 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
|
|
| elnyomottférfi |
2006.01.07. 13:56 [#791] |
Csak az államilag fenntartott intézmény és az félreértelmezett egyenjogúságképed kapcsán írnám, hogy a nyugdíjrendszer is állami intézmény. És végletesen megkülönböztető. A magyar férfi átlagéletkora 68 év, a nőké pedig 78. Mégis a férfi az, aki később mehet nyugdíjba. Tiltakozzam? Nem tehetem, mert rögtöm neg leszek vádolva antifeminizmussal. Akkor hol itt az egyenjog?
Az egalizálás értékrombolással jár, a pluralizálás pedig értékteremtéssel. Van egy egyenjogúságot hirdető törvényünk. És van egy kultúrális örökséget hirdető. Melyik törvényebb? Szerintem mindkettőt be kell tartani. Ha a Rudas koedukált lesz, vagy váltott férfi és női, (amire nagyon kevés az esély, mert a fürdőigazgatóság nem fog elég próbaidőt hagyni - 70 év egy női szubkultúra megteremtésére), akkor sérül a kultúrális örökséget óvni vágyó szándék. Ha a Rudas megmarad férfinek, a Királyból lesz női, akkor nem sérül a kultúrális örökségi szempont, mert koedukált fürdőből marad elég, és nem sérül az esélyegyenlőségi elv sem. Erről van szó és nem másról. Az, hogy a Királyban más a vízösszetétel, mint a Rudasban, az nevetséges, minden tudományos alapot nélkülöző érv. Budapest hőforrásai a Vértes karsztjaiban keletkező vízből lesznek, és ugyanazt az utat teszik meg, csak máshol bukkanak a felszínre. Az hogy egyes férfiak tiltakoznának a Királyból való kizárás ellen, az is nevetséges: 5 percnyi sétával onnan két másik koedukált gyógyfürdő is elérhető. az hogy a Király kisebb, az is nevetséges. a történelmi része ugyanakkora, a hozzáépítés más területű, azt pedig felújítás egy jó igényfelmérés után felülírhatja. A Király renoválás előtt áll! Itt a történelmi lehetőség, hogy rekonstrukciója után virágzásnak induljon benne egy esélyegylő női szubkultúra. Ennyi. Ez az egyedüli, törvényeknek, elveknek, társadalmi békének megfelelő irány. Pénzbe kerül. És? Mi vagyunk a városért, vagy ő van értünk? Busásan megtérül az a beruházás, ami a városi élhetőséget növeli és a hely szellemét gazdagítja. Klónországból az emberek kifelé vágynak: a változatosság az, ami inspiráló. |
| | Előzmény: [#777 | tarkabab | 2006.01.07. 10:41] |
|
|
| abcdefgh |
2006.01.07. 13:55 [#790] |
| Kiegészítésül ahhoz, amit elnyomottférfi a különbözö fürdök differenciált közönségének, általam is támogatott elve mellett felhoz, azt javaslom, hogy járjuk körül a kérdést az ezen a forumon túlsúlyba került politikai-jogvédelmi szemponton túl, tisztán marketing szemszögböl is. Ha egy vendéglátó intézmény kuncsaftokat akar magához vonzani, valami olyasmit kell nyújtania a számukra, amit lehetöleg egyedül csak ö tud megadni a számukra, amitöl ö egyedi és semmi mással sem helyettesithetö. Pl. a Cinetrip-ekre fénykorukba még Venezuelából is érkeztek vendégek, azért mert ilyesmiben sehol másutt a világon részük nem lehetett. Ha most a Rudast, a Ráczot és a Királyt is koedukálttá tennék, akkor joggal tenné fel magában a kérdést egy budapestre vetödö turista, hogy ugyan minek is menne pl. a Rudasba, amikor pl. a Széchényi nagyobb, vagy amikor pl. nála otthon is van ilyen koedukált fürdö. Tehát már gazdasági szempontból sem igaz az, hogy egy vállalkozás nem lehet rentábilis, csak akkor, ha a tömegigények kielégítésére szolgál -különösen nem akkor, ha erre már csak a méreteinél fogva sem alkalmas. Így például a kisebb méretü art-mozik is garantáltan csödbe mennének, ha ugyanazt a müsort kínálnák, mint a nagy multiplexek - a túlélésre nekik is csak az az egy esélyük van, ha továbbra is megmaradnak egy rétegigény kielégítésénél. Szép dolog az, ha a Városháza azt akarná, hogy a Rudas legyen mindenkié, de ezzel csak azt az egyet érhetik el, hogy nem fog kelleni senkinek sem. |
| | Előzmény: [#788 | elnyomottférfi | 2006.01.07. 13:33] |
|
|
|
|
| elnyomottférfi |
2006.01.07. 13:33 [#788] |
Egyik ismerősöm a RUDAS-mizériáról megjelent olvasói levelem http://index.hu/velemeny/olvir/ffirudas/
megjelenése után azzal vádolt meg, hogy ez igen széljobbosra sikeredett. Muszáj idéznem a leveléből mert úgy látszik itthon minden pártpolitika (nem fejlődött ki a policy fogalma), és el akarom magam határolni jó előre mindenféle politikai iránytól: gyűlölöm a pártalapú politizálást!
Ismerősöm írja: "Csakhogy a Rudas épp ezzel az intézkedéssel vált plurálissá, ergo teljesül az általad hiányol pluralizmus (liberalizmus) elve. Ugyananakkor kiviláglik, hogy írásod alapján hiányolod az értékvédelmet, ám az értékvédelem (az értékorientáltságból adódóan) nem liberális elv, mert a liberálisok számára ami régi az ósdi, avítt, az eltörlésre való (az értékorientáltság konzervatív)."
Az én óvásom, ami miatt a FÉRFIAS RUDAST ÉS A NŐIES KIRÁLYT propagálom:
Hibás érvelés. Ezzel az intézkedéssel a Rudas nem plurálissá vált, hanem betagozódik egy már meglévő sorba és egyszerű klónná válik. Ez olyan mintha azt mondanád, hogy egy nagykoalícióval plurálissá tehető az MSZP és a FIDESZ. Nem. Azzal csak egypártrendszerré tehető, ahol megszűnik a dialektika. Azzal tehető a fürdőkultúra plurálissá, ha vannak egyedi elemei. mint pl. a férfi Rudas, a női Király, a meleg Rácz, a koedukált Széchenyi. Ha pedig van egy hiány (feministák részéről a női gőzfürdő hiánya), akkor ott KELL olyan értéket teremteni, ami a pluralitást növeli. Vagyis én úgy látom, hogy a liberalizmus nem képtelen ma sem értéket teremteni, mert ha megteremt egy soha nem volt női fürdőt, akkor pluralitást teremt a fürdőkultúrában, és új értéket hoz létre, miközben megőriz régi értékeket (Rudas szubkultúra). A globalizált világ és a végletesen individulalista társadalom nem szinonímok, hanem éppenséggel ellentétek. A globalizmus egyfajta (nyugat-európai) értékrend hegemónizálására, míg az individualizmus ennek tagadására törekszik. A globalizmus ellenszere a glokalizmus, vagyis a globális értékek lokális módosítása. A liberálisok horizontálisan szerkesztett világa megkérdőjelezi a vertikális (hierarchikus) világ létjogosultságát, de elfeledkezel róla, hogy maga a globalizáció egy tökéletesen vertikális világ, amelynek hierarchikus csúcsán az angolszász kultúra áll. A liberalizmus plurális világképében nem egy központi akarat, hanem sok nép és emberfajta egyenjogúsága kap szerepet. Amikor a bantunéger, a hottentotta, az archipelago, az eszkimo, az indián és a sárga emberke jogai a fehér emberével azonosak. És ez, akárhogy is nézzük: értékmegőrzés. Ilyen szempontból nem vitatom, hogy itt, ezen a ugaron nem létezik parlamenti tényezőként igazi liberális párt, maximum annak elemi vannak meg a legtöbb pártban (Miéptől Munkáspártig). Nyugat-Európában is hasonló a helyzet, és faramuci módon a legnagyobb liberális töltettel éppen az antiglobalista mozgalmak és a zöldpártok rendelkeznek arrafelé is, akiket hiába igyekeznek "szélsőbalos" skatulyába rakni, mert éppen annyi bennük a "szélsőjobbos" elem is (ld.: slow-food mozgalom Franciaország, Spanyolország és Olaszország vidéki társadalmában, mint antiglobalista megnyilvánulás.) Vagyis maga ez a zöld és antiglobális vonulat is plurális. Mindezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy igenis a liberális gondolat is éppen annyiféle értékteremtő és értékmegőrző potenciállal rendelkezik, mint az konzervatizmus. A konzervatizmus nem ellentéte, hanem eleme a plurális társadalomnak. Nem ellenség, hanem egy eszköz a műtőasztalon. Érzetem szerint a liberalizmust (számos hazai politikussal együtt) kevered a destruktivizmussal, pedig ez korántsem fedi a valóságot. A valóság ennél sokszínűbb.
