 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| gem |
2005.01.20. 15:59 [#142] |
Gondolom arra gondolt, hogy ez olyan dolog, mint amikor a bűvész az üres kalapból kiemel egy csókolódzó galambpárt. Túl szép, hogy igaz legyen:)
|
| |
| muzsa |
2005.01.20. 13:35 [#141] |
de jó, hogy ez a párterápia téma felmerült:)
én/mi is készülünk elmenni a "varázslóhoz". pont emiatt kérdezlek lulu, mi az oka, hogy varázslásnak tituláltad ezt a területet? vagy már én is félreértelek?:) |
| |
| lulu |
2005.01.19. 17:10 [#140] |
akkor kolcsonosen felreertettuk egymast.:) Sosem voltam terapeuta parterapiaban (sem paciens), mert nem tanultam ezt a modszert. Viszont nem ebbol kifolyolag:)), de elvaltam.
Nem tudok hazilagos modszert, bocs. Hiaba torom a fejem, semmi nem jut eszembe. Nem igy jar az agyam egyszeruen. Ezek olxan varazslos dolgok, amihez nem annyira ertek, vagy nem igy.:))
Nem tudom, ma egy eletre szolnak vagy nem a kapcsolatok. Mintha lenne egy valtozo folyamat ebben_: a nagy egymas-mellett-rabsag utan mindenki elso bajra elvalt. Aztan majd jon a neokonzervativ era. Akkor talan egeszseges helyere kerulnek a dolgok. |
| |
| zenith72 |
2005.01.19. 11:55 [#139] |
| gem. Ezzel nem értek egyet. Ma már könnyebb kiszállni a házasságból, mint régen. Ennyi változott. Az életre szóló kapcsolatok száma nem csökkent. Vagyis legalábbis a lehetőség, hogy életre szóljanak, ugyanúgy adott, sőt, sokkal inkább adott, mint régebben. |
| | Előzmény: [#137 | gem | 2005.01.19. 11:14] |
|
|
| zenith72 |
2005.01.19. 11:50 [#138] |
Kedves Lulu!
Bocs, hogy félreolvastalak:)
Ezt a mondatot: "Nem hiszem, hogy valas a vege egy ilyen terapianak (en nem csinaltam soha)" úgy értettem, hogy bár csináltad a terápiát, nem váltál el miatta soha:) Bocs mégegyszer, már rájöttem, hogy ez azt jelenti, NEM JÁRTÁL oda, így nem tudod.
Igazad van, kifizetődő, hogyha az ember harmonikusan örülni tud a másiknak, csak ha ez lenne a helyzet, akkor valószínüleg nem mennénk szakemberhez. A felhőtlen együttlét az nem egy "gomb", amit benyomok, és onnantól kezdve megy a dolog...
Nekem az a kérdésem, hogy hogyan lehet erre tréningeznie magát az embernek, hogy beinduljon. Akár házilagos módszerrel is. Tehát konkrét praktikus tanácsot várnék tőled.
Köszönöm... |
| | Előzmény: [#136 | lulu | 2005.01.19. 09:09] |
| gem |
2005.01.19. 11:14 [#137] |
| Sajnos (vagy nem sajnos)egyre inkább az az érzésem, hogy a házasságok (vagy párkapcsolatok) nem egy egész életre szólnak:( Ahhoz túl sokáig élünk manapság :) |
| |
| lulu |
2005.01.19. 09:09 [#136] |
szia zenith72,
nem tudom, mibol szurhetted le, hogy en is jartam a ferjemmel parterapiaba, de szivesen valaszolok: nem.:)
Azt hiszem felereertheto volt, amit irtam: en is csak ugy ertettem, hogy ujra felhotlenebbul, belso feszultsegek keletkezese nelkul, vagyis harmonikusan orulni tudjatok egymasnak, ez a cel. Es csak arra buzditottalak, hogy probald meg szabadda tenni a szived es a fuled a masikra.
Kulonben nincsenek receptek. Bele kell vagni. |
| | Előzmény: [#135 | zenith72 | 2005.01.18. 22:31] |
|
|
| zenith72 |
2005.01.18. 22:31 [#135] |
Kedves Lulu!
Köszönöm, hogy ilyen gyorsan válaszoltál. Ezek szerint akkor te is voltál ilyen terápián a férjeddel? - ez ütött szöget a fejemben legelőször... Ha nem akarod, ne válaszolj...
Amit írtál, azzal az a bajom, hogy itt nem az a kérdés: vannak-e előítéleteim a férjemmel kapcsolatban. Hanem az, hogy tudunk-e majd ott örvendezni egymásnak, megcsinálni olyan dolgokat, amik már nem jönnek természetesen az életben, csak azért, mert azt házi feladatnak adják nekünk. Nincsen bennem harag, ha lenne, azt hiszem, hogy nem szakemberhez mennék segítségért, a dühöt levezetni szerintem nem egy ilyen helyen kell... Arra vannak a barátok, vagy épp a magány, amikor jól kiszitkozódod magad, vagy teszemazt kiordítod magadból, vagy ad abszurdum a falnak vágod a jénait. |
| |
|
|
| lulu |
2005.01.18. 21:44 [#134] |
hello zenith72:)
en a legnehezebbet javasolom neked: probalj meg odamenni egyfajta eloiteletmentes viszonyulassal. No nem a terapauta fele kene ezt a lalkiallapotot elerned (az sem baj:), hanem a ferjed fele. Probald meg befogadni azokat a dolgokat, amiket o elmond problemakent, batran kimondani azokat, amiket te gondolsz, es meghallani a terapeutat is. Ne az esetleges haragod vezessen! A tobbit elintezi a terapeuta, azert van.
Nem hiszem, hogy valas a vege egy ilyen terapianak (en nem csinaltam soha), altalaban hatekony szokott lenni.
|
| | Előzmény: [#133 | zenith72 | 2005.01.17. 14:40] |
|
|
| zenith72 |
2005.01.17. 14:40 [#133] |
Kedves Lulu!
Amint megtaláljuk a megfelelő terapeutát, elkezdünk párterápiára járni. Hol megrettent a gondolat, és már vizionálom is, hogy innen egyenes út vezet ahhoz, hogy elhagyjuk egymást, hol pedig alig várom, hogy végre belekezdjünk a terápiába. Most éppen az utóbbi lelkiállapotban leledzek, ezért lenne nagyon jó, hogyha tudnál tanácsot adni: milyen "házi módszereket" lehetne bevetni, mielőtt még a szakember elkezd minket gyúrni? A témával foglalkozó népszerűsítő irodalom ezer praktikus tanácsot ad, mint hogy pl. írjunk kívánságlistát, amit szeretnénk, ha a partnerünk teljesítene, és neki naponta 3-at a listából abszolválnia kell - és viszont. Nem túl mesterkélt ez? Nem fogjuk mindketten úgy érezni, hogy kikényszerített, őszintétlen kedvességekről van szó? A kérdéseimben asszem a válasz is benne van... De mi az, amit hitelesebbnek érezhetnék és használna? (Persze nyilván ehhez azt is kell tudnod, mi a probléma, de talán olyan általánosságok is elegek, mint a kapcsolat "megkopása", és a bizonytalanság, hogy valóban a másik-e az igazi.)
Köszi előre is a választ - amennyiben lehet erre válaszolni:) |
| |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
