 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 |
| Gak |
2006.04.17. 13:16 [#3161] |
Amikor először olvastam ezt a mondatot, magamban simán felmentettem a pasit, gondolván, hogy nyilván a "többség" gondolatait közvetíti, szóval nem az ő bunkósága.
Aztán persze eszembe jutott, hogy kik is a felhasználók (nyilván ezek szerint a nők nem azok), meg egyáltalán, olyanról hallot-e hogy személyes felelősség? Tisztában van-e azzal, hogy az ő szájából, az adott nyomtatott sajtótermékben igenis súlya van egy ilyen kijelentésnek?
És megint csak az jut eszembe, hogy bojkott és tiltakozás. Vazi, olvassák a tonylányt a macsó pasik, ha ez kell nekik. Vegyenek t-ket a macsó pasik, én nem költök rájuk. Szerintem. |
| | Előzmény: [#3155 | hakapeszia | 2006.04.15. 12:58] |
| hakapeszia |
2006.04.17. 12:43 [#3160] |
| Tilos-os korában még jó fej volt. Ja, a pénz meg a hatalom fincsa dolog és sokakat barmokká tesz. |
| |
| Agi53 |
2006.04.16. 11:26 [#3158] |
| Ez mind igaz, sőt, a dolog pikantériája az, hogy sok diplomás (pedagógus pl.), maga is takarítással egészíti ki keresetét. Tékozoljuk mi rendesen a szellemi tőkénk!S amúgy 45-50 felett (diplomás vagy más közép - és felsőfokú szakképzettségű embert), ha tudnak is alkalmazni, azt főleg ilyen jellegű munkakörökben teszik, vagy teszi saját maga feketén, hogy ne dögöljön éhen. |
| | Előzmény: [#3157 | Gak | 2006.04.16. 09:28] |
 |
 |
| Gak |
2006.04.16. 09:28 [#3157] |
Cseléd kizsákmányolása vagy segítség a háztartásban - szvsz a határvonalat - most még - a munkaadók húzzák meg. Van aki normálisan tudja kezelni a helyzetet, és van aki nem.
De szerintem itt is eljöhet egy olyan világ, mint Ny-Eu-ban, ahol az egész ország szolidáris egy-egy munkavállalói réteggel.
Azt akarom kinyögni, hogy a háztartásban munkát vállalók tényleg elég kiszolgáltatottak, hiszen nincsenek szem előtt, munkájuk elbírálása csakis a gazdin múlik, nincs biztosításuk (nem jönne ki a fizuból), és bármit rájuk lehet sütni (hova tűnt ez meg az).
Ugyanolyan munkát végez, mint XY az irodában, vagy Z a gyárban. Ugyanúgy lehetnek problémái, menne szabadságra, lehet beteg vagy rosszkedvű, amit illik elfogadni.
Ezért gáz ez az "értelmiségi vagyok, tehát bejárónőm van". A többség q sokat dolgozik, csak van aki meg tudja fizetni a takinénit, és van aki meg nem, diplomától, IQ-tól, EQ-tól függetlenül. |
| |
 |
 |
| Agi53 |
2006.04.15. 19:30 [#3156] |
| Azért más a cseléd és más a bejárónő/férfi kategória. Mellesleg az étteremben is más mosogatja a koszost, a moziban,koncerten, színházban stb. stb. s mindenféle illemhelyeken is más takarít utánunk. A szaros gatya/ véres bugyi az ízlés/illem kérdése. Én a magam részéről semmi kivetendőt nem látok abban, ha két dolgozó ember, pláne több gyerekkel igénybe vesz ilyen alkalmazottat (bár én soha nem engedhettem meg magamnak, ill. kétszer "kellett" mozgásképtelenség miatt.) |
| |
| hakapeszia |
2006.04.15. 12:58 [#3155] |
Mancs, mostani, interjú Simó Györggyel:
"...az újfajta szolgáltatások dial-upon, telefonos modemen nem tudtak működni. Az elmélet helyes volt, de azon az apróságon bukott meg az egész, hogy az embernek nincs három perce egy fényképre. Különben sem az a része érdekli az embert, amely először jön le, mert az a nő feje."
Nnnna, megint mínuszba került nálam egy eddig normálisnak vélt pasi... |
| |
 |
 |
| BaBe |
2006.04.12. 10:15 [#3154] |
:D
A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején ismerkedtek össze az anyai nagyszüleim. A Petőfi Sándor utcai mérték utáni szabóságban dolgoztak, nagyanyám varrónőcske volt, nagyapám már főszabászhelyettes. Tíz év korkülönbség volt közöttük, és nagyon nagy szerelem. Történt egyszer, hogy nagyapám a varróasztalra borulva zokogó varrónőt talált a varróteremben. Rendszeres volt, hogy nem új ruhát szabtak, hanem javítottak. A varrónő zokogva mutatta neki a javításra hozott ruhák közül a kezébe került szaros, mosatlan alsógatyát: - Látja, Ági (ez volt nagyapám beceneve), ez jár nekem, ez vagyok én, egy szar ember! - Nagyapám mindig csöndes ember volt, szépen elvette tőle az alsónadrágot.
Másnap jött az "úr" a beadott javítanivalókért. Egyenként nézett meg minden darabot. Amikor az alsónadrághoz értek, nagyapám készségesen hajtogatta szét az ominózus alsóneműt: - Így jó lesz, nagyságos uram? - ...
A széthajtogatott alsónemű kritikus pontjáról tüchtigen odagombostűzött wc-papír mosolygott a kedves megrendelőre.
Nagyanyám nagyon fiatalon, mindössze hatvankét évesen ment el közülünk, 1983. karácsonyán, és még mindig nagyon hiányzik - Papám 2004. januárjában, majd húsz évvel később követte, és végig éreztük, hogy mennyire hiányzik neki Mama. Mama keze a javított ruháktól egész életében ekcémás volt. |
| | Előzmény: [#3153 | hakapeszia | 2006.04.12. 09:53] |
 |
 |
| hakapeszia |
2006.04.12. 09:53 [#3153] |
Fura, hogy valaki, aki ennyire provokatív és modortalan, ilyen érzékeny legyen a többi hozzászóló modorára!
Szia Babe, látom, egy síkon pörgünk!
:)))) |
| |
| hakapeszia |
2006.04.12. 09:52 [#3152] |
| Attól intim a dolog, aranyom, hogy a takinéni a mocskos alsógatyáidat, a szájszagú fogkeféidet meg a különböző egyéb szagokkal teli ágyneműidet fogja kerülgetni, nem is beszélve arról, hogy beszélgetnie is kell néha szegénynek veled. De mintha tettél volna valami felajánlás-félét, hogy ha felássuk a kertet,akkor cserébe nem tartasz háziszolgát és kimosod a vécét! Vagy ez is csak virtuális ígéret volt, a Wacak-diskurzus szerves része? |
| |
 |
|
|
|
|