 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| ferdinand |
2006.09.04. 20:27 [#139] |
| vagy amikor csak cselekmény van, de magadra ismerés, katarzis nincs. amikor nem tudod felfedezni az író stílusát. ha nincs stílusa a szövegnek, az a nem szépirodalom.amikor nem a stílus ragad magával, amikor azon nics mit elemezni, mert az nincs, hanem a cselekmény az érdekes, a lebilincselő és így felejthető a könyv... persze kérdések vannak: agatha christie,rejtő na igen és még sorolhatnánk... |
| | Előzmény: [#132 | congo | 2006.09.02. 20:59] |
|
|
|
|
| xevus |
2006.09.04. 09:17 [#137] |
Csak néhány sor a magyarul elérhető leszbikus irodalomról: valóban 5-6 könyvet gyűr mindenki, a néhány elérhető regényen kívül a Labrisz kiadványai jelentenek egy-egy fáklyát az éjszakában (ajánlom figyelmetekbe az Előhívott önarcképeket). Aki tudja, idegen nyelvű könyvekkel pótolja ezt hiányosságot, de az ár meg a macera miatt (postaköltség, elvesznek a könyvek stb, stb) az ember azokat sem rendeli nyakló nélkül. Legközelebb Bácsben van egy meleg könyvesbolt, ahol - a meleg közösségre oly jellemző módon - van egy icike-picike leszbikus szekció, amiben egy icike-picike angol nyelvű leszbikus szekció. Én ottan szoktam elverni a nehezen megszerzett pénzecskémet, sikerült ráfutnom egy-két jó kis antológiára, Sarah Waters regényekre (hjahj, nagy kedvenc;) meg egyebekre, ha valakit érdekel, kikeresem a pontos címet (szerintem még akár rendelni is lehet náluk, de német a honlap és hát e téren komoly hiányosságokkal küzdök...)
Szó volt róla, hogy az Ulpius kiadja Sarah Waters Fingersmith című regényét is magyarul, írtam is nekik, de persze fityiszt se kaptam.
Szóval melymbrosia, ha hazalátogatsz és van még egy-két kiló szabad helyed a bőröndödben, szánd még betűre éhes sorstársaidat! |
| |
|
|
| emese |
2006.09.03. 20:08 [#136] |
Magyarok nagyon kritikusok kulonosen ha noi kulturarol van szo. Minden ami noket illeti, annak Nobel Price magasnak kell lennie hogy meg meg is emlitsek. Ha egy no politikus akar lenni, akkor neki 1oo szazalekos feministanak kell lennie (es ki tudja hogy mi az?) vagy ha a no ir, peldaul akkor nem szabad neki soha mint kezdonek megjelleni, mert akkor leharapjak a fejet. meg a nok maguk is igy itelekeznek egymasrol. Pedig token nok jonnek eloszor, akik kinyitjak az utakat, es utanna tobb generacios noknek kell benyomulni a kis resen hogy kitermeljek azokat a kimagaslo irokat, politokusokat, vezetoket, akik aztan uj utakat is tudnak torni.
Tudjatok hogy most 51 szazaleka egyetemistaknak es gradualtoknak mind fiatal no az egesz vilagon? Ezert tiltottak meg a kan tarsadalom hogy me tanulhassunk, mert egy eleten belul is annyi no lesz magasabb helyen, gondolkozni fog tudni, hatalmat is szerez, a vilag jobban lesz vezetve. |
| |
|
|
| melymbrosia |
2006.09.03. 02:35 [#135] |
Egyetértek Emesével, hogy a ponyva elnevezés elitista. Persze nem etimológiai kérdés, de szerintem ez nem minden esetben igaz. Ugyanabban a könyvben, amit az egyik ember gyorsan átfut és elkönyvel limonádénak (talán pont azért, mert nem szánta rá az idöt), egy másik olvasó, más szemmel, találhat értékes gondolatokat és személyes kötödést.
