 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 Amiben segíteni tudok:
- nők védelme a munkajogban,
- munkavállalás és gyermekvállalás,
- munkaviszony létesítésével,
- munkavégzéssel, munkaviszony megszűnésével kapcsolatos tanácsadás,
- munkaviszonnyal kapcsolatban felmerülő társadalombiztosítási ellátások,
- jogsérelem esetén jogorvoslati lehetőségek.
Erdős Hajni
jogász |
|
| Hajni |
2007.08.15. 16:19 [#1779] |
Kedves Levélíró!
Még azért nem javaslom, hogy közöld a munkáltatóval, mert túl fiatal a terhesség. Én általában 3 hónapos terhesség fennállásakor szoktam a tájékoztatást javasolni, az már biztosabbnak mondható a gyermekáldás. Mivel próbaidőn vagy, ezért indoklás nélkül elküldhetnek, nem vonatkozik rád a felmondási védelem. A gyed számításánál a táppénz ideje biztosítási időnek számít, de nem veszik figyelembe az összeg kiszámításánál, mert nem minősül ebjárulék-alapot képező jövedelemnek. A pontos számítással kapcsolatban fordulj az OEP-hez.
|
| | Előzmény: [#1743 | ogyorgyi | 2007.08.13. 10:08] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 16:19 [#1778] |
Kedves Eszter!
Igen, a szabadságot ki lehet venni a gyes alatt is, a két dolog nem függ össze egymással. Szabadságra vonatkozó kérdésére tájékoztatom, hogy a keresőképtelenség idejére (amíg táppénzben részesült), a szülési szabadság idejére (ami alatt tgyásban részesült), és a gyed első évére jogosult szabadságra.
|
| | Előzmény: [#1742 | Eszter77 | 2007.08.13. 08:47] |
| Hajni |
2007.08.15. 16:18 [#1777] |
Kedves Csilla!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37.§ (12. pontjában található ennek szabályozása. Lényeg, hogy a felmentési idő végéig nem célszerű ismét közalkalmazotti jogviszonyban elhelyezkedni, mert végkielégítés nem jár (bár a korábban eltöltött idők beszámítanak a majdani végkielégítésre). További hátrány, hogy a felmentési átlagkeresetre sem vagy jogosult a hátralévő idő tekintetében onnan, amikortól elhelyezkedsz a költségvetési szférában.
|
| | Előzmény: [#1740 | csilla0929 | 2007.08.11. 21:34] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 16:18 [#1776] |
Kedves Gabriella!
A munkáltatód köteles lett volna visszavenni, még a gyes lejárta előtt is. A munkaügyi bíróság véleményem szerint neked adna igazat, hiszen a munkáltató jogszabályt sértett. Annyiból nem érdektelen az eset, hogy a bíróság utólag kötelezheti a munkáltatót arra, hogy fizesse ki azt a bért, amitől a jogellenes magatartásával elestél. Ez pedig befolyásolhatja a gyermek után járó juttatásokat, tgyást és gyedet, hiszen ha megszerzed a 180 napot a két gyermek közt, akkor az ez alatt az időszak alatt szerzett béredet veszik alapul, aminek magasabbnak kell lenni a korábbinál, tekintettel a bérfejlesztési kötelezettségre. Ha azonban nem nagy összegről van szó, nem szeretnélek a bíróság felé terelni, mert idő- és energiaigényes, és véleményem szerint terhesen fő a nyugalom.
|
| | Előzmény: [#1739 | kgabo | 2007.08.10. 12:41] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 16:18 [#1775] |
Kedves Hajni!
A felmondási védelem, amit a munkáltatója említ, csak munkáltatói rendes felmondásra vonatkozik. Ön tehát bármikor felmondhatja a jogviszonyát, ha talált új munkahelyet. Javaslom, próbáljanak megegyezni a munkáltatójával, hogy Ön se járjon rosszul. Ha megszünteti a gyest, és a munkáltatója rendes felmondással megszünteti a jogviszonyt, akkor jár a két havi végkielégítés, a 30+15 nap felmondási idő (és felmondási bér), aminek a felét ledolgoztathatja a munkáltató (de ha nem tudja, akkor nem fogja), továbbá a szabadságot is ki kell adni, vagy ki kell fizetni. Ha Ön mond fel rendes felmondással, akkor nem jár a végkielégítés, és akár a teljes felmondási időt is ledolgoztathatja a munkáltatója. Szabadság ugyanúgy jár. Közös megegyezésben is megállapodhatnak, ekkor arra kell figyelni, hogy a végkielégítést, esetleg rendes felmondás esetére járó felmondási bért is, és természetesen a szabadságot is megkapja.
|
| | Előzmény: [#1737 | Nika | 2007.08.08. 10:34] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 15:46 [#1774] |
Kedves Szilvia!
Ez sajnos a próbaidőre nem vonatkozik, ugyanis próbaidő alatt indoklás nélkül meg lehet szüntetni a jogviszonyt. A felmondási védelem csak rendes felmondás esetén véd, ami egy másik munkajogi jogintézmény.
|
| | Előzmény: [#1735 | szszilvi | 2007.08.07. 07:03] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 15:45 [#1773] |
Kedves Lili!
A felsőfokú intézményben nappali tagozatos hallgatói jogviszony (úgy gondolom, ebbe beletartozik a PhD hallgató is) beszámít a 180 napi biztosítási jogviszonyba. Mivel Ön már 2005 óta hallgató, ezért nem kell több biztosítási jogviszonyt szerezni a gyedhez.
