 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| Clara Zetkin |
2007.07.23. 10:39 [#357] |
| A kb. 30 százalék nálunk, Magyarországon úgy jönne ki, hogy a listákon 50 %-ban lenne férfi és nő (egymást követve), de az egyéni választókerületekben megmarad az egyéni jelöltállítás (750 kopogtatócédula, stb.). Ha marad a tendencia, miszerint egyéniben a férfiak jutnak be, akkor a listás 50 %-ból így lenne kb. 30 %-nyi nő. |
| | Előzmény: [#356 | Binary | 2007.07.23. 10:31] |
| Binary |
2007.07.23. 10:31 [#356] |
| Nagyon érdekelne, hogy a gyakorlatban hogyan valósítják meg a 30%-ot. Milyen a választási rendszerük? Mert ugye ha egyéni választókerületek is vannak, akkor azért a kvóta nem olyan egyszerű dolog... Tud valaki erről valamit? |
| |
 |
 |
 |
 |
| krumpliorr |
2007.07.21. 19:31 [#354] |
India történetében először egy nőt, a 72 éves Pratibha Patilt választották az ország elnökének. A veterán, kormánypárti politikus a '60-as évek óta tölt be különböző tisztségeket. A Kongresszus Párt azt várja Patiltől, hogy segítsen a több százmillió indiai nő hátrányos megkülönböztetése elleni harcban.
Az új államfő Sonia Gandhi pártelnökkel
AjánlatJön az újabb banditakirálynőből lett képviselő
Répabetűkkel tanítják írni az indiai nőket
Menstruációjukról faggatják az indiai hivatalnokokat
Egy 72 éves ügyvédet, Pratibha Patil, a kormányzó....
http://www.origo.hu/nagyvilag/20070721-india-pratibha-patil-lett-az-orszag-elso-noi-elnoke.html
ez nagyon izgalmas! és ne felejtsük el, hogy indiában már réges rég bevezették a 3o-os kvótát! können lehet, hogy ez is befolyásolta a választás kimenetelét, mert elfogadottá váltak a női politikusok...
fantasztikus! lehet, hogy indiában kezdődik el a nőket a érintő legnagyobb változás a földön? már csak a népesség nagysága miatt is!
mind a ketten gyonyoruek... már régota tervezem, hogy én is elkezdek szárit viselni... |
| |
 |
 |
| Clara Zetkin |
2007.07.17. 14:03 [#353] |
dr. Asbóthné Thorma Judit elnök részére
Magyar Nők Szövetsége
Tisztelt Elnök Asszony!
Ha már meg lettem szólíttatva a Magyar Nők Szövetségének honlapján, akkor engedje meg, hogy reflektáljak a Drágán add a jogod? – Elkötelezettség vagy akciózás című írására.
1. Ön azt állítja, hogy bugyután személyeskedő, tudatlanul vagdalkozó cikket jelentettem meg Magyar Bálint és Sándor Klára ellen.
a. Ön eltúlozza a „hatalmamat”. Ki vagyok én, hogy oda szóljak – mondjuk a főszerkesztőnek – hogy közöljék le az írásomat? És kérem, ne tegyen úgy, mint ha nem tudná: Magyarországon sajtó- és véleményszabadság van. A Magyar-Sándor-féle akcióról a véleményemet írásba foglaltam, elküldtem a szerkesztőségbe, és a Népszabadság szerkesztői pedig úgy döntöttek, hogy leközlik. Kíváncsi lennék, hogy az Ön írása megütné-e a leközölhetőség szakmai mércét.
