, nekem 2002 óta nem emeltek rajta.
Segítségedet megköszönöm. |
| |
|
|
| Hajni |
2006.04.19. 08:42 [#230] |
Kedves Mónika!
Az utolsó mondat kivételével jól érted a helyzetet. Az utolsó mondat viszont nem állja meg a helyét, hiszen éppen az a lényege a védelemnek, hogy nem teheti meg a munkáltató, hogy ha nem akar alkalmazni vagy fizetni, akkor végkielégítéssel (rendes felmondással) felmond. Csak úgy lehet a gyermek 3 éves kora előtt megszüntetni a jogviszonyt, hogyha Te mondasz fel, mert pl. találtál új munkahelyet, vagy a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg a munkaviszonyodat, ahhoz viszont súlyos jogsértés kell, vagy közös megegyezéssel is megszüntethető a munkaviszonyod, de akkor munka nélkül maradsz, tehát ebbe nem érdemes belemenni, esetleg csak ha számodra nagyon méltányos feltételekkel kötnétek (de ezt azért nem ajánlom, mert erre kevés az esély, a munkáltatónak ez nem érdeke, és gyakran előfordul, hogy visszaél a munkavállaló helyzetével). Összegezve tehát nem mondhat fel neked rendes felmondással a gyermek 3 éves koráig a gyes folyósítása mellett a munkáltatód a 2006. január 1-jétől hatályba lépett Mt. rendelkezés szerint.
|
| | Előzmény: [#229 | moncza | 2006.04.18. 18:30] |
|
|
| moncza |
2006.04.18. 18:30 [#229] |
Kedves Hajni!
Először is szeretném megköszönni a válaszod (227).Ezek szerint, ha jól értelmezem, akkor abban az esetben, ha a kislányom betölti a második életévét, és jelzem a munkáltatóm felé, hogy visszamennék dolgozni, ő köteles visszavenni. Ha nem tud munkát adni, akkor a gyermekem három éves koráig felmenthet a munkavégzés alól, és köteles állásidőre járó pénzt fizetni? Ez így működik? Vagy gondolom, ha nem akar egy éven keresztül fizetni, akkor végkielégítéssel felmond?
Várom válaszod, melyet előre is köszönök: Mónika |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
