 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 Amiben segíteni tudok:
- nők védelme a munkajogban,
- munkavállalás és gyermekvállalás,
- munkaviszony létesítésével,
- munkavégzéssel, munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tanácsadás,
- munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő társadalombiztosítási ellátások,
- jogsérelem esetén jogorvoslati lehetőségek.
Erdős Hajni
jogász |
|
| alma |
2007.10.01. 12:00 [#2019] |
Kedves Hajni,
ha 2006. november 1-tol mar tappenzen voltam, akkor meg onnan is jar szabadsag? Segitenel szamolni? Akkor kb. ket honap szabim lehet? Es akkor a 2008-as nyári szünet előtt két hónappal kellene kezdeni?
Az a gondom, hogy azt hallottam, hogy egy félév szabadság is összegyűlhet, de akkor ez félreértés lehet?
Köszönöm! |
| |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:44 [#2018] |
Kedves Alma!
A felhalmozott szabadságok eltörlése csak egy média-riogatás, vagy félreértés. Szó sincs arról, hogy a ki nem adott szabadságokat eltörölnék. Sőt kimondásra került az Mt-ben, hogy a szabadság a jogviszony megszűnéséig nem évül el (eddig ugyanis csak 3 évig lehetett elvileg tologatni a szabikat, de ezt mindenki máshogy értelmezte és ebből problémák voltak).
A szabadság mértéke nem az életkorodhoz kötődik, hanem a besorolásodhoz, mert vélelmezem, hogy közalkalmazott vagy. Pedagógus szabadság 21 mnap alapszabi és 25 mnap pótszabi (vagyis 46 mnap évente). Ez jár a táppénz idejére, a szülési szabadság idejére, és a gyed első évére.
|
| | Előzmény: [#2009 | alma | 2007.09.30. 22:00] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:43 [#2017] |
Kedves Éva!
A más megállapított gyedet nem érinti a megszűnés. A kistesónál érintheti a tgyást és a gyedet, ha nincs mögötted semmilyen biztosítási jogviszony. Ebben az esetben ugyanis nem jár egyik ellátás sem. Biztosítási jogviszony lehet akár passzív táppénz, álláskeresési támogatásban részesülés, és természeten munkaviszony.
Megszűnés esetén a bentmaradt szabikat pénzben kell megváltani.
|
| | Előzmény: [#2008 | Maszat | 2007.09.30. 21:04] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:43 [#2016] |
Kedves Szilvi!
Ebben az esetben mindkét „jogviszonyban” biztosításod van, vagyis biztosított vagy. Ha a munkaviszonyodban legalább heti 36 órában végzel munkát, akkor a másik biztosítási jogviszony után nem kell fizetni eb járulékot (7%). De mivel a gyes után egyébként sem kell fizetni eb járulékot, csak nyjárulékot és nyjbiztosítási járulékot, ezért véleményem szerint a gyes folyósítása nem befolyásolja a munkabérből levonandó járulékokat.
|
| | Előzmény: [#2006 | gesztenye | 2007.09.30. 11:11] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:43 [#2015] |
Kedves Lilien!
A szabadságot csak akkor lehet kiadni, ha a fizetés nélküli állapotot megszünteted, jelzed visszatérési szándékodat, és ennek egyik első lépése az, hogy a szabadságot 30 napon belül a munkáltató kiadja.
Ha valóban munkába kívánsz állni, akkor a munkáltató nem tagadhatja meg a visszavételt és a szabadság kiadását. Ha viszont arra „megy ki a játék”, hogy jelzed visszatérési szándékodat, de mivel a munkáltató úgyse tud munkát adni, ezért az állásidőre járó bért kéred, ez azért nem túl szép megoldás.
Szerintem érdemes lenne a munkáltatóval olyan egyezségre jutni, ami mindenkinek kielégítő (mindenki engedne kicsit, ez hosszú távon mindig kifizetődőbb). A következő jogszabályra hivatkozhatsz: Munka Törvénykönyve 134.§ (3) b) pont, illetve 138.§ (5) bekezdés.
|
| | Előzmény: [#2004 | blili | 2007.09.28. 14:23] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:42 [#2014] |
Kedves Erzsi!
Mivel pontos információ nem áll rendelkezésre, ezért általánosságban annyi, hogy a táppénz, a szülési szabi és a gyed (vagy gyes) első évére jár a szabadság, minden gyermek után. Körülbelül az alábbi mértékű szabadság jár:
2001-re 21 mnap alapszabi és 2 mnap pótszabi a gyermek után (ez utóbbit csak az egyik szülő igényelheti! De én vélelmezem, hogy Te igényled.)