2. Ön szememre veti, hogy furcsállom a kezdő – első parlamenti ciklusát teljesítő – egyik előterjesztő ambícióját.
a. A politikus sikerességének nem az a mércéje, hogy hány javaslatát szavazzák le, hanem az, hogy hány javaslatához talál szövetségeseket, hogy azt keresztül tudja vinni a törvényhozásban. Mindehhez azonban kell olyan tudás, ha tetszik rutin, szakmai tekintély, amivel egy pályakezdő politikus nem feltétlenül rendelkezik.
b. Nyilvánvaló, hogy az Alkotmánymódosítás az egyik legnagyobb feladat, mert ehhez a képviselők 4/5-ének egyetértése szükségeltetik. Lehet egyből Magyarország alaptörvényének megreformálását kezdeményezni, de a jelenlegi Országgyűlésben még az úgynevezett kétharmados törvények módosításához sincs meg a politikai többség. Nem tételezem fel, hogy az SZDSZ két politikusának nincs annyi realitásérzéke, hogy ezt ne tudnák.
c. A „merjünk nagyon álmodni” attitűd számomra az egyik leghátborzongatóbb időket idézi.
3. Ön, azaz a Magyar Nők Szövetsége 1989 óta várja ezt a javaslatot.
a. Miért várt? Miért nem kezdeményezett? Miért nem lobbizott, hogy a pályakezdőnek már korántsem mondható másik előterjesztő, a Horn-kormány minisztere már 1994-98-as parlamenti ciklusban ugyanúgy, mint most, kezdeményezze az Alkotmánymódosítást? Vajon miért csak 2007-re szedte össze a bátorságát a másik előterjesztő? Ön nem gondolkodott el ezen?
4. Ön azt állítja, hogy a társadalmi vita, bár korlátozott színtéren, 18 éve zajlik, és 18 éve dolgoznak a nőket érő igazságtalanságok ellen a maguk eszközeivel.
a. Ha ezek az eszközök csak ennyire képesek, akkor sürgősen le kell azokat cserélni! Ön szokott a társadalom másik felével, a férfiakkal is beszélgetni a női kvótáról? Az én nyilvánosságom tényleg korlátozott, össze sem hasonlítható egy 10 ezres civil szervezetével, de a már a főiskolán tartott óráimon is volt alkalmam tesztelni, hogy az ott tanuló férfiak és nők hogyan is vélekednek a nemek esélyegyenlőségének kérdéséről.
b. Mit tett Ön a Magyar Nők Szövetségének elnökeként, hogy a vita színtereit kiszélesítse? Úgy gondolom, hogy a saját honlapjukon közzétett gondolatok korántsem felelnek meg ennek. Itt is sürgős stratégia-váltásra lenne szükség, ha már legalább önkritikusan beismerte: nem elégséges a társadalmi vita lefolytatásához a jelenlegi színtér.
c. Ehhez a gondolathoz tartozik, hogy az írásában utalt egy sajtótájékoztatóra, amit a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen tartottak, kiállván az Alkotmány- és törvénymódosító javaslat mellett. Nos, ennek az eseménynek a médiavisszhangja oly csekély volt, hogy még a Magyar Nők Szövetségének honlapján sem találtam meg a nyomát.
5. Ön, a Magyar Nők Szövetségének elnökeként érvként a 10 ezer tagot és a 40 tagszervezetet használja.
a. Más a mennyiség és a más minőség. Egy civil szervezet munkájának hatékonyságának csak egyik mérőszáma a taglétszám. De hol vannak az eredmények? Tudom, hogy fájó sebet tépek fel, de mi lett a Nőházzal? Hol volt akkor a 40 tagszervezetet tömörítő Szövetség, amikor az Országgyűlés – köztük a mostani két előterjesztő – hatályon kívül helyezte a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot? Soroljam még a kihagyott alkalmakat és lehetőségeket? Mindezeket azoknak kellene számba venni, akik Önt az elnöki székbe juttatták.
6. Ön írásában kérdést intézett hozzám, miszerint: „Honnan veszi Nagy Marianna, hogy a javaslatnak nincs társadalmi támogatottsága?”.
a. Az Új Generáció, az SZDSZ ifjúsági tagozatának közleményéből. Idézem: „A női kvóta bevezetéséről az Országos Tanács többször folytatott vitát, melyből az derült ki, hogy a javaslat nem bírja a párt megfelelő támogatását. Azóta a kvóta bevezetését szakmailag, alkotmányjogilag helyeslő, vagy azt pusztán nem elutasító előterjesztést nem tárgyalt sem az Országos Tanács, sem a Küldöttgyűlés. Az SZDSZ választási programjában - álláspontunk szerint helyesen - sem szerepel semmilyen kvóta bevezetése.”
