 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 |
| subculturalgirl |
2008.10.22. 12:08 [#1147] |
Úristen, ki a fene ez, milyen haver ez? Őrület, hogy a haverjaiban, ismerőseiben sem bízhat meg az ember... Az erőszak sokszor onnan jön, ahonnan legkevésbé várod.
...Szerintetek mindenkiből kibújhat az ördög? Akár belőlünk is? Kétszer fordult elő velem, hogy felképeltem valakit más okból, mint taperolás - egyszer mert az illető (pasi) cirkuszolt és lelkileg terrorizált, elállta az utamat, és a tehetetlen düh, a kiszolgáltatottság odáig ragadtatott, hogy nyomtam egy sallert; másik esetben pedig az illető (csaj) hülyére vett, és túlfeszítette a húrt. De mindkettő esetben borzalmasan éreztem magam közvetlen az eset után. (Első esetben ittam, másodiknál nem különösebben.) Arra jutottam, hogy az erőszakra való hajlam mindenkiben benne van, de a mi felelősségünk uralkodni rajta. Nem bocsátottam meg magamnak.
De továbbra is fennáll, hogy különböző mértékben van jelen. Van aki attól azonnal megijed, ha kicsúszik a kezén egy pofon (én - kiv ha valaki taperol - na akkor nem ijedek meg); van aki viszont tartósan bekattan, és módszeresen bántalmaz.
Másik kérdésem: van olyan alkoholmennyiség, amitől az ember már nem önmaga? (ami persze nem mentség, mert miért tette lehetővé ezt az állapotot) - komolyan érdekel, mit gondoltok erről. |
| | Előzmény: [#1145 | robin | 2008.10.22. 11:43] |
 |
 |
| robin |
2008.10.22. 11:43 [#1145] |
| tök klasszikus eset: nem utcán történt, hanem itt, nálam, a lakásban. ismerősöm, én engedtem be, még jóban is _voltunk_. ő meg kicsit több alkoholt ivott a kelleténél, agresszív lett, felhúzta magát (egyébként teljesen elmebeteg módon viselkedett), kiborult, és a vége az lett, hogy majdnem bántott. szerencsére tényleg csak majdnem, megúsztam egy lefogással és arcba ordítozással. |
| |
 |
 |
 |
 |
| selkt-sa |
2008.10.22. 11:10 [#1143] |
hát nekem sem az volt a megoldás, hogy egy teljes hónapig szerencsétlen önfeláldozó férfi kollégám kísérgetett minden reggel... (ezúton is nagy hála és köszönet neki!) de akkor sem ez a megoldás.
valahol leírtam, hogy állandóan arra koncentrálunk, hogy az áldozat. nem arra kéne. mert ez csak magával vonja a kísérgetést, a telefonos visszajelzést, az óvást, amik tök jó dolgok magukban, de nem oldják meg a helyzetet. a helyzetet az oldja meg, ha az elkövető férfiakat végre úgy toljuk szájba az igazságszolgáltatással (ami sajnos magyarországon nem létezik), hogy attúl kódujjanak, és egy életre megtanulják, hogy nőket nem bántunk, nem szólunk be nekik, nem próbáljuk őket megerőszakolni, stb... azaz felelősségvállalásra kényszerítjük őket, ha maguktól nem teszik meg. és igen, take back the night! hadd menjek ki szabadon a lakásból anélkül, hogy félnem kellene, hogy megerőszakolnak, vagy bántanak! ez alapvető emberi jogom! milyen jogon mondja akárki is, hogy erről ilyen-olyan mértékig mondjak le, mert akkor kisebb az esélye, hogy megerőszakolnak?
bytheway: egyiptomban valamelyik miniszter azt mondta, hogy a nők fedjék be magukat tetőtől talpig, mert akkor kisebb az esélye, hogy megerőszakolják őket. ehhez képest a statisztikák azt mutatják, hogy a burkás nőket nagyobb százalékban erőszakolták meg, mint a nem burkás nőket. na ennek adjunk egy pofont.
pszichológiai háttere valószínűleg ez: hmm... elnyomott burkás maca, na ezzel azt csinálok, amit akarok. hmm... felvilágosult nő, ezzel nem jó kikezdeni, még talán visszaüthet. |
| | Előzmény: [#1142 | subculturalgirl | 2008.10.22. 09:23] |
 |
 |
| subculturalgirl |
2008.10.22. 09:23 [#1142] |
Basszus!!!!! Hol, hogy történt? (Köremailt írj, ha itt nem akarod!)
Rémes... De még szerencse, hogy megvolt "az a kevés"... Lelki utóhatások - barátnőm is kiheverte egy idő után, bár van benne egy szörnyű dacreakció, és időnként -amitől frászt kapok- magán "Take back the night" mozgalmat csinál, és egyedül megy haza éjjel, mert "nehogymár neki félni kelljen és ő, aki annyira szeret gyalogolni, ezt ne tehesse meg, csak mert nő, mert egyedülálló nő, akit nem kísérget pasi, stb." Elvileg igaza van, a gyakorlatban meg reszketek érte... Régen is mindig ki volt adva neki, hogy amint hazaér egy ilyen túráról, megcsörgeti a telefonomat, ha addigra már lefeküdtem, akkor is. Persze ez csak az én megnyugvásomat szolgálja, az ő biztonságát nem fokozza...
J. Valenti ír arról, hogy egy rossz közbiztonságú városban ingyen éjszakai taxi hálózatot alapított egy nő, magányosan egyedül járkáló nők számára. (Bár az én barátnőm lehet, ezt se venné igénybe :S) Igen mondjuk ihaza lenne abban, hogy ez a megoldás alkalmazkodik a kialakult helyzethez, mint a külön metrószerelvények, hotelek, parkok, stb. nők számára a muszlim országokban... |
| | Előzmény: [#1140 | robin | 2008.10.21. 23:52] |
 |
 |
| robin |
2008.10.21. 23:52 [#1140] |
| nagyon kevesen múlott hogy nem vertek/erőszakoltak/öltek meg... sosem voltam még ilyen helyzetben, és mostmár sokkal jobban tudom, hogy mit jelent a bántalmazás. |
| |
| selkt-sa |
2008.10.21. 21:53 [#1138] |
| jézusom, mi történt? írj privit, ha nem akarod itt elmesélni. |
| |
|
|
|
|