 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
 Mit jelent a gyermek és a család életében az iskola megjelenése?
Hogyan keressünk gyermeküknek iskolát?
Honnan tudjuk, hogy milyen iskolatípus való a gyermekünknek?
A gyermek segítése, támogatása iskolakezdéskor és később.
Mit tehetünk, hogy a gyermekünk örömét lelje a tanulásban?
Milyen jelek mutatják, hogy gond van az iskolában?
Iskolai kudarcok, konfliktusok. Mi a megoldás?
Osztályzat-, bukás-, házi feladat-mentes iskola. Mit jelent?
Ezekre a kérdésekre, és sok másra is választ adunk.
Bővebben itt olvashatsz rólunk. |
Lipták Erika és
Dobos Orsolya
személyközpontú pedagógusok | |
|
| Orsi |
2006.03.23. 19:04 [#157] |
Kedves Ttjuli!
A nevelési tanácsadóban miről volt szó? Csak a kisfia iskolaérettségéről, vagy esetleg beszélt a szakemberekkel arról, amit úgy fogalmazott, hogy „más, mint a többi gyerek”? Beszéltek-e ott a makacsságáról, gátlásosságáról?
|
| |
|
|
| ttjuli |
2006.03.20. 19:24 [#156] |
Az én kisfiam októberben volt 6 éves, tehát iskolaköteles. Sokáig tipródtam, maradjon-e még egy évet az oviban, mert szerintem is, az óvónénik szerint is érnie kellene még, főleg mentálisan, de testileg is, hiszen pici, 18 kg! Sajnos, vegyes csoport van nálunk (ez egy kisváros egy ovival és egy iskolával), ahonnan most sok gyerek -köztük a fiam barátai is - elballag, és csak kicsik maradnak, kis- ill. középső csoportosok.
A nevelési tanácsadóval és az óvónőkkel, a vezető óvónővel úgy döntöttünk, jobb, ha mégis megy iskolába a fiam, ugyanis az IQ-ja elég magas, nagyon tájékozott, érdeklődő, olyan zseni-típus. Ez a probléma, ugyanis ő más, mint a többi gyerek. Nagyon makacs, csak azt csinálja, amihez kedve van, emellett rettentő gátlásos, nehezen oldódik. Félek, hogy a tanítónő nem lesz vele türelmes, nem figyel oda eléggé rá, és különcnek nyilvánítja majd. Nem tudom, jó ötlet volt-e beíratni. A férjem szerint mennie kell, mert különben majd túlkoros lesz, mindenki le fogja nézni, az óvodában pedig már úgysem tanul semmit. Ezt egyébként az óvónők is így látják.
Szeretném Önöktől megkérdezni, hogyan lehetne egy kicsit rászokatni arra, hogy a kapott feladatot végre kell hajtania.Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eléggé elkényeztettem, engem rajongásig szeret, de én elfogadom a különcségeit, amelyek apró dolgok, de egy idegennek tűnhetnek ijesztőnek is. Ilyen pl., hogy nem hajlandó szappannal kezet mosni, mert utálja az illatokat. |
| |
|
|
|
|
| hallohallo |
2006.02.11. 14:45 [#154] |
(bocs, de ha a gügyögésen a dajkanyelvet érted, akkor ellent kell hogy mondjak. a dajkanyelv kifejezetten segíti a gyereket a beszédértésben, hangképzésben, később a helyesírásban.