b. Lehet, hogy túlságosan felértékelem az SZDSZ társadalmi jelentőségét. Figyelmen kívül lehetne hagyni, hogy a nagyon is markánsan politizáló ifjú szabad demokraták (lásd: homoszexuálisok ügye) álláspontját, ugyanúgy, ahogy minden olyan álláspontot, ami nem egyezik dr. Asbóthné Thorma Juditéval?
c. Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságában 2007. június 6-án – amit állítólag az elnök asszony is végighallgatott – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium köztisztviselője közölte, hogy a Kormány sem támogatja a két SZDSZ-es politikus javaslatát. Tessék elolvasni a jegyzőkönyvet, amiből nyilvánvalóvá válik, hogy még a kormányt képviselő minisztériumok közt sincs egyetértés.
d. Ön viszont ezek után honnan veszi, hogy az Alkotmány- és a választási eljárásról szóló törvény módosításához van elegendő támogatottság?
2007. július 17.
dr. Nagy Marianna
főiskolai adjunktus (BGF)
|
| |
 |
 |
| Clara Zetkin |
2007.07.17. 14:03 [#352] |
Drágán add a jogod? - Elkötelezettség vagy akciózás
2007. július 11. szerda 11:23
Bármennyire egyszerűnek tűnik is Nagy Marianna írása („Női jogi magánakció”, Népszabadság, 2007. július 10.), valójában nem is olyan könnyű megérteni, mi sarkallhatta a szerzőt cikke megírására.
Az írás ugyanis azt sejteti, hogy a szerzőnek nincs kifogása a választási kvóta bevezetése ellen, hiszen szerinte is rosszul állunk, még egyes arab államokhoz képest is, és elismeri, hogy a férfiaknak „eszük ágában sincs önként, dalolva lemondani jelenlegi státusukról”. Másrészt – mondjuk ki – bugyután személyeskedő, tudatlanul vagdalkozó cikket jelentet meg azok ellen, akik képviselik az ügyet, amellyel amúgy ő is egyetérteni látszik.
Írása középpontjában sajnos nem az áll, hogy miért van szükség kvótára ahhoz, hogy a nők is azonos esélyekkel tudjanak élni állampolgári jogaikkal. Arról beszél, hogy milyen macsók a kormánypártok, és nem arról, hogy a magyar kultúra az. Azt kifogásolja, hogy a javaslat egyik benyújtója első parlamenti ciklusát teljesíti (vajon hányadiktól kezdve szabad föllépni nyilvánvaló igazságtalanságok ellen?), és nem azt, hogy olyan társadalomban élünk, amelyben láthatóan nincs más eszköz a nők politikai képviseletének megfelelő – tudásukhoz, fölkészültségükhöz, ambícióikhoz mérten igazságos – biztosítására. Azon méltatlankodik, hogy a liberálisokat „kijátszotta” a két „akcióhős”, és azon sajnálkozik, hogy még a szocialistákat is úgy összezavarták, hogy végül nem mernek majd szembemenni a javaslattal. Erre nincs mit mondani: szegény SZDSZ és szegény MSZP!
Nagy Marianna szerint a „helyes sorrend” a társadalmi vita, a pártok belső szabályozása, és aztán az Országgyűlés lett volna. Vele szemben a Magyar Nők Szövetsége 1989 óta várja ezt a javaslatot. Tudjuk, hogy szükség van rá, mert tapasztaljuk, hogy a hatalom megszerzését szolgáló privilégiumokról a férfiak bizony nehezen mondanak le. A magyar pártok maguktól láthatóan nem fognak hatékony, működő eszközt bevezetni, hogy javuljon a helyzet. Egyetértünk azzal, amit éppen Magyar Bálint írt erről („Feminae ante portas, avagy kapunyitás előtti pánik”, Népszabadság, 2007. június 8.), részletesen kifejtve, miért tarthatatlan az az igazságtalan állapot, amelyben élünk. Ajánljuk a cikket Nagy Marianna figyelmébe, bár talán olvasta is: néhány általa használt fordulat kísértetiesen emlékeztet Magyar írására.
