 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 |
| haziboszi |
2005.11.02. 17:40 [#253] |
chemist:
(off
nem vagy te véletlenül vízöntő? van két nagyon jó barátom, férfi, akikkel remek világmegváltó beszélgetéseket lehet csapni, de bizonyos érvekről pont úgy egészen más jut eszükbe, mint ahogy neked... :)))
on
ez a biológiai óra dolog sem igazán stimmel. ugyanis ez is inkább társadalmi óra, az évezredes szexizmusra nem válasz. évszázadokkal ezelőtt is házasodhattak későn a pasik, de kockázatos volt, hiszen a gyerekvállalás, a kincset érő örökös felnevelése nagyon bizonytalan volt, magas gyerekhalandóság stb. és persze a férfiak sem lehettek biztosak benne, hogy elélnek 50-60 éves korukig.
a mai normák közt is baromág, de legalábbis önámítás nagyon későre halasztani, hiszen nem a világot megmutató meghatározó személy lesz az apuka (vagy akár anyuka), hanem egy szenilis, stresszes tata, aki a felét sem érti annak amit a gyerek karattyol. sztem nem egészséges.
és a korábbi hozzászólásaidban: nagyon nem mindegy, hogy néhány évtized v évezred, a tátrsadalom szövedéke nagyon erős, nem indulnak tiszta lappal a generációk, olyan hagyományok is keményen élnek, amiknek már rég nincs "elméleti" alapjuk, egyszerűen azért mert nem lehet hipp-hopp néhány évtized alatt megváltoztatni a dolgokat. rég kihalt generációk gondolatai is hatnak ránk.
megelőzés: alapvetően nagyon igazad van. de hol előzzünk meg? ki tegye ezt? ez nagyon nem mellékes: családi kérdés ez? (tehát mindenki a saját gyerekét, apuka-anyuka felelőssége? ez eddig sem vált be) államilag? az iskolákban? változtat ez bármin is? a gyerek nem az iskolában lesi el a családi élet normáit. kurzusok fiatal lányoknak? fiúknak is? ki menne el?... TV? ahha... :))
nem, minden vonalon egyszerre kellene lépni (kicsit, vagy amekkorát lehet) tudatosítani a médiában és az isoklákban is, de pl a védőnők, orvosok is, ugyanokkor büntetni is kell az elkövetőket, és védeni az áldozatokat, hogy érezzék, jó döntést hoztak. komplex ügy. |
| |
 |
 |
| loncka |
2005.11.02. 12:35 [#252] |
"Ezért aztán az árat a férfiak szabják és az ár az alárendelt helyzet.
Nem akarsz házimunkát végezni?
Nem akarsz mindennap sminkelni?
Nem akarsz akkor szexelni, amikor én?
Akkor keresek mást, hisz nekem van időm!
A nő pedig egy pár ilyen csalódás után idomul az elvárásokhoz, hisz ha sokáig keresi az egyenlőséget is elfogadó férfit,
könnyen kifuthat az időből. Márpedig a folyamatos alárendeltség egyre inkább megerősíti mindkettőjükben azt, hogy a férfi az
úr, a nő pedig a szolga. Innen pedig a bántalmazás csak idő kérdése."
--------------------
Vaze, chemist, hogy Te miket nem állítasz? :-)
Én valszeg a holdon élek, hogy nem ismerek a leírásból magamra és nőtársaimra. Az elmélet szép, elgondolkoztató, esetekben talán igaz is. Csak mintha a valóság maradna ki belőle: a nőknek éppúgy megvannak az igényei a férfiak felé, mint a férfiaknak a nők felé, tehát ez egy kétirányú folyamat. És korántsem olyan alamuszi kiszolgáltatottkák a nők, ahogy Te azt leírod (hadd általánosítsak már én is egy kicsit). Szóval a biológiai óra eszeveszett ketyegése szvsz nem vezet bántalmazáshoz. Másrészt, a pasiknak is ketyeg a vekker, mégha több idejük is van a keresgélésre. És akkor bizony ott állnak nő nélkül, keseregve, és pontosan annyira készek belecsúszni egy számukra nem egyenrangú kapcsolatba, mint egy nő hasonló helyzetben.
