 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 Amiben segíteni tudok:
- nők védelme a munkajogban,
- munkavállalás és gyermekvállalás,
- munkaviszony létesítésével,
- munkavégzéssel, munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tanácsadás,
- munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő társadalombiztosítási ellátások,
- jogsérelem esetén jogorvoslati lehetőségek.
Erdős Hajni
jogász |
|
|
| Hajni |
2006.08.03. 14:12 [#408] |
Kedves Anett!
Itt két különböző cégről van szó, függetlenül attól, hogy a tulajdonosa (legalább részben) azonos. Ezért a két céget külön is kell kezelni. Több megoldás is van. Megteheted azt, hogy a gyes lejártáig fenntartod az A cégnél a munkaviszonyodat, közben elmehetsz a B céghez. A munkáltatónak ez idő alatt fizetési kötelezettsége nincs, csak a munkaviszony megszűnésekor kell a szabit, a felmondási időt és átlagkeresetet, valamint az esetleges végkielégítést kifizetni (ez legalább 3 évi jogviszony esetén jár). A felmondási védelem csak a munkáltatói rendes felmondás esetére vonatkozik, ezért megtehetitek azt is, hogy közös megegyezéssel szüntetitek meg a jogviszonyt, hiszen ennek nincs akadálya, vagy akár Te is megszüntetheted, csak a juttatásoknál ki kell számolni, hogy nem járnál-e rosszabbul. Ha mindkét félnek az a kedvezőbb, a felmondási időtől el lehet tekinteni, közös megegyezésnél pedig nincs felmondási idő (legalábbis nem szükségszerű).
A gyest természetesen igénybe veheted a B cégnél is.
|
| | Előzmény: [#402 | nettike | 2006.08.01. 14:09] |
|
|
| Hajni |
2006.08.03. 14:11 [#407] |
Kedves Levélíró!
Ugyanazon gyermekre vonatkozó ellátás esetén nem fog változni a tgyás, illetve a gyed összege. A jogosultságot megelőzően egyszer megállapításra kerül, és annak az összege változatlan. Ha következő gyermekek születnek, akkor mindig újból megállapítják az akkori feltételek szerint. Ez sok feltételtől függ: pl. milyen időközönként követik egymást a gyermekek, közben visszament-e dolgozni, illetve van-e 180 napi jövedelme.
|
| | Előzmény: [#403 | ins omnia | 2006.08.01. 14:53] |
|
|
| Hajni |
2006.08.03. 14:11 [#406] |
Kedves Gabi!
Kezdhetsz szabadsággal, ez elterjedt gyakorlat. Azt azért tudd, hogy ezt nem kötelező a munkáltatónak megengedni, hiszen az Mt. csak azt írja elő, hogy a visszatéréstől számított 30 napon belül kell kiadni a szabit. Az idei évi szabit pedig egyáltalán nem köteles a visszatérésedkor kiadni, ez a korlát csak a tavalyi, vagy régebbi szabikra vonatkozik. A korábbi 8 órás jogviszonyodra tekintettel járó szabid is a 8 órához fog igazodni, ha most 4 órában mész vissza, akkor októbertől decemberig a 4 órás munkaidő után jár a szabi.
Munka mellett ha gyesben részesülsz, és közben megbetegedsz, akkor jár a táppénz, amely a gyes melletti munkavégzésért járó díjazás mértékéhez fog igazodni. Tehát kaphatsz együtt gyest és táppénzt, mert a gyes alanyi juttatás, a táppénz pedig a munkabéred alapján megillető pénzbeli tb juttatás.
Ha újra terhes lennél, és 180 napi keresettel rendelkeznél a szülést megelőző naptári évben, akkor a gyedet ezen összegre tekintettel fogják megállapítani. Ha nem, akkor a szülést közvetlenül megelőző 180 napi jövedelmet veszik alapul. Ha ilyen sincs, akkor a minimálbér kétszeresét veszik alapul, ha a jövedelmed ezt a szintet eléri, ha pedig nem, akkor a tényleges jövedelmedet.
|
| | Előzmény: [#405 | N.F.Gabi | 2006.08.03. 10:52] |
|
|
| N.F.Gabi |
2006.08.03. 10:52 [#405] |
Kedves Hajni!
2006.08.18-án lesz 2 éves a kislányom. A gyes kevés, ezért sajnos mellette vissza kell mennem dolgozni. Ha visszamegyek kezdhetek szabadsággal? Ugyanis az idei évivel 37 nap szabim van. Úgy gondoltam, hogy szeptember 1-től mennék vissza és kivennék 31 nap szabadságot, így október 16-tól kellene dolgoznom. Az lenne a kérdésem, hogy ha csak napi 4 órában dolgoznék októbertől, akkor a szabadság időtartamára is csak a 4 órás munkabér járna? Szerintem, mivel előző évekről áthozott szabadság, így a 8 órával kellene számolni.
A másik kérdésem az lenne, hogy ha már a gyes mellett újra dolgozom és véletlenül táppénzre kell mennem, akkor jár-e a táppénz? Vagy arra az időre, míg nem dolgozom csak a gyes jár? Vagy amíg táppénzt kapok be kell jelentenem és nem kapom a gyest?
Harmadik kérdésem az lenne, hogy ha újra terhes lennék, akkor mi alapján járna majd a gyed?
Előre is köszönöm válaszod!