Társadalmi vita, bár korlátozott színtéren, 18 éve zajlik. 18 éve mondjuk, hogy a nők társadalmi, munkaerőpiaci, szellemi leértékelése igazságtalan, és 18 éve dolgozunk ezen igazságtalanság ellen a magunk eszközeivel. 18 éve figyeljük, hogyan akadályozza a tényleges cselekvést a rengeteg „beszéljük meg előbb”, hogyan odázza el a „helyes sorrendre” hivatkozás, hogy szembesüljünk a kínos kérdésekkel. 18 éve várjuk, hogy a sok nőnapi köszöntő, elvi támogatás és az esélyegyenlőségről szóló megható tirádák helyett végre jöjjenek a politikus „akcióhősök”, és tegyenek is valamit. Mindegy, melyik párt tagjai. Jöjjenek minél többen, versenyezzenek „a nők esélyegyenlőségéért legtöbbet tévő párt” címért!
Ezért nem volt kétséges, egyetlen pillanatra sem, hogy a Magyar Nők Szövetsége, a maga 10 ezer tagjával és 40 tagszervezetével nemcsak támogatja a javaslatot, hanem minden fórumon ki is áll mellette. De a női szervezeteket tömörítő, 46 tagszervezetből álló Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség is ezt tette – ezt néhány hete jelentettük be közösen egy sajtótájékoztatón. És tették más, egyik ernyőszervezet alá sem tartozó civil szervezetek is. Honnan veszi Nagy Marianna, hogy a javaslatnak nincs társadalmi támogatottsága? Egyébként is: ha nem lenne a javaslatnak támogatottsága a fölsorolt szervezeteken kívül is, sokkal szélesebb körből, akkor miért érezné vajon úgy az MSZP, hogy kínos, ha nem szavazza meg?
És ha már itt tartunk: Nagy Marianna nemcsak a javaslat támogatottságáról nem tud semmit, de azt is kétségbe vonja, hogy a javaslatot benyújtók komolyan gondolják az egészet. Magabiztosan tudni véli, hogy a papírformára számítanak: a Parlament úgyis leszavazza a javaslatot. Aljas szándékból, politikai nyerészkedésből elkövetett szerepléseik közben az sem érdekli őket, ha ártanak az ügynek.
Először is: kétlem, hogy ártana az ügynek, hogy végre széles körben beszélünk valamiről, ami eddig nem érte el a média ingerküszöbét. Bármennyire meglepő lehet, társadalmi vita addig nincs, amíg valaki el nem kezdi. Magam is civilként dolgozom, semmiképpen nem akarom leértékelni azt a munkát, amit közösen végzünk. De azt is látnunk kell, hogy a javaslat kapcsán csak az elmúlt hetekben több szó esett a nőket érő társadalmi diszkriminációról, mint korábban évek alatt. Végre! Nagyon sokan vagyunk, akik ennek örülünk, mert a nők valódi egyenrangúságának ügyét tartjuk fontosnak, és nem azt nézzük, hogy kinek sikerült áttörnie a csöndet. Örülünk, hogy sikerült, és féltékenykedés helyett azon gondolkozunk, mit tehetünk a siker, a nők egyenlő esélyeinek tényleges megvalósulása érdekében.
Másodszor: végighallgattam a Parlament Emberi Jogi és Alkotmányügyi Bizottságának ülésén a vitákat, ahol az előterjesztők részletesen indokolták és megvédték javaslatukat. Olvastam nemcsak Magyar Bálint említett cikkét, hanem Sándor Klára a témával foglalkozó kutatóként – és nem politikusként – jegyzett írásait is, több konferencián hallottam beszélni a nők esélyegyenlőségéről. Ismerem és becsülöm elkötelezettségüket és fölkészültségüket. Így számomra nem kétséges a válasz, hogy kinek a szándéka és cselekvése „tiszteletre méltó”, és kinek az írása „végtelenül komolytalan”, ha tetszik, „cinikus és öncélú”, és ezzel milyen „bizonyítványt állít ki” saját magáról.