Nem lehet mindenki irodalomkritikus, néha érdemes nyitott szívvel olvasni akkor is, ha a szöveg nem világirodalmi szintü. Persze, lehet hogy a ponyvát te nem tartod feltétlenül negatív elnevezésnek, de az emberek többsége igen, és így elöítélettel viseltetik egy ponyvának nevezett könyv iránt. Szerintem kár lenne a létezö könyvek 80%-át ponyvának (vagy akárminek) bélyegezni. Inkább nevezzük regénynek, novellának, mittudomén, aztán az olvasó döntse el, értékes-e vagy sem.
Még azt megemlíteném, hogy a leszbikus ponyva (lesbian pulp) mint müfaj a 40-es évektöl kezdödöen rettentö népszerü volt Amerikában. Ezek rikító borítójú, filléres kis könyvek voltak, gyakran férfiak tollából, amelyeknek kizárólag siralmas végkifejletük lehetett. A Price of Salt után a 60-es évek közepétöl kezdtek megjelenni a nyugodtabb, bensöségesebb hangvételü és nök által írt leszbikus románcok, pl. a Bella és a Naiad feminista kiadók jóvoltából. A nöi irodalom történetének szempontjából a Patience és Sarah inkább ide tartozik. |
| |
|
|
| congo |
2006.09.02. 21:15 [#134] |
| ja, tényleg ebből jön a ponyva, de most nem etimológiai kérdés volt |
| |
| emese |
2006.09.02. 21:07 [#133] |
| congo, ez a "ponyva'elnevezes nagyon elitist. Ami neked ponyva,nekem peldaul mely es meghato iradolom egy regi idokbol. Nekem ilyen alapokon a biblia ponyva peldaul. A ponyva elnezes attol jon hogy regen a konyveket olcson tudtak arulni mert csak kemenyebb fedolapja nem volt, es kis ponyvas atorokbol arultak. A konyv tartalmahoz semmi koze sincsen. |
| |
|
|
| congo |
2006.09.02. 20:59 [#132] |
óóó, nem attól ponyva valami, hogy mennyi benne a hisztéria, ágyjelenet, maszat..., a ponyva az, amit pillanatok alatt átfutsz a szemeddel, nincs az írásban mögöttes tartalom, nincs túl sok gondolkoznivalód olvasás közben, felejthető, sorolhatnám még a jelzőket, de mindegyiket pillanatok alatt meg lehet cágolni. Norman Mailer: Meztelenek és holtak a világirodalom egyik legkevésbé felejthető ponyvája, ezer krimit tudnék mondani, amin hülyére agyalhatja magát az olvasó, és lássuk be a csöpögős Bronte regenyek, akarmelyik lánytól...számos remekmű (kötelező olvasmány) a legnagyobb ponyva attól függetlenül, hogy imádjuk. Nem mindig negatív jelző az a ponyva, sem nálam sem másnál.
lényeg: az irodalom nagyon nehezen határólja be a ponyvát, én legrövidebben azt tudom mondani, hogy olyan könyv, amit buszon tudok olvasni. |
| | Előzmény: [#130 | melymbrosia | 2006.09.02. 00:39] |
| melymbrosia |
2006.09.02. 00:42 [#131] |
| helyesebben: a XIX. század eleji. |
| |
| melymbrosia |
2006.09.02. 00:39 [#130] |
Kíváncsi vagyok, hogyan definiálod a ponyvát? Mert ahhoz szerintem egy kicsit több hisztéria, intrika meg ágyjelenet kéne, mint ami ebben a regényben van... Nekem a Patience and Sarah azért tetszik, mert (a Price of Salt után) az egyik elsö pozitív hangvételü és kimenetelü leszbikus regény volt. Azért is szimpatikus, mert valós eseményeken alapul: a századeleji amerikai primitív festönö, Mary Ann Wilson és párja, Miss Brundidge szerelméröl szól. Akit esetleg érdekel, itt egy cikk az írónöröl, Isabel Millerröl:
http://www.glbtq.com/literature/miller_i.html |
| | Előzmény: [#126 | congo | 2006.09.01. 20:51] |
|
|
|
|
SZOC&POL 
