 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| Stellamaris |
2006.01.05. 14:14 [#539] |
Hm, mintha olvastam volna ezt valahol...
Mondtam, hogy nincs olyan szó, hogy "feminim"! |
| |
|
|
| elnyomottférfi |
2006.01.05. 14:05 [#538] |
FÉRFIAS RUDAST, NŐIES KIRÁLYT!
Feminim abszurdisztán helyett diverz szubkultúrákat
Történt az, hogy székesfővárosunk rettenthetetlen feministái felháborodtak azon, hogy még létezik Budapesten egyetlen (!) olyan gőzfürdő, ahová kizárólag férfiak léphetnek be. Ezt a gőzfürdőt 2006. január 1-ig Rudasnak hívták. Sérült az egyenjogúság és az esélyegyenlőség! Jogos. De ugyanakkor azt is látni kell, hogy ennek a gyakorlatnak a megszüntetésével egy 70 éves hagyomány, egy helyi kuriózum válik a rosszul értelmezett egalizálás martalékává.
A kulturális örökség értékei sokrétűek: nem lehet pusztán épített örökségek védelmével lefedni. Persze az épített örökségeknek természetesen dukál(na) a védelem: a Rudas esetében ezt egy magát építésznek, belsőépítésznek, szakiparosnak nevező team és egy magát „felelős döntéshozónak” tartó fürdőigazgatóság valamint egy (a Rudas atmoszféráját saját bevallása szerint soha meg nem tapasztaló) városvezetés hagyta figyelmen kívül, amikor a Rudas ötszáz éves történelmi részének belső terét építészetileg „kiherélte”, miközben a külső homlokzatokat Budapest szégyeneként nemes egyszerűséggel továbbrohasztja.
Globalizálódó világunkban egyre nagyobb értéket képviselnek a „helyi ízek”, a lokális különbözőségek, amelyeknek vendégcsalogató hatása felbecsülhetetlen. A fürdőigazgatóság rövid távú közgazdasági érdekeket hangoztatva érdekes módon kapva kapott a feministák tiltakozásán - egy 3 hónapos, kissé cinikus (női napokat is meghatározó) próbaidő közepette - nyilatkozataiban máris elkezdi terelgetni a koedukáció irányába a fürdőt. Az első nőnapoknak „nagy” volt a keletje: közel 40 jegy kelt el az átlagos férfinapon tapasztalható 600-700 jeggyel szemben. Bár jó előre látható volt, hogy egy hangos kis csoport nem tud annyi női fürdővendéget mozgósítani néhány hónap alatt, akik legalább annyira képesek lennének megtölteni a Rudast, mint az évtizedek alatt kiérett férfi törzsvendégek, az igazgatóság belement a szubkultúra-romboló „játékba”, hogy egy a koedukációt sürgető jövőképpel immár egy „jobb” alternatívát ajánljon fel a döntéstől igencsak sokkolt törzsvendégeknek.
A Rudas egy nagyon fontos bázis a még meglévő hagyományos városi fórumok között, ahová nem pusztán gőzfürdőzni jár a férfi törzsközönség, hanem politizálni, feszültséget levezetni, káromkodni, józanodni, lazítani, összejönni, relaxálni: nők nélkül, de nem nőgyűlöletből! A szélsőségesen feminista hölgyeknél jóval okosabb „nőstények” tudják: a „hímnek” kell egy apró kis territórium, hogy elhiggye, a dolgokat ő irányítja. Aki ezt a hölgyek közül tiszteletben tartja, az a nagy dolgokban általában nyertes „hadvezér” a két nem közti – egyébként szórakoztató – csatában. A Rudas kicsit szakadt, kicsit „pasis”, kicsit káromkodós világát a Rudas „titkát” firtató feministák most „kiherélni” igyekeznek azt szubkulturális értelemben is, követve az építészeti felújítás barbarizmusát (és karöltve e feminim hívószavaktól, mint potenciális szavazatnullázó eshetőségtől megrettegő politikusokkal.) Pedig a Rudas titka és misztériuma maga a tesztoszterontól csöpögő légkör volt, amit éppen ez a kényszeres egyenlősítés fog ledönteni. (Ezen kívül lehet még látni szőrös hátakat, pattanásos fenekeket, sörhasakat, és lehet még hallani vaskos aranyköpéseket, nyomdafesték-pusztító férfivicceket valamint politikai pamfletteket. Ennyi. Vagy talán mégsem, de arra a plusz életérzésre nem nagyon van leírószó: ez a pénzben nem kifejezhető értékek kategóriájába tartozik.)
Csak idő kérdése, hogy a férfi vendégeknek egyébként tökéletesen megfelelő szakadt fürdőlepedők mikor cserélődnek le „igényesre”, mikor jelenik meg a fürdőben a szépségipar műkörmös, kozmetikus, fogyókúrás, műtetkós fittness-wellness attitűdje, és mikortól lesz a Rudasból egy a sok közül, valamint mikor pártolnak el a Rudas törzsvendégei ezen „megpróbáltatások” hatására. Egalizált, egytucat, értékvesztett, uniszex, de "egyenjogú" fürdő a cél? A fürdőigazgatóság mindezt nem bánja: a koedukált fürdő neki – gondolja – majd éppannyi (vagy esetenként még több) hasznot hoz. A feminim „harcostársak” viszont egészen bizonyosan nem fogják elérni a céljukat: a váltott napú férfi vs. női fürdőzésnek a Rudasban nincs realitása: gondoljunk csak arra, hogy eleve más nemű személyzetet szükséges verbuválni a férfi és külön a női napra. De ami elveszik közben a legfőbb lényeg: az emberfia akkor ugorhat be egy kis ejtőzésre mindenféle koedukált fürdőkben szokásos felszerelés (úszósapka, fürdőruha, törülköző, papucs) nélkül, amikor arra lelki szükséglete éppen legjobban kényszerítené. A lelki igényt pedig nem lehet nyitvatartás szerint koordinálni.
„Antifeminista”, „gyökér” és „férfisovén hím” létemre szeretem Budapest nőit, koedukált fürdőit, a gyerekricsaj sem visel meg más élethelyzetekben. Sőt! Teljes mellszélességgel harcolnék a Rudasnál ugyan kisebb, de várható igényeket kielégítő másik fürdőnk csak női fürdővé alakításáért. Budapest épített értékeiben az a csodálatos, hogy van egy másik olyan – most koedukált – gőzfürdőnk is, amely e célra nagyon is megfelelne. Ahol a hölgyek ugyanabban a historikus oszmán légkörben hódolhatnának a törökfürdő testi-lelki gyönyöreinek. Egalizálás, értékrombolás helyett elvárhatóbb, értékteremtőbb, izgalmasabb vállalkozásnak tűnne a szememben, ha értő kezű döntéshozók nem egy szubkultúra felszámolásán, hanem egy újabb szubkultúra megteremtésén fáradoznának. Tudom rombolni könnyű és építeni nehéz. Ahhoz kultúra kell. Én azt mondom: Virágozzék száz virág! Legyen Budapestnek egy női fürdője is! Koedukáltból van elég! Nem exportáljuk a gyerekzajt, a „egyenwellnesst”, a nemekre bontott nyitvatartási rendet a Rudasba, a férfiak egyik utolsó mentsvárába! A Rudas 70 éve a gőz be- és kieresztésének „férfimódja”. Legyen női fürdő az átalakítás előtt álló Királyból, hogy alakuljon erre az életérzésre egy női módozat is, a maga utánozhatatlan különcségeivel. (Máskülönben az egyenjogúság nevében követelni kényszerülnék, hogy szabad bejárást biztosítsanak a férfiaknak a női wc-be J)
Hölgyeim! Uraim! Önök melyik piacot részesítenék előnyben? Azt, ahol még az „őstermelő” is egyen-banánt meg egyen-narancsot árul, vagy amely tele van az élet ízeivel, és különleges fűszerekkel? Ne segítsünk létrehozni „klónországot”: a változatosság ugyanis – higgyék el nekem –tényleg gyönyörködtet!
egy „Rudasjáró” átlagférfi
|
| |
|
|
| revambrus |
2006.01.05. 13:00 [#537] |
Szuper ötlet. Jó tanács: arab tea
vágj fel friss mentalevelet, forrázd le forró vizzel, négy perc múlva adjál hozzá gunpowder teát, kandizscukor való hozzá!
Ez mivel zöld teából van, este is iható! |
| |
| Gak |
2006.01.05. 12:10 [#535] |
Tegnap tök ari volt a bébiszitter, ezt mondta:"tervezzük a lányokkal, hogy megyünk, mert most már lehet, ugye? Volt valami petíció...."
Szóval tudnak róla azok is, akikről azt gondolnánk, hogy nem. |
| |
| Gak |
2006.01.05. 12:08 [#534] |
2-re jön valaki? Én minden valószínűség szerint megyek.
|
| |
| Gunga-Sam |
2006.01.04. 19:16 [#533] |
grund.ar-nak és Gak-nak köszönöm a hozzászólást. A gyermektelenek, botfülüek, stb. adójának felhasználási módjáról írtakat csak analógiának szántam, ezeket (és az eredeti felvetést) nyilván nem így kellene felfogni. IMHO.
A diszkrimináció témájához még annyit tennék hozzá, hogy amennyire laikusként meg tudom ítélni, a szegregáció mindig együtt jár bizonyos mértékű diszkriminációval, mert a tökéletesen igazságos elkülönítés gazdasági/technikai értelemben nem mindig oldható meg. Márpedig a nemi alapon történő szegregáció jelenleg meglehetősen elterjedt és elfogadott. |
| |
| haziboszi |
2006.01.04. 17:47 [#532] |
ollé, még nem láttam ezt a víztornyos oldalt!
Gábor-Szabó Zsuzsi itt is aktív, vagy csak a neten találtatok rá? Ha van, küldjön egy mélt, volt évfolyamtársa vagyok :))) |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