Üdvözlettel: Gabi |
| |
|
|
| ins omnia |
2006.08.01. 14:54 [#404] |
| jav. "fizetésemelést" |
| |
| ins omnia |
2006.08.01. 14:53 [#403] |
kedves hajni
az az elméleti kérdésem lenne, hogy ha valaki adott fizetéssel elmegy gyás-ra majd gyedre, akkor ha ez folyamtos, akkor mindig ugyanannyit kap? tehát hogy infláció van, meg általában bérfejelesztés (már ahol), de az ő gyás-a és gyed-e mindig ugyanannyi marad? ha mondjuk szül 4 gyereket, 3 évente, akkor még 10 év múlva is ugyanazon fizetése alapján kapja ezeket a juttatásokat? ez elég furcsa lenne, hiszen ezt azért kapja, mert a munkából kiesik. ha közben nem kap "fizetéseelést", akkor szerintem ez végképp hátrányos helyzetbe hozza. nem?
köszönöm válaszod |
| |
|
|
| nettike |
2006.08.01. 14:09 [#402] |
Kedves Hajni!
Kisfiam 2007. áprilisában tölti be a 2. életévét, amikoris vissza szándékozom menni dolgozni. A főnökömmel már beszéltem a dologról és a következő "terve" van velem. Jelenleg egy kis cégnél dolgozom, amit nevezzünk A-nak. Innen mentem el táppénzre 2004. szept 1-jén. Jelenleg tehát "A" cég alkalmazottja vagyok. Főnököm alapított egy másik céget, amit nevezzünk B-nek és oda szándékozik visszavenni. Kérdésem: a 2004. évi bentmarad szabadságomat (kb. 10 nap) és a 2005. évi szabadságomat csak "A" cégnél vehetem ki? Kifizetheti "A" cég ezeket nekem vagy kötelező kivenni? Hogyan tudnak "B" céghez felvenni, hiszen - mint kismama - felmondási védelem alatt állok? Esetleg közös megegyezéssel? Ilyen esetben a felmondási időtől el lehet tekinteni? A GYES-t igénybe tudom venni "B" cégnél is?
Válaszodat előre is köszönöm: Anett |
| |
|
|
| gjudit |
2006.08.01. 12:38 [#401] |
Kedves Hajni!
Köszönöm a válaszodat, ezek szerint ha nem mennek bele a 4 órás munkaidőbe, de nem tudnak 8 órában foglalkoztatni, akkor állásidőre járó bért kellene fizetni (nem tudom, közalkalmazott esetében ez mit jelent).
Még egy kérdés: Abban az esetben, ha munkaviszony jogellenes megszüntetése történt, amit bírósági határozat mondott ki, a bíróság elmaradt munkabért ítélt, ezenkívül munkabér és álláskeresési járadék különbözetet, valamint jól elkülöníthetően megjelölt 3 havi átlagkeresetként kvázi kártérítés címén egy összeget.
Ez utóbbi ugye nem minősül bérnek? Hiszen az elmaradt munkabér és álláskeresési járadékként szintén megítéltetett. Úgytudom, hogy az átlagkeresetre való utalás csak a kártérítés mértékének kiszámításához van megjelölve. Ez abból a szempontból fontos, hogy ha bérjövedelem, akkor szja köteles, ha pedig nem, akkor adómentes.
Köszönettel és üdvözlettel: Judit |
| |
|
|
| Hajni |
2006.07.31. 13:00 [#400] |
Kedves Anna!
Nézd meg, kérlek, az Áginál írt válaszomat (396. levélre adott válasz), az alapján ki tudod számolni a Neked járó szabi mennyiségét.
A munkáltatónak kötelessége bérfejlesztést végrehajtani a munkába való visszatéréskor. Ez nem azt jelenti, hogy a munkában nem töltött időre Neked pénz jár, hanem azt, hogy a munkádért már ezt a magasabb összeget kapod, és a most letöltendő szabidra járó távolléti díjat is az emelt összeggel számolják.
|
| | Előzmény: [#394 | arod | 2006.07.25. 17:57] |
|
|
| Hajni |
2006.07.31. 12:59 [#399] |
Kedves István!
Ha a munkaidő-beosztásod eltérő, vagyis egyik nap 11,5 órát dolgozol, másik nap csak 4-et, megint máskor 6-ot, akkor nem jogellenes ez a napi munkaidő. A lényeg az, hogy – vélhetően – a munkaszerződésedben napi 8 órai teljes munkaidős munkavégzés szerepel, ennek megfelelően a 8 órára előírt béredet kell megkapd. Más kérdés, hogy a munkaidő-beosztást (munkaidőkeretet) a munkáltatónak kell meghatároznia, és ezt meg lehet úgy is, hogy valamelyik munkanapon 11,5 órát dolgozol. Természetesen a munkaközi, napi, illetve heti pihenőidőre vonatkozó előírásokat be kell tartani. Védőitallal kapcsolatban a 3/2002. (II. 8.) SzCsM- EüM együttes rendelet rendelkezik. Ez kimondja, hogy
„7. § (1) A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
(2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.
(3) Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait.
(4) Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban a 2. számú melléklet szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani.”
(8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
(9) A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.
(10) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
(11) A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.
(12) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.”
2. számú melléklet
Meleg évszakban biztosítandó
A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó
léghőmérséklet °C léghőmérséklet °C effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet
°C maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet °C
Szellemi munka 20-22 21-24 20 31
Könnyű fizikai munka 18-20 19-21 19 31
Közepesen nehéz fizikai munka 14-18 17-19 15 29
Nehéz fizikai munka 12-14 15-17 13 27
|
| | Előzmény: [#395 | István25 | 2006.07.26. 21:57] |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
