 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| micc |
2008.12.18. 21:26 [#416] |
Hajaj, ha addig el nem szennyezzuk az utolso talpalatnyi talajt is...
errol jut eszembe, ismerek egy skot hazaspart, akik Erdelybe vandoroltak fenntarthato eletet elni, oko/epiteszetbol es gazdalkodasbol elnek.
http://www.liltransyl.co.uk/ |
| |
|
|
| emese |
2008.12.18. 20:27 [#415] |
micc, nagy szerencsenk volt mint a feherek. DE ha latjuk hogy hogyan eltek mashol is az emberek, amikor mi meg a jegkorszakban sinylodtunk, az Arany haromszogben (most a Tigris es Euphratesz kornyeken, mar hatalamas kulturaja volt a szovott selymeknek, fuszererezett eteleknek, szoval hatalmas kultura volt hozzank hasonlitva . Miert? Az eghajlat volt a legmegfelelobb, nagy commerce volt a szomszedos orszagokkal,(Africa eszaki oldala, Kina is ) es mindent megszereztek. Okossag ? Volt arra is penz, nagyon tiszteltek a konyveket, volt nagy konyvtaruk is. Ott is volt szerencse.
Mi fog jonni a jovoben? Ha az eghajlat megvaltozik, es elsivatagosit minket ahol tudtunk mezogazdasagot folytatni,akkor nagy nepvandorlas lesz megint, es ahol a kultura viragozni fog ott lesz viz es lesz jo talaj. |
| |
|
|
| micc |
2008.12.18. 12:47 [#414] |
Ezt mondom wacak, hogy a feher kulturanak szerencseje volt, mert olyan teruleteken alakult ki, ahol adottak voltak haziasithato alatok meg nemesitheto novenyek. Vagyis NEM a kulturatol fuggott a dolog.
egy dolog, amit a cikk nem ir, de azert jo tudni, szinten a konyvbol: afrikaban jelent meg az ember, es eurazsiaba terjedt at eloszor, tehat az itteni allatoknak volt idejuk kifejleszteni az embertol valo felelmet. Ha tul hirtelen kerul kontaktusba egy allatfaj az emberrel, akkor nincs, ahogy evolucioval kialakuljon az embertol valo felelem ennuk, es egy szal bunkoval le lehet oket utni, mint a kiwimadarat (ha vedi is magat, elfutni nem fut el, mert nem esik le neki, hogy ebbol baj lesz).
szoval afrikaban es eurazsiaban megmaradtak a nagytestu, haziasithato emlosok, felosen, amerikaban meg kipusztultak, mert mire eszbe kaphatott volna barki, levadasztak oket. Ezert nem vot, amit haziasitani - es nem a kulturajuk miatt, peldaul amikor behoztak Europabol a lovat, egybol nepszeru lett.
Persze a felosseg mellett sok minden mas is szukseges egy allatban ahhoz, hogy haziasithato legyen: eleg gyorsan kell nojon ahhoz, hogy megerje tenyeszteni (elefant kizarva), hajlando kell legyen fogsagban szaporodni, nem eshet panikba (mert akkor letapossa egymast, meg fejjel rohan a falnak), szigoru hierarchia kell letezzen a csoportban, mert igy a fonok terelesevel az egeszet lehet terelni (lasd meg: egy zsak bolha / problema :) )... Afirkaban ehhez hasonlo okok miatt nem haziasitottak a gazellakat/antilopokat/stb.
Kultura? Faszom.
Aztan bizonyos szinten persze megjelennek az ehhez hasonlo kifinomultsagok, de cask sokkal kesobb. Ha nincs, amibol megeljen egy suru populacio, ahhor hiaba almodsz te varosokrol meg egyetemekrol. |
| |
|
|
| wacak30 |
2008.12.17. 23:51 [#413] |
| tényleg nem fogom elolvasni, már százszor elmondtam, hogy nem hiszek a fehér faj felsőbbrendűségében (látom neked is nehézséget okoz az olvasás), én a fehér kultúra felsőbbrendűságáben hiszek, és tapasztalati úton ítélem meg. De ehhez én kevés vagyok, nektek egy vérnáci kellene ellenpólusnak, azzal jól elszórakoznátok, hogy ki a felsőbbrendű. |
| | Előzmény: [#410 | micc | 2008.12.17. 13:52] |
|
|
| emese |
2008.12.17. 19:41 [#412] |
micc, ez nagyszeru hozzadas ! bar nem a temaba vag, de nagyon fontos.
