 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| ins omnia |
2008.10.21. 22:49 [#1825] |
egyébként a hüvelyi szülés is éppen olyan kretén orvosok és szülésznők között zajlik ma magyarországon, amiről te beszámolsz.
a beszólásokon mindenki keresztülmegy, bárhogyan is szüljön.
a hiba a rendszerben van, az egész egészségügy nem szolgáltatás-orientált, hanem erősen hatalmi jellegében, ami a szülőszobán hatványozottan mutatkozik meg |
| |
|
|
| ins omnia |
2008.10.21. 22:39 [#1824] |
eszem ágában sincs a hüvelyi szülés felsőbbrendűségét hirdetni amit írtam, arra írtam válaszul, hogy a fórumon kezdett elharapózni az a mentalitás, hogy "én ha szülni fogok, akkor csak császárral". ezt a hozzállást ugyanis nem tudom megérteni, és csakis tudatlansággal lehet magyarázni, ez ellen szerettem volna szót emelni, és a programozott császár, nem pedig a császár mint szükséges és életmentő műtét ellen
ami a képességet illeti, ezzel kapcsolatban egy árva szót sem szóltam arról, hogy aki császárral szült, az "nem volt képes megszülni a gyerekét", ezt úgy látszik, félreértetted
csak annyit írtam, hogy az egy hihetetlenül felemelő érzés, hogy az ember túlél valamit, amiről azt hiszi, amúgy belehal. számomra legalábbis az volt, és mások is beszámoltak ugyanerről
valami ilyesmit írt tikki is, ha jól értettem |
| | Előzmény: [#1814 | vasszűz29 | 2008.10.21. 11:00] |
|
|
| subculturalgirl |
2008.10.21. 21:02 [#1823] |
Szerintem etikailag kivitelezhetetlen ez a döntés. Az orvos próbálja mind az anyát, mind a gyerekt megmenteni, kérdezés nélkül.
De ha mégis valami oknál fogav csak az egyiket lehet, - én azon akadtam ki, hogy miért nem egyértelmű, hogy ilyenkor az anyát mentik?! |
| | Előzmény: [#1820 | Binary | 2008.10.21. 18:32] |
|
|
|
|
| juzsika |
2008.10.21. 19:31 [#1821] |
selkt-sa: "a másik oldalon meg fourjack írja, hogy ha valaki nem tudja elfogadni, hogy az életében lesznek olyan pillanatok, amit nem tud kontroll alatt tartani, az ne szüljön. én ezzel abszolút nem értek egyet."
Hogy a szülés mennyire kiszolgáltatott állapot, tapasztalatból nem tudom ugyan, de eléggé el tudom képzelni. Amikor egy közönséges nőgyógyászati vizsgálat is kiszolgáltatottá tesz, akkor egy szülés (gondolom) sokszorosan.
Fourjack-kel egyetértek annyiban, hogy bizony vannak az életünkben olyan dolgok, amelyek fölött nincs mindig ellenőrzési lehetőségünk, és most nemcsak a szülésre gondolok. Magamból kiindulva: engem pl. sokszor zavar, hogy nem "uralom" az életemet minden téren, és hogy valamilyen szinten mások is beleszólnak az életem menetébe. Sőt, néha átveszik az ellenőrzést (ideig-óráig persze), és nekem gyakorlatilag engedelmeskednem kell.
De abból, hogy valaki nem tudja elfogadni, hogy nem mindig tudja kontrollálni az életét, még nem jelenti azt, hogy másnak joga van ezzel visszaélni. Valahogy úgy gondolom, hogy elfogadom, hogy a nőgyógyász most megvizsgál (ami kellemetlen lehet fizikailag, vagy szégyellem magam stb.), de bízom benne, hogy nem él vissza azzal, hogy kiszolgáltattam magam neki (megpróbál vigyázni a vizsgálat során, nem mond bunkó vicceket, nem tesz megjegyzéseket a hüvelyem szoros/tág voltára stb.). |
| |
|
|
| Binary |
2008.10.21. 18:32 [#1820] |
Basszus, nehéz ezeket a rémtörténeteket elhinni. Pedig azért némileg képben vagyok a szülés menetével, de itt vannak fura dolgok... Hm.. Mindenesetre ha kell jó szülészorvos, szóljatok!
P.S.: a császár nem szülés. A babának születés, a mamának műtét. Mindkettőnek óriási kockázatokkal.
Másik téma:
"A gyújtogatásban megégett a férfinak az ikerterhes felesége, és az orvosok a _FÉRFIT_ _KÉRDEZTÉK_, hogy az asszonyt, vagy a gyerekeket mentsék-e." - miért, szerinted kit kellett volna megkérdezni?