Azt már meg sem említem, hogy egy nő csak akkor lép ki egy kapcsolatból, ha már megvan a következő pasi, mert ezen a bornírtságon majdnem elbőgtem magam.
Egyébként tetszik a lelkes részvételed a topikon, a hozzáállásod, a befektetett energia, terjedelem, önálló gondolatok, stb.
|
| |
 |
 |
| sisso |
2005.11.02. 09:08 [#251] |
"Herman Judit, a NANE Egyesület munkatársa és Szil Péter pszichoterapeuta várják a párkapcsolati erőszak áldozatainak és elkövetőinek kérdéseit."
- így kezdődik most a topic, majdnem ugyanaz:) |
| |
| BaBe |
2005.11.02. 02:43 [#250] |
Hahó,
ez tényleg jó ötlet, de talán nem elég, ha a képük ott a topic elején, a topic címében legyen ott a nevük, és a topic célja, valahogy így:
Herman Judit és Szil Péter válaszolnak bántalmazással kapcsolatos kérdésekre
Persze ez így elég hosszú, valami frappánsabb kéne, de most inkább megyek aludni, vannak itt nálam okosabbak :) |
| | Előzmény: [#249 | sisso | 2005.11.01. 09:32] |
| sisso |
2005.11.01. 09:32 [#249] |
kedves csajok, fórumozók
úgy alakult, hogy ez a topic (mivel a fórumban indult), inkább valóban fórumtéma lett, mint kérdések a tanácsadókhoz
ez egyrészt jó, mert nagyon jó beszélgetés folyik itt
másrészt a tanácsadók már nem tudnak válaszokat adni és nem szeretnének belezavarni az itt kialakult beszélgetés folyamatába
ezért azt kérték, hogy ezt a fórumot tartsuk meg és tegyükát a fórumok közé
itt az ő képükkel pedig induljon egy új tanácsadó, konkrét kérdésekkel, amik hozzájuk szólnak
megértéseteket köszönöm, köszönik és további jó csevegést
|
| |
 |
 |
| Drakula |
2005.10.30. 17:28 [#247] |
Hallottam a rádióműsort a témában. Rendkívül érdekes volt, csak nehéz lesz a bántalmazó vagy bántalmazásra hajlamos férfiakat odaterelni a foglalkozásokra, sőt akár rávenni arra, hogy a könyvet elolvassák.
Feltétlenül olvassátok el (még én sem olvastam), mert az interjúból kitűnően alapvetően egészséges módon kezeli a témát: nem ad kibúvót, mentséget a bántalmazónak, a foglalkozást nem nevezi terápiának, hiszen nem betegség más ember bántalmazása. Kizárja az áldozat hibáztatását, hiszen nincs olyan helyzet, amikor meg kell ütni a másik embert... |
| |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Háber |
2005.10.30. 13:29 [#244] |
Ki érdemli a sorsát? S ki milyen sorsot érdemel? Annyira el voltunk foglalva az igazunk bizonygatásával, hogy mindannyian elsíklottunk a téma egyik lényeges, ha nem leglényegesebb szereplői mellett: egyikünk sem említette a gyerekeket. Mondhatjuk-e azt, hogy egy gyerek kiérdemeli, hogy olyan családban nőjön fel, ahol az erőszak mindennapos? Lehet-e elsíklani az erőszak felett csak azért, mert minket nem érint személy szerint? A társadalom csendes semmittevése mégis gyerekek százait ítéli arra, hogy akaratlanul és tehetlenül részesei legyenek az erőszaknak. Mindenki el van foglalva azzal, hogy bűnbakot találjon, hogy kifogást találjon arra, hogy miért így van ez rendjén, miért nem lehet megváltoztatni, de úgy tűnik, senki nem veszi fontolóra az ártatlan és tehetetlen áldozatokat, akik akaratlanul részesei a gyűlöletnek, s gyakran életre szóló sebeket kapnak.
|
| |
|
|
|
|