En is igy latom, hogy a feher emberek miutan a jegkorszakot ateletuk, kezdtek elterjedni (ez is olyan szo ami lekicsinyiti a nok munkajat, nem lehet "elterjedni" ha nincsenek uj emberek akiket mi szultunk, jegkorszak vagy nem) lehetett gyujtogetni, es tanulmanyopzni a novenyeket.
nem tudom hogy hanyan vagytok akik kimentek az erdobe szamocat szedni, vagy gombat keresni. Amikor nem csak setalgatsz az erdoben, mindent eszre veszel. Ahol mult eveben volt jo gyumolcs, ha nem rangattak ki tovestol, megint for gyumolcsozni. Ez szerintem az alapja a foldmuvelesnek. Hadjal ott magnak .Aztan lattak hogy az egyes fuvekbol lehet magot szerezni es szinten elelmiszernek hasznalni. lassan kifejlesztettek a gabonat, es a mas legumokat is. Itt voltal osi genetikusaink.,nok, akik jobb elelemiszert akartak kifejeleszteni.
|
| |
|
|
| robin |
2008.12.17. 14:58 [#411] |
| ez egyáltalán nem új gondolat, a civilizáció mindig ott fejlődött, ahol a természeti körülménye se túl könnyűek, se túl nehezek nem voltak. tenni kellett a túlélésért, de nem volt lehetetlen. |
| | Előzmény: [#410 | micc | 2008.12.17. 13:52] |
|
|
| micc |
2008.12.17. 13:52 [#410] |
wacak ugysem fogja elolvasni, meg megrenditene az erzekeny kis onbizalmat, ami teljesitmenyek helyett a bore szinere epul... de azoknak, akiket erdekel:
"Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai
Miért nem élünk itt Európában rezervátumokban, miközben a gazdasági és politikai hatalom indiánok kezében lenne? Miért fordítva történt az erőforrások elosztása? A klasszikus "magasabb rendű civilizáció" válasz helyett Diamond meglepő elgondolással áll elő: az európaiak a tőlük független földrajzi adottságok miatt voltak sikerre ítélve, és nem a magasabb intelligenciájuk vagy egyéb állítólagos kiválóságaik miatt.
Typotex kiadó, 2001
451 o. 3600 Ft
Alapvetően történelemkönyvet olvasunk, ám annak elég furcsa típusát. Diamond olyan kérdéseket feszeget, hogy például a 16. századi Dél-Amerikában miért I. Károly spanyol király kalandor hajósai gyilkolták le Atahualpa inka császár harcosait, és miért nem fordítva? Vajon jöhettek volna-e az inkák Európába, hogy az itteni lakosokat legyilkolva elfoglalják a területeket, mi pedig ma, mint kisebbségben élő őslakosok, rezervátumokban tengessük életünket? Általában véve: amikor két népcsoport találkozott, miért az egyik került ki győztesen, s miért nem a másik? Diamond kérdései nem szokványosak, és a válaszai sem azok.
A fenti példánál maradva az európaiak fölénye az amerikai őslakosokkal szemben nem túl meglepő: a spanyoloknak lovaik voltak (az indiános filmek lovas indiánjai már az európai hódítás utáni fejlemények), fegyverekkel rendelkeztek (ez persze az inkáknak is volt, ám nekik kevésbé hatékonyak), volt páncélzatuk, hajóik, amelyekkel átkelhettek az Óceánon (míg az indiánok ezt is nehezen tudták volna megtenni). Ezek még nem túl meglepő válaszok, ám görgessük tovább a kérdést: miért rendelkeztek mindezekkel az európaiak, és miért nem az indiánok?
Mindezen előnyök jórészt a mezőgazdaság és az állattenyésztés kialakulására vezethetőek vissza. Régészeti, biológiai és egyéb módszerekkel kideríthető, hogy tízezer évvel ezelőtt a különböző kontinenseken milyen lehetőségek voltak a földművesség és állattartás kialakulására, ugyanis ezek a tevékenységek nem alakulhatnak ki, csak speciális feltételek között. Ennek egyik oka, hogy nem lehet bármilyen állatot háziasítani. Nem érdemes például ragadozót tartani otthon háziállatként, és nem elsősorban azért, mert veszélyes, hanem mert nem éri meg: a ragadozó más állatokat eszik, egyszerűbb esetben növényevőket. Viszont a növényevőt is etetni kell, és ha kiszámoljuk, hogy a ragadozó húsával elfogyasztott kalóriát mennyi növényi kalória megtermelésével tudjuk előállítani, akkor kiderül, hogy sokkal gazdaságosabb megoldásnak kínálkozik növényevőket tartani. Ezen kívül fontos, hogy a háziasítandó állat ne legyen túl rossz természetű: egyes fajok - például a grizzlymedve - nagy előszeretettel támadnak meg embereket. Fontos, hogy ezek az állatok csoportban éljenek, és hierarchiába rendeződjenek, különben nem lehet őket együtt terelni, és nem fogadják el a csoport vezérének az embert. Ezen és hasonló tényezők alapján kiderül, hogy Eurázsiában voltak háziasítható fajok, míg például Ausztráliában nem. A fentiekhez hasonló részletes elemzést találhatunk a növénynemesítésre is.