A másik kérdésről én nem hallottam, ha valaki dolgozik és fizeti a pénzbeli eb hozzájárulást, nem valószínű, hogy kieshetne a gyedre való jogosultak köréből, ha az egyéb törvényi feltételeknek megfelel.
Szerintem nem kell szüneteltetni a hallgatói jogviszonyt, viszont mellette érdemes lenne dolgozni, mert ha nincs jövedelme, akkor hiába jogosult elméletileg a gyedre, nem lesz mi alapján kiszámolják azt. 0 jövedelem 70%-a ugyanis 0.
|
| | Előzmény: [#1733 | lili23 | 2007.08.06. 15:16] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 15:45 [#1772] |
Kedves Szilvi!
Nincs konkrét türelmi idő meghatározva a jogszabályban. Csak a rendeltetésszerű joggyakorlás, jóhiszeműség és tisztesség elvéből lehet kiindulni. Hónapig elhúzódó huza-vona semmiképpen sem fér bele a fenti elvekbe. Ha a munkáltató nem megfelelő munkakört és munkahelyet ajánl fel, akkor nem vagy köteles azt elfogadni. Itt nem Te, hanem ő az a fél, aki változást kíván eszközölni a munkaszerződésben azzal, hogy másik munkahelyen kíván alkalmazni, nem a régiben. Tehát neki kellene lépni – de nem tud, mert felmondási védelem alatt állsz. A gyest semmiképp se mondd vissza, mert akkor elesel a felmondási védelemtől és kirúghatnak. Ha nem tud munkát biztosítani neked a visszatérési szándékot jelző értesítéstől számítva mondjuk 1 hónapig, akkor állásidőre járó személyi alapbért kell fizetnie részedre, hiszen a működési köréből adódóan nem tud neked munkát biztosítani. Ha ezt nem teszi meg, és nem fizet, bírósághoz fordulhatsz.
|
| | Előzmény: [#1730 | Sziszi77 | 2007.08.05. 17:06] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 15:44 [#1771] |
Kedves Katalin!
Hát nem túl rózsás a helyzet. Jó hír, hogy Önt semmilyen büntetés nem terheli, amiért nem jelentette be a főnöke a tb és adószervekhez. Ezért az egyedüli felelősség a munkáltatót terheli. A munkaidő önkényes csökkentése is jogellenes, ha azt a munkaszerződés tartalmazta, ezt ugyanis csak szerződés-módosítás keretében lehetne megtenni, amihez kellene az Ön hozzájárulása is. Ezzel addig nincs is semmi baj, ha a fizetés nem csökken vele együtt. A fizetés már kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek, az egyoldalúan szintén nem csökkenthető. Az alapszabadság ¾-ével a munkáltató rendelkezik, tehát az nem feltétlenül jogellenes, hogy augusztusban akarta kiadni, ha az említett mértéket nem lépi túl. A jogviszony fennállását jobb híján tanúkkal, illetve iratokon lévő aláírásával is lehet bizonyítani. Kirúgni nem tudja Önt, mert felmondási védelem alatt áll. Amennyiben a munkában akadályozza Önt, javaslom, menjen el betegszabadságra, majd táppénzre, úgy gondolom, a gyermek és az Ön egészsége mindennél többet ér. A tb hatóságnál kellene érdeklődnie afelől, hogy visszamenőlegesen hogyan tudna biztosítási jogviszonyát igazolni. Javaslom még, hogy forduljon az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (www.ommf.hu), és kérjen vizsgálatot a sorozatos jogsértések ügyében. Ezt akár név nélkül is megteheti. Ennek eredményeképpen a munkáltatót komoly pénzbírsággal is sújthatják, ami vélhetően visszatartja őt a későbbi jogsértésektől. És fel a fejjel, fő a nyugalom és az egészség! Sok sikert!
|
| | Előzmény: [#1729 | katherina.toth | 2007.08.05. 13:10] |
|
|
| Hajni |
2007.08.15. 15:44 [#1770] |
Kedves K.N-né!
A munkáltatója köteles Önt visszavenni nem az újonnan keletkezett helyre, hanem – amennyiben még létezik – arra a helyre, amelyről elment szülni. Érdektelen, hogy közben helyettest vett fel a munkáltató, ami természetes velejárója annak, ha valaki elmegy szülési szabadságra, hiszen a munkának mennie kell. A helyettesnek a munkaviszonyát kell megoldania a munkáltatónak, hiszen az Ön helyét „bitorolja”. Nem írja, hogy munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll-e (esetleg köztisztviselő)? Munkaviszonyban ugyanis nincs áthelyezés, csak kirendelés (Munka Törvénykönyve 106.1), kiküldetés (Mt. 105.§), átirányítás (Mt. 83/A.), illetve más munkáltatónál történő munkavégzés (150.§). Ezekkel a munkáltatója élhet Önnel szemben, azzal, hogy aránytalan sérelemmel nem járhatnak ezek az eltérő alkalmazási módok különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel. További megszorítás, hogy a gyermeke 3 éves koráig más helységben végzendő munkára nem kötelezheti Önt a munkáltatója. Amennyiben közszférában dolgozik, akkor áthelyezést csak úgy lehet megvalósítani, hogy a három fél (a két munkáltató és Ön) abban megegyezik írásbeli megállapodás keretében. Vagyis ehhez kell az Ön hozzájárulása is.
|
| | Előzmény: [#1728 | marcipán | 2007.08.04. 22:39] |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