|
| |
|
|
| elnyomottférfi |
2006.01.07. 13:10 [#787] |
"Valaki magyarázza már el, mmért nem virágozhat egy szubkultúra páros napokon? "
No elékeztünk a lényeghez. Azért mert ez a szubkultúra arra épül, hogy amikor az embernek kedve van, beugrik a gőzbe. Nem kell hozzá felszerelés. Fizikailag úgy érzi, haverok akkor érnek rá, másnapos, társaságra vágyik stb. Ha nem mehet be, csak páros napon, akkor bosszankodik. Elkezdi utálni azt, aki miatt ez van. Ez persze kifejleszt egy nőgyűlölő szubkultúrát: de ez nem biztos hogy szerencsés. Az sem az, ha a páratlan napokon meg a nővendégeknek nem jó. Ettől aztán mindenki frusztrált, elkedvetlenített, baromi ideges, és hamis ellenségképpel teli lesz. A hely szerint és nem idő szerint válik külön a női és a férfi fürdőzés, az sokkal inkább megőrzi és építi a szubkultúrát. Itt van még a hely átalakításának igénye. a férfi fürdőben mire vágyik a vendég? Legyen újságos-stand, 180 kilós masszőr, aki szédszed, legyen férfiasan rendetlen és igénytelen a hely, fel legyen állítva a WCdeszka, de legyen egy nagyon haveri kiszolgálás. Mire vágyik egy női vendég: aromaterápia, szépségipar, hastánc, illatgyergya, lent legyen a WC-deszka és egyéb női finomságok. Ezt egy helyen két szubkultúrának? |
| | Előzmény: [#688 | freesleep | 2006.01.06. 19:25] |
|
|
| abcdefgh |
2006.01.07. 13:06 [#786] |
| Tényleg nem is értem, vajon miért nem vetödött az fel soha a Pál utcai fiukban, hogy ezután majd kedd délelöttönként és csütörtök délutánonként a vörösingesek focizzanak a grundon, miközben ök majd odahaza malmoznak? :) |
| | Előzmény: [#783 | elnyomottférfi | 2006.01.07. 12:55] |
| elnyomottférfi |
2006.01.07. 12:59 [#785] |
| persze eltaposni és fölébe kerekedni egyszerűbb, mint építeni. Könnyebb, de a női egyenjogúság intézménye így csak homokvár marad, amit egy másik irányvonal akar majd megint eltaposni, hiszen csak ezt a mintát tanulhatta egy előző generációtól. |
| | Előzmény: [#753 | lamé | 2006.01.06. 23:27] |
|
|
| abcdefgh |
2006.01.07. 12:57 [#784] |
Én nem makacskodom, pusztán azt az elvi kérdést szeretném tisztázni, hogy szerintem mi számít diszkriminációnak és mi nem:
1) ha a nöknek egyáltalán nem volna szabad gözfürdöbe járni, az diszkrimináció volna, és én volnék az elsö, aki tiltakozik ellene (éppen mivel tudom, milyen jó az, amiböl kizárták öket)
2) ha volna ugyan joguk hozzá, de az igényekhez képeset kevesebb lehetöséget biztositanának a számukra, mint a férfiak számára, az is diszkrimináció volna, és az elsök közt tiltakoznék ellene
3) NEM diszkrimináció azonban az, ha pontosan ugyanazt a jellegü és szinvonalu szolgáltatást, valamilyen ésszerü szervezési okból kifolyólag, az állampolgárok egyik csoportja csak egy másik helyen veheti igénybe, mint egy másik csoportja; ha például az OEP azt találja mondani egy betegnek, hogy az ö mütétjét ugyan az A és B kórházakban egyaránt el lehetne végezni, de ö ilyen-olyan szervezési-gazdasági stb. okokból csak ahhoz járul hozzá, hogy az A kórházban kapja meg az ellátást, nem pedig a B-ben - akkor nem látom, hogy a szóbanforgó beteget milyen jogsérelem érte volna. |
| | Előzmény: [#776 | polaris | 2006.01.07. 10:32] |
|
|
| elnyomottférfi |
2006.01.07. 12:55 [#783] |
| Tulajdonképpen a grund hasonlattal igen közeljársz az igazsághoz. Mert amíg mi itt szépen vörösingesezünk, a grund igazi tulajdonosai a koedukációt fontolgatják. Ez lesz az a szép ekletikus egyenépület, ami magát a grundot (szubkultúrát) megszünteti. Nem lesz már játszótér, hanem épül a klónország a colour local rovására. EZ AZ, AMIT KÉPTELENEK VAGYTOK FELFOGNI. Sajnálom. |
| | Előzmény: [#775 | BaBe | 2006.01.07. 02:55] |
|
|
| abcdefgh |
2006.01.07. 12:38 [#782] |
Ha félelmetesen hangzik neked, hogy egyes férfiak már-már személyesen a magunak érzik (érezték) a Rudast, és ezáltal egy évszázados rossz döntéshez ragaszkodnak, akkor bizonyára ugyanilyen félelmetesnek kell találnod az alábbi analóg jelenségeket is:
1) amikor egy kistelepülés lakói tiltakoznak az iskolájuknak a bezárása ellen, amit már-már személyesen a sajátjuknak éreztek (jóllehet azt is közpénzböl finanszirozták) és ezáltal ahhoz a rossz döntéshez ragazkodnak, hogy az ö falujukban legyen egyáltalán egy, a városihoz képest kevésbé rentábilis iskola (vagy emlithetném a kistelepülési postahivatalok, ill. vicinális vasutak esetét is)
2) amikor valakik pl. egy art-mozi bezárása, vagy csupán a hollywoodiasitása ellen ágálnak, mert a kedvenc art-mozijukat olyannyira megszokták és megszerették, hogy már-már a magukénak érezték, és ezáltal ahhoz az egyesek szerint rossz döntéshez illetve hagyományhoz ragaszkodnak, hogy legyen egyáltal elit-kultúra. |
| | Előzmény: [#775 | BaBe | 2006.01.07. 02:55] |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