Azért nem egyértelmű az orvosnak, mert ugyebár a törvény szerint a (ha jól tudom) 14. hét után a magzat már emberként kezelendő, így ha a két iker már túl volt a 14. héten, akkor igenis valakinek döntenie kell. Természetesen mindezt akkor, ha nincs olyan, hogy valamelyik fél több eséllyel rendelkezik a túlélésre. |
| |
|
|
| selkt-sa |
2008.10.21. 17:08 [#1819] |
jááájjj... hát ettől sem lett nagyobb kedvem a szüléshez... sajnálom. én végig azt hittem, hogy egy kiegyensúlyozott szülésed volt, és szépen rendben estetek ketté.
a másik oldalon meg fourjack írja, hogy ha valaki nem tudja elfogadni, hogy az életében lesznek olyan pillanatok, amit nem tud kontroll alatt tartani, az ne szüljön. én ezzel abszolút nem értek egyet.
nekem beszólt az ideggyógyi banya. leszartam, felálltam, elnézést kértem, eljöttem. de egy szülő nő nem tud felállni az ágyról, elnézést kérni, és eljönni... egyáltalán, hogy merészelnek beszólni orvosok a betegnek. azért, mert hatalmi pozícióban van? mert ki van neki szolgáltatva a beteg? akkor kérem ugyanolyan szituban vagyunk, mint a molesztálás esete a gondjára bízott kiskorúval, visszaélés a hatalmi pozícióval, akkor kérem a beszólogatós orvosokat is hasonló, arányos tétellel büntetni, mint a gyámot, aki molesztálja a gyereket. egyik se jobb. ugyanúgy károkat okoz mindkettő. akkor mi a különbség?
sajnálom vasszűz... |
| | Előzmény: [#1816 | vasszűz29 | 2008.10.21. 11:32] |
|
|
| tikki |
2008.10.21. 14:43 [#1818] |
| Szerintem akárhogy szül az ember, az mindenképp trauma. Én legalább is úgy éltem meg, napokig a hatása alatt voltam - mind jó, mind rossz értelemben. És nem hiszem, hogy ez csak a hüvelyi szülésnél lenne így. Az viszont tény, hogy a vajúdás eléggé fontos bizonyos élettani folyamatok beindulásánál. És ezt szenvedésnek nevezni azért túlzás. Persze minden szülés más és más, én csak a sajátomból tudok kiindulni, de én helyeslem azt, amikor a császáros anyukákat is hagyják vajúdni. Az sem a világ legkellemesebb élménye, viszont nem is olyan piszokul fájdalmas. Ami számomra nagyon rossz volt, az maga a kitolás, amikor aztán már semmiféle epidurál nem hatásos, csak az, ha minél hamarabb túl van rajta az ember. Nálam ez pláne azért volt rossz, mert a fiam feje nem ékelődött be rendesen (+ rá volt csavarodva a köldökzsinór), és ezért legalább másfél óra volt mire kijött szegénykém én meg már azon gondolkodtam, hová szaladjak. Áááá, úgy forgatták be az orovsok a fejét :S Abban a másfél órában állandóan azzal hitegettek, hogy na még 10 perc és akkor eldől, hogy császár lesz-e. Aztán mindig történt valami bíztató, és akkor ment minden tovább. De nem bánom, hogy így lett mert megtapasztaltam ezt is, ráadásul egy olyan megkönnyebbülés volt az a pillanat, amikor a kisfiam végre kint volt, amilyet még sose éreztem, és mellette még sikerélményem is volt, hogy végre kint van. Szerintem maximum ez az, ami a császárban nincs meg, de ki tudja, lehet hogy ott is vannak hasonló érzések. Mondjuk engem érdekelne is, hogy aki így szült, az mit érzett, amikor már kivették a babáját. |
| |
|
|
| juzsika |
2008.10.21. 11:39 [#1817] |
Szerintem a császár is ugyanolyan szülés, mint a hüvelyi - bár lehet, hogy csak a saját világrajövésemet próbálom itt mentegetni. :) Ez a képesség-dolog pedig nagyon érdekes, főleg olyanoknál, akik mindkét verzión átmentek. Anyámnak előttem két hüvelyi szülése volt, aztán a harmadikra már "nem volt képes"? Biztos elfelejtette, mert hat évre a nővérem után jöttem. :)
Az ilyen "vizsgálatok" egyébként rémisztőek. Többen mondták, hogy úgy "megvizsgálta" őket az orvos, hogy érdekes módon beindult a szülés. Persze az orvos műszakja alatt. Véletlen egybeesés? Ha jól emlékszem, egy orvost (MÁV-kórház?) be is pereltek miatta, de nem tudom, mi lett az eredménye. |
| | Előzmény: [#1816 | vasszűz29 | 2008.10.21. 11:32] |
|
|
| vasszűz29 |
2008.10.21. 11:32 [#1816] |
juzsika, ins omnia írt szülés utáni katarzisról, hogy sajnálja a császárosokat, hogy a hüvelyi úton szültek örültek, hogy képesek voltak megszülni a gyereket (vagyis a császárosok nem voltak képesek?) stb.
Hát igen, az orvosok - nekem meggyőződésem, hogy a szülés azért indult meg még a beilleszkedés előtt, mert két nappal előtte az ügyeletes orvost megkértem, hogy vizsgáljon meg, mert nagyon erős folyásom volt, és aggódtam, hogy folyik a magzatvíz. Hát úgy megvizsgált, hogy véreztem utána:( Persze ezt így bizonyítani utólag nem tudom, de azért különös, hogy a császár előtt hat órával az akkor ügyeletes szülésznő megvizsgált, és felkiáltott, hogy "hát ejnye, de fenn van még a baba!"
+ kifogtam Magyarország legkreténebb szülésznőjét (műszakváltás volt), aki olyanokat szólogatott be nekem, hogy le sem írom, mert végleg elmegy mindenkinek kedve a szüléstől. Na de nem rajta múlt, hogy császár lett, de nem segített egy fikarcnyit sem. |
| | Előzmény: [#1815 | juzsika | 2008.10.21. 11:11] |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
