 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| haziboszi |
2005.11.02. 18:40 [#263] |
uhh, ez hoszzú lesz:
első * a szexizmus nem babona, és nem lepleződött le... hisz te is tagadod :)
második * körberöhögés? hát, mintha nem erről a bolygóról jöttél volna
harmadik * hát nem is kétszáz éve kezdődött. vannak, akik gazdasági, világnézeti okokra vezetik vissza, pár ezer évre visszamenőleg.
"Ezt én abszolut nem fogadom el" hát, azért így nehéz lesz meggyőzni. :( és már valahol lejjebb írtam, hogy ez a bajom a könyvvel is. aki nem fogadja el az alaptézist, azt nem fogja előbbre vinni :((
"A társadalmunkban az erőszak erősen büntetett és gátolt, az embereknek eszébe sem jutna bántani másokat":
pedig úgy tűnik ezekben a helyzetekben a feleség már nem tartozik bele a társadalomba, csak a párjához (alá). a társadalom, aki bárkit megvéd, ha megütöd, őt nem védi. gátlás megszüntetve.
"a nők számára a párkeresés sokkal fontosabb, mint a férfiak számára":
és ez az ő szabad döntésük, vagy társadalmi elvárás?? (lásd a cikkeket, hogy a gyerekszülés a nő LEGfontosabb feladata. mindenhonnan ez csöpög. vagy a vélekedést, hogy vagy lúzer vénlány, vagy karrierista fapina vagy kurva. már bocsánat.)
"A nők sem nagyon léphetnek fel nagy igényekkel, mivel a férfi kereshet tovább és ők meg maradnak vénlányok, amivel nemcsak a társadalom elítélése jár, hanem valódi hátrányok is." :
pontosan. mit kéne tenni? nőknek lehetővé tenni, hogy munka+ gyerek lehessen együtt is. férfiakban tudatosítani az apaság fontosságát, és lehetővé tenni, hogy többet legyenek a családjukkal. (pl a klasszikus apafigura is lehetne nagyon pozitív nevelő minta: hogyan élj úgy a fizikai erőddel, hogy nem nyomod el a gyengébbet, hanem segítesz. bizonyára sokan ezt adják át a gyerekeiknek)
lakásra spórolás: ez nem ilyen egyszerű. az EUban nem rohannak saját lakást venni, a többség bérlakásban él (most pontos adatokat nem tudok, de utána nézhetek), egy bizonyos szociális stabilitás fölött már nem létkérdés a saját kastély összeharácsolása.
"Én csak arra akarok utalni, hogy míg ilyen a férfiak között csak kinevetendő kivétel (nézd a vén kecskét!), addig a nőknél mindennapos jelenség (ketyeg a biológiai óra) és jelentős forrása lehet az asszimetrikus párkapcsolati felállásnak.
Még egy: ha a nő már elmúlt harminc és a párja nem húsz évvel idősebb, akkor a férfi sokkal könnyebben hagyhatja el őt és talál mást, mint fordítva. Tehát újabb és újabb kívánságokkal állhat elő.
Erről mit gondolsz?"
nos igen. és? ez tényleg így lehet, de mi köze ennek a bántalmazáshoz? ahhoz igen, hogy a szereotípiákban a pasik genyák, és csak azért nem cserélik le a feleségüket egy újabb modellre mert esetleg nincs rá pénzük. de a kapcsolatok egy jelentős része nem így működik. pl a bántalmazók tiikusan azok, akik nem akarják lecserélni a meglévőt, (legfeljebb félrekúrni) hanem azt a szerencsétlent kizsigerelni.
sajnos abban, hogy mi történik a pofon előtt, nem tudok neked a már régebben megírtaknál jobbat produkálni. és ezek a könyv mellett a személyes történetek. csak azt tudom mondani, hogy keress sok ilyet, és próbáld meg beleélni magad. |
| |
|
|
| torokmonika |
2005.11.02. 18:32 [#262] |
| hát és nem a névtelenség mögül mond nagyokat, hanem utánanéz, idéz, belegondol... nézzük már meg élőben, csajok!!!! |
| |
| torokmonika |
2005.11.02. 18:15 [#260] |
| jányok, nekem chemist nagyon bejön, vessetek bár a megvadult mókusok elé. lehet, hogy kos vagy ikrek vagy egér, tökmindegy. egy értelmes ember. örülök neki. |
| |
| loncka |
2005.11.02. 17:57 [#256] |
| Mindenesetre jó lenne, ha chemist úgy csűrné-csavarná az elméleteit, hogy végre, valami apropó kapcsán elmesélhessem, hogy hogyan mostam be néhány pasinak az életem során :-) |
| |
|
|
| chemist |
2005.11.02. 17:56 [#255] |
Nem a biológiai óra ketyegése vezet bántalmazáshoz. Az alárendelt helyzet, az asszimetrikus viszony vezet oda. Ezt nem én mondom, hanem Szil Péter és sok más feminista olvasmány.
Én azt akarom megérteni, mi vezet az asszimetrikus helyzethez. Az ortodox feminista nézetek szerint a társadalomba beépült szexizmus. Ezt én abszolut nem fogadom el, mivel szerintem
* egy babona nem él túl száz évet lelepleződése után, márpedig a nőmozgalmak már több mint száz éve bizonyítják az egyenlőséget
* még ha egy férfi el is hiszi, hogy neki előjogai is vannak a nőkkel szemben, az nem ér semmit. Normális esetben az asszimetrikus igényekkel fellépő férfit a nők körberöhögnék és egyedül maradna. Ezzel szemben a "szép és házias" követelmények mindennaposak a párkeresésben.
* a férfi-nő asszimetrikus helyzet (kinder, küche, kirche) a világ minden táján előfordul, függetlenül a nőmozgalmak beágyazottságától, a demokrácia bevezetési dátumától és attól, hogy az egy vagy kétkeresős családmodell a divat.
Szeretném megérteni, mi történik az első pofon ELŐTT. A társadalmunkban az erőszak erősen büntetett és gátolt, az embereknek eszébe sem jutna bántani másokat. Ezzel összefügg, hogy a családon belül bántalmazó férfi is bűntudatot érez az első alkalmakkor. Tehát kell lennie valamilyen hosszú folyamatnak az első pofon előtt, mely leépíti az erőszak gátlását a férfiban. Tipikusan az az érzés, hogy ő bármit megtehet, a másik ez ellen nem lép semmit.
Úgy gondolom és tágabb környezetemben is azt látom, hogy a nők számára a párkeresés sokkal fontosabb, mint a férfiak számára. Ez pedig egy olyan helyzetet teremt, mint amilyen a munkaerőpiacon van. A munkavállalók jogait rendszeresen semmibe veszi a munkaadó (túlóráztat, lenyeli a pótlékot...) és teheti, hisz egy tucat jelentkezőt talál a munkára, ha a dolgozónak nem tetszik.
A nők sem nagyon léphetnek fel nagy igényekkel, mivel a férfi kereshet tovább és ők meg maradnak vénlányok, amivel nemcsak a társadalom elítélése jár, hanem valódi hátrányok is.
Ide kívánkozik egy másik jelentős különbség a férfi és nő között. Az átlagférfi még termékeny idejében képes egzisztenciát teremteni, míg a nő nem. Ne felejtsük, hogy az átlagbér 80000 körüli, tehát egy hónapban max 40-et lehet félretenni, amivel 10-15 év alatt lehet összespórolni egy lakást. Ez pedig pont a nő termékenységi ideje.
Az átlagkeresetű vénlány tehát nem tud gyermeket vállalni, az átlag agglegény igen (45 éves korára). Nem csoda, hogy az átlagnők szeretnének férjhez menni.
A magasan kvalifikált nők (akik közül a feministák túlnyomó többsége kikerül) általában képesek anyagi biztonságot teremteni maguknak és esetleges gyermekeiknek, így ők követelhetnek párkapcsolati egyenlőséget.
Azok a férfiak pedig, akik még a nekik jutott jelentős időt sem tudták (megfelelő) pártalálásra felhasználni, tényleg rosszul járnak. A "kapuzárás előtti pánik" kifejezés nyilván nem ismeretlen előtted.
Én csak arra akarok utalni, hogy míg ilyen a férfiak között csak kinevetendő kivétel (nézd a vén kecskét!), addig a nőknél mindennapos jelenség (ketyeg a biológiai óra) és jelentős forrása lehet az asszimetrikus párkapcsolati felállásnak.
Még egy: ha a nő már elmúlt harminc és a párja nem húsz évvel idősebb, akkor a férfi sokkal könnyebben hagyhatja el őt és talál mást, mint fordítva. Tehát újabb és újabb kívánságokkal állhat elő.
Erről mit gondolsz? |
| |
|
|
| haziboszi |
2005.11.02. 17:41 [#254] |
"Márpedig a folyamatos alárendeltség egyre inkább megerősíti mindkettőjükben azt, hogy a férfi az
úr, a nő pedig a szolga. Innen pedig a bántalmazás csak idő kérdése"
fura ez a gondolatmenet, a végkövetkeztetés teljesen jó, de a kiindulás számomra annyira leegyszerűsítő és csusztatott, hogy nem is értem, hogy juthattál ide :)) valami más történet kellene elé...
jut eszébe bárkinek valami ??
:) |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