2002-re 21 mnap alapszabi és 2 mnap pótszabi
2003-ra a gyed első évének lejártáig (kb. március) arányosan 21 mnap alapszabi és 2 mnap pótszabi
2004-re 21 mnap alapszabi és 4 mnap pótszabi arányosan a táppénztől, szülési szabitól
2005-re 21 mnap alapszabi és 4 mnap pótszabi
2006-ra 22 mnap alapszabi és 4 mnap pótszabi arányos része a gyed első évének végéig
2007-re nem jár szabi, csak ha visszamész dolgozni.
|
| | Előzmény: [#2000 | vivi5858 | 2007.09.26. 20:20] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:42 [#2013] |
Kedves Andi!
Igen, a munkáltató ezt köteles betartani. Ebbe nem szólhat bele sem a fenntartó önkormányzat, sem senki, ez ugyanis nem a munkáltató döntési jogkörébe tartozó kérdés, hanem kötelező erővel bíró jogszabályi rendelkezés.
|
| | Előzmény: [#1999 | Primadonna | 2007.09.26. 13:55] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:42 [#2012] |
Kedves Márti!
A Munka Törvénykönyve nem ad egyértelmű iránymutatást arra, hogy a kezelés időtartama alatt pontosan milyen időszakot kell érteni. Annyi bizonyosan állítható, hogy maga a reprodukciós eljárás elvégzése (ami általában néhány nap), valamint a két reprodukciós beavatkozás közötti kezelések (pl. ha az illető hormoninjekciókat kap) védettségi időszakoknak számítanak.
Ha a munkavállaló reprodukciós eljárásban részt vesz, akkor köteles a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltatótól származó igazolást bemutatni. Az, hogy a felmondási tilalom pontosan mely időtartamra vonatkozik, csak az orvosi igazolás alapján dönthető el.
Az az időszak, amelyeket az orvosi igazolás nem fed le, véleményem szerint nem védettségi időszak, úgyhogy sajnos ez alatt az időszak alatt a munkáltató jogszerűen mondhat fel.
Ha ez bekövetkezik, akkor mielőbb biztosítási jogviszonyba kell állni a szülésig, hogy a különböző anyasághoz kapcsolódó ellátások járjanak. Ez lehet először egy passzív táppénz, aztán álláskeresési támogatás, de a legjobb lenne (legalább papíron) egy munkahelyre bejelentkezni. Ha ezek nem állnak fenn, akkor csak az egyszeri anyasági támogatás és a gyes jár. A tgyás és a gyed sajnos nem.
|
| | Előzmény: [#1998 | bahci | 2007.09.26. 11:43] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:41 [#2011] |
Kedves Anikó!
Véleményem szerint annak nincs akadálya, hogy gyed mellett, amennyiben nem végez munkát díjazás ellenében, vagy nem folytat személyesen hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet (pl. egyéni vállalkozás), kiváltsa a vállalkozói igazolványt. Alkalmazottként semmiképpen nem lehet munkát végezni, hiszen azért díjazás jár, és a fentiekbe ütközik.
Mint közalkalmazott, főszabály szerint válthat ki vállalkozói igazolványt, csak előzetes írásbeli hozzájárulás kell a munkáltatótól, ha a munkaidőt érinti az új jogviszony. Ha nem, akkor elég csak az előzetes bejelentés.
A járulékfizetésről az 1997. évi LXXX. törvény ad eligazítást, aminek 29.§-a szerint a biztosított egyéni vállalkozó havonta legalább 131.000,-Ft járulékalap után fizeti meg a tb járulékot (tb jár 29%, ebből nyjbizt. jár 21%, eb jár 8%.Ha a tényleges vállalkozói kivét nem éri el ezt az összeget, akkor a minimálbér után kell a tb. járulékot fizetni. Ugyanígy kell fizetni a nyugdíjjárulékot (8,5%) és az eb. járulékot (7%) is. Nem kell fizetni ezeket a járulékokat akkor, ha a biztosított táppénzben, tgyásban, gyedben, gyesben, stb. részesül, kivéve, ha a gyes folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
|
| | Előzmény: [#1997 | bodi.anna | 2007.09.26. 10:23] |
|
|
| Hajni |
2007.10.01. 11:41 [#2010] |
Kedves Anita!
A munkáltató joga és kötelessége a munkaidőt beosztani. Ennek megfelelően akár egyoldalúan is dönthet arról, hogy a munkaidőt megváltoztatja. Ha a munkavállaló ezt nem tudja vállalni, akkor neki kell felmondania a jogviszonyt.
Ha viszont benne van a munkaszerződésben a fél 8-16-ig tartó munkaidő, akkor csak msz.módosítással lehet ettől eltérni. Ha ebbe a munkavállaló nem egyezik bele, akkor először javasolt egyezségre jutni, ha nincs egyezség, akkor meg lehet szüntetni a jogviszonyt (a munkáltató által).
|
| | Előzmény: [#1996 | kva28 | 2007.09.25. 18:39] |
|
|
|
|
SZOC&POL 