Dr. Asbóthné Thorma Judit
A Magyar Nők Szövetségének elnöke
|
| |
 |
 |
| Gak |
2007.07.11. 12:59 [#350] |
En is furcsallom, bar a jelek szerint nem fogjak bevezetni. Mindenesetre erdemes figyelni.
A cikkben nincs arrol szo, hogy milyen termeket erintene foleg az uj szabalyozas, de gondolom az egyik nagy terulet a eletbiztositas, a masik a KGFB.
Milyen EU biztit kotottel, ahol a nonek majdnem ketszer annyit kellett fizetnie? A jo kis nyomorult OEP-est?
Magyar allampolgarok jelenleg csak a jovedelmuk aranyaban fizetik az EU biztositast, erdekes lenne, ha a kulfoldieknel lenne megkulonboztetes.
En orulnek, ha az EU kotelezo biztositasban is megjelenne valamilyen differencialodas, jelenleg adokent mukodik, es en pl. szinte semmit sem kapok vissza szolgaltataskent. |
| |
 |
 |
| krumpliorr |
2007.07.09. 17:35 [#348] |
Na ez aztán igazán izgalmas! és igaz, és abszurd! tetszik!
http://www.nol.hu/cikk/453244/
Nagy marianna furcsállja, hogy Sándor Klára "rögtön az alaptörvény megreformálásába kezdene, ahelyett hogy először saját pártja háza táján szerezne feltétlen támogatást a nők tényleges esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Az SZDSZ ugyanis hihetetlenül konzervatív párt. Noha a világban a baloldali pártok mellett a liberálisok az emberi jogok - így a női jogok - élharcosai, addig a hazai liberálisoknak a női kvóta említése olyan, mint ördögnek a szenteltvíz."
egyetértek, hogy az SZDSZ a női jogok kérdésében iszonyúan konzervatív! végre valaki kimondta!
pl: a prostitució mint szabadságjog fenntartása is ebbe a kategóriába tartozik, az a lényeg, hogy a paliknak mindig rendelkezésre álljanak megvásárolható nő testek és testrészek, mert nekik ez az igényük! és az igény és szükséglet rögtön igazolja is az igényt mint szabadságjogot, akkor ezt akkor rögtön elkeresztelik szabadságnak, meg szabadságjognak!
holott itt nem a nők szabadságjogáról van szó, (ahogy szeretik beállítani) hogy eladhassák a testüket testrészeiket, hiszen elvileg az tilos (lásd tilalom a vese eladásra, méh kibérlésre) hanem a vásárlók szabadságsáról van szó, hogy vehessenek!
éppen ezért nem látja meg a legtöbb szdszeses fiú azért van olyan persze aki látja, csak túl sokan akik meg nem) hogy milyen módon sérti ez a nők alapvető emberi jogait, és generálja folyamatosan ezt a jogsérelmet a prostitúció intézménye. |
| |
 |
 |
| Praxol |
2007.06.29. 01:46 [#347] |
Merkel valódi diplomáciai nagyvonalúsággal reagált a Wprost című konzervatív hetilap legfrissebb számának címlapján megjelent fotómontázsra, amelyen Európa mostohaanyjaként csupasz keblekkel éppen a Kaczynski ikreket - a lengyel kormányfőt és testvérét az államfőt - szoptatja. Ezzel kapcsolatban a kancellár csak annyit mondott, hogy hozzátartozik a sajtószabadsághoz.
http://index.hu/politika/kulfold/merkpol0628 |
| |
| Praxol |
2007.06.26. 10:03 [#346] |
Listavezetők
2007.06.15., 2007. évfolyam, 24. szám
Krug Emília, 168óra
Hónapok óta nők uralják a politikusok népszerűségi listájának élmezőnyét. Szili Katalin és Dávid Ibolya felváltva vezeti a rangsort, s az első ötbe Göncz Kinga is rendre bekerül. Nőies politizálásuknak, vagy pozíciójuknak köszönhetik-e a sikert? Egyáltalán, létezik női politizálás? Ha igen, miért nincs több női képviselő a parlamentben?
http://168ora.hu/cikk.php?id=7930 |
| |
|
|
|
|