" Dajkanyelv és diszlexia "
Természetesen az is nagyon sokat számít, hogy a jó édesanya rengeteget beszél a gyermekéhez, és egy olyan speciális nyelvet használ, amely kifejezetten segíti a hallórendszer fejlődését és a beszédreprezentáció kialakulását: ezt úgy hívják, hogy dajkanyelv. Ennek a különleges nyelvnek a szerepe egészen lenyűgöző. Ahányszor csak a dajka-nyelvvel foglalkozom, mindig rácsodálkozom, hogy mi mindent tud. Aki egy csecsemőhöz beszél, az általában eltúlozza a hangsúlyokat és az intonációt, megnyújtja a szavakat és nagyobb szüneteket tart köztük, megemeli a hangmagasságot, sokkal zeneibb és érzelemtelibb nyelvet használ, mint egyébként. A dajkanyelv egy másik fontos eleme, hogy a szavak sokszor ismétlődnek, többféle variációban fordulnak elő. Mindez tulajdonképpen amolyan nyelvkarikatúra, ám ha ez a fajta interakció hiányzik, akkor nem rakjuk le rendesen az alapokat, az idegtudomány nyelvén fogalmazva: nem teremtjük meg azt az optimális ingerlési helyzetet, amelytől egy jó reprezentáció kialakulhat. Ezt súlyosbítja, ha egy hátrányos helyzetű gyerek nem jár óvodába, és az iskola az első közösség, ahova bekerül, tehát korábban csak azt a nyelvet sajátította el, amelyet a közvetlen környezete beszélt.
A környezeti hatások közül nyilván kiemelt szerepű az iskola, hiszen ez az első hely, ahol a gyerekek tudatosan tanulják a nyelv használatát.
http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=93&cid=44723
http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=93&cid=44782) |
| | Előzmény: [#152 | napocskin | 2006.02.10. 15:59] |
|
|
| Gak |
2006.02.11. 12:51 [#153] |
Hú találtam egy tök jó sulit, kíváncsi vagyok ismeri-e valaki. Nádasdí, a XXII. kerületben. Alsóban heti 3 ének, bábozás, sok rajz és néptánc az órarendben. Délután választható művészeti tanszakok (fakultatív). Nagyon tetszik.
Szerintem semmi értelme alsóban emelt matekot, számtechet, angolt tanulni. Szerintem.
|
| |
|
|
| napocskin |
2006.02.10. 15:59 [#152] |
Az ANYAnyelvet az anyának, gondolom én. Legalábbis a sajátjaimnak én, mi, a család próbáltuk. (Na jó, a kicsi lehet, hogy a nagytól, mert az rengeteget beszél..:) )
Szóval szerintem már amikor egészen kicsi se szabad gügyögni neki. Értelmes magyar mondatokat kell mondani, szépen kiejtett hangokkal. Merthogy nem hülye a gyerek, és nem azért gügyög, mert úgy jó neki, hanem mert még nem tud mást. És ha mi visszagügyögünk, akkor nem is fog... Aztán persze sokat kell mesét olvasni is. De leginkább beszélni, beszélgetni. Otthon, az utcán, a közértben, játék közben. Hogy az utca nem vastag, hanem széles. És nem bántja a gyereket, ha kijavítjuk, benne is megvan az igény arra, hogy helyesen beszéljen. Az ovi, és az iskola folytatja persze a "nyelvtanítást", de ha belegondoltok egy 25 fős osztályban, ha mindenki csak 5 percet beszél, akkor az 125 perc... |
| |
|
|
| Orsi |
2006.02.03. 11:52 [#151] |
Én sem úgy értettem, hogy a korai idegennyelv tanulás miatt nem tudnak az emberek magyarul... Inkább azt gondolom, hogy a legtöbb esetben nincsen annyi haszna, mint amennyi hátránya.
A kérdésvisszadobásom inkább arról szól, hogy kinek a dolga megtanítani a gyereknek az anyanyelvét? Szülőnek, iskolának, óvodának? |
| |
| tarkabab |
2006.02.02. 17:37 [#150] |
egyben biztos vagyok: nem a korai idegennyelv-tanulás miatt nem tudnak jól az emberek az anyanyelvükön.
gyakran elôfordul, hogy semmi haszna a korai nyelvtanulásnak, de kára legeljebb annyi lehet, hogy ha erôltetik, nem jól csinálják, akkor megutálja. a szokásos heti max 2-3 óra még akