 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| maestro |
2008.09.16. 15:16 [#898] |
Tudom. Azért tettem idézőjelbe.
De nem is a 'hagyományos' nők ilyenek, azok örülnek az ilyen kis udvariasságoknak akkor is, ha éppen nem szorulnak rá. Szerintem a szóban forgó példa inkább olyan lehet, aki kissé félreértette az egyenjogúság lényegét. |
| | Előzmény: [#896 | szonyecska | 2008.09.16. 15:08] |
| subculturalgirl |
2008.09.16. 15:10 [#897] |
Érdekes, én ilyenekről mindig csak hallok, de látni soha nem látok ilyet, és nem is ismerek olyan nőt, aki így áll hozzá, pedig sok feministát ismerek.
VAjon miért van ez? Mire is jók azok a fránya sztereotípiák? Eligazodni a világban? Ahhha... |
| | Előzmény: [#895 | maestro | 2008.09.16. 15:05] |
| szonyecska |
2008.09.16. 15:08 [#896] |
| Az emancipáció nem egyenlő a frusztrált nő kategóriával. Kedves maestro.. |
| |
| maestro |
2008.09.16. 15:05 [#895] |
| Nem ugyanarról beszélünk! A bunkóság az nem udvariasság akkor sem, ha udvarias gesztust ad elő bunkó módon. Én viszont arról a jelenségről írtam, hogy az ember tök normálisan, puszta udvariasságból nyitja az ajtót egy ismeretlen nőnek, mire az 'emancipált' nő (nem véletlen az idézőjel) ráförmed, hogy neki is van keze, nem szorul segítségre. |
| |
| subculturalgirl |
2008.09.16. 15:03 [#894] |
| Basszus ez a bántalmazott nős eset vagy 6-7 éve volt... Belegondolok, ha most látnék ilyet, acélbetkóval taposnék az elkövető torkára, addig míg meg nem ígéri, hogy az életben ilyet többet nem tesz. Amúgy finoman, nőiesen tenném... Huh, a gondolattól felhúztam magam... |
| | Előzmény: [#893 | subculturalgirl | 2008.09.16. 14:59] |
 |
 |
| subculturalgirl |
2008.09.16. 14:59 [#893] |
Mondom: ezek az udvariassági gesztusok akkor bosszantók, ha nem kedvességből fakadnak, hanem gunyoros hajbókolás kíséri őket. Az ajtónyitogatást nem várom el, persze azt igen, hogy ne dúrjon félre, de egy férfit se dúrjon félre, érted... Ha pl. tele a kezem, az más, de én egy férfinak is kinyitom az ajtót nő létemre, ha tele a keze, nincs abban semmi.
Még az jutott eszembe példának a nőies/férfias viselkedéstől, hogy volt olyan, hogy cirkuszoló expasitól a (barát)barátnőm védett meg, eléállt, "finoman" odébblökte, stb. és én a megvédendő nő pozíciójában éreztem magam, amíg a barátnőm rendezte a dolgot. De olyan is volt, hogy a mosdó kövén ülve találtam egy nőt, aki elsírta hogy megpofozta a barátja, és én mentem ki leüvölteni meg felképelni a srácot.
Mindig az a kérdés, hogy éppen ki az erősebb, ki tudja vállalni a domináns pozíciót, amit én megint nem neveznék "férfiasnak,", mert félrevezető...
|
| | Előzmény: [#891 | maestro | 2008.09.16. 14:50] |
 |
 |
| szonyecska |
2008.09.16. 14:56 [#892] |
| én, mint emancipált nő azt tartom sértésnek, ha egy férfi egy szórakozóhelyen mint egy darab húst méreget, és úgy beszél rólam a barátjával, mintha ott se lennék. ez azért nem ugyanaz, mintha kedvesen feltenné a bőröndömet.. |
| |
| maestro |
2008.09.16. 14:50 [#891] |
| Örülök, hogy hülyeségnek tartod. Sok 'emancipált' nő kimondottan sértésnek tekinti, ha valaki segít levenni a böröndjét, kinyitja előtte az ajtót stb. |
| |
 |
 |
| hallohallo |
2008.09.16. 14:46 [#890] |
jaj.
hol is kezdjem.
jól össze tudod zagyválni a dolgokat, az már biztos.
vegyük a win-win dolgot először. mint már sokszor elmondtuk, az emberek sokfélék. tehát amit egy adott férfi egy adott kapcsolatban nyújtani tud egy adott nőnek, és mindketten jó dolognak élik meg, lehet, hogy egy másik kapcsolatban eleve nem jön létre, mert mondjuk a másik adott férfi nem olyan, és nem tudja azt nyújtani a másik adott nőnek. tehát nem kéne olyan mereven ragaszkodni ezekhez "társadalmi evolúció során sikeresnek bizonyult" dolgokhoz, mert nem mindenkinek jönnek be. tehát lose-lose attól lesz, hogy az a két ember nem olyan, mint a win-win páros. és a lose-lose játszmát úgy lehet átfordítani win-win játszmává, hogy felhagynak a szerepjátszással, és azt csinálják, ami nekik jó, nem pedig azt, amit a társadalom elvár.
megjegyzés: a feministáknak - úgy általában - semmi bajuk az olyan működő és boldog kapcsolatokkal és a bennük élő emberekkel, amik hagyományos értékrend szerint működnek, mindkét fél megelégedésére. a hangsúly a választás lehetőségén van.
másodszorra jöjjön ez:
"Erre azt hiszem, tudom a választ: a társadalmi evolúció során sikeresnek bizonyult, és ezért fennmaradt viselkedési formák. Amik egy-egy kivétel számára iszonyatos elnyomásként és kényszerként jelentkeznek, de attól még a legtöbb férfi és nő számára jól működik."
mondd, te minek jársz ide, ha nem érdekel semmi a saját véleményeden és berögzült fixa ideádon kívül semmi? boldog vagy a saját életeddel? ha igen, akkor miért nyomulsz itt? ha nem, mi a gond? mi tudunk rajta segíteni? ha nem, miért nyomulsz itt? ha igen, mi a gond, mesélj? |
| | Előzmény: [#888 | maestro | 2008.09.16. 13:43] |
 |
 |
|
|
|
|