Miért fontos viszont az állattartás és növénytermesztés? Csak egyetlen tényezőt vizsgáljunk most meg. Az indiánok jó részével valójában nem az európai fegyveresek végeztek, hanem az Európából behurcolt járványok, melyekre az ottani őslakosok immunrendszere nem volt felkészülve. (Az európaiak fel voltak készülve, hiszen a középkor sorozatos pusztító járványait csak azok élték túl, akiknek a szervezete védekezni tudott az adott kórral szemben.) Az ominózus vírusokat viszont a háziállatoknak köszönhetjük: a kanyarót és a himlőt például a szarvasmarhának, az influenzát pedig a disznónak és a kacsának. Adottak voltak tehát a háziasítható állatok, háziasítottuk őket, és (többek között) emiatt megjelentek azok a vírusok, amelyekre más népcsoportok nem készülhettek fel. Amikor behurcoltuk a vírusokat, az amerikai őslakosok nagy része elpusztult a járványokban.
Még egy lépéssel továbbgörgethetjük a kérdésünket: miért volt Eurázsiában sok háziasítható faj, és miért nem voltak ilyenek más kontinenseken? Az egyik ok a földrajzi akadályok megléte: Afrikában például a sivatag jelentett erős korlátot a terjeszkedéshez, Amerikában pedig Közép-Amerika szűk keresztmetszete. Az okok további ismertetését az Olvasó a könyvben találja meg: bőven akadnak még magyarázatra szoruló adatok, amiért érdemes kézbe venni a kötetet.
Diamond szerint tehát az európaiak nem azért hódították meg a fél világot, mert okosabbak voltak, hanem mert szerencséjük volt: olyan helyen telepedtek le, amely alkalmas volt a komplexebb társadalmak kialakítására. (A "fél világra" felhívnám a figyelmet: Afrikából például nem sikerült elűzni vagy legyilkolni az őslakosokat, ott még mindig feketék élnek többségben. Ez ugyancsak magyarázatra szorul, amit a könyv nem is mulaszt el megtenni.) A geológiai környezet, a fajok terjeszkedésének üteme, és hasonlók tesznek egy nagyobb csoportot képessé arra, hogy vadászó-gyűjtögető életmódját kénytelen legyen ott hagyni (itt megint fontos a "kénytelent" hangsúlyozni: nem tudatos döntés a csoportok részéről a mezőgazdaságra való áttérés és a letelepedés), és ezzel egy egész lavinát indítanak el.
Diamond nem ismeretlen a hazai olvasók számára: Miért élvezet a szex című könyve már megjelent magyarul. Mostani műve más témában ugyan, de hasonlóan izgalmas kérdéseket feszeget (noha a szexualitással nehéz versenyezni), és számos meglepő következtetésre jut. Remek rálátást ad arra, hogy a kultúrát és szokásainkat hogyan befolyásolják a környezeti tényezők, és hogyan lehet a történelem tendenciáit természettudományos módszerekkel vizsgálni. Kötelező olvasmány."
letoltheto innen: http://thepiratebay.org/torrent/4388363/Par_ismeretterjeszto_e-konyv_%5Bhun%5D |
| |
|
|
| emese |
2008.12.16. 18:43 [#409] |
De hogy jon mind ez ide??? Off topic!!
Moderator kene es kisoporni a pasikat a Abortusz temabol. |
| |
| SHARK |
2008.12.16. 18:42 [#408] |
| Segítek, az egyiptomiak nem feketék voltak. A mórok sem. Először magadat világosítsd fel... |
| |
| emese |
2008.12.16. 18:40 [#407] |
| Nagy fekete civilizacio is volt sok helyen Africaban. Egyiptomiak peldaul. Nincsen naluk nagyobb heritage.,Thebes, egy masik nagy varos civilizacio, ezeket mar lehete latni tanulmanyokban es muzeumokban. Capa te nagyon szuken ismered a vilag tortelmet. Semmi civilizacio sincsen orokre . A Mooroknak volt a legelorehaladott tudomanyos ismeretuk, most nincsen kedvem kihuzni a konyveimet es teged felvilagositani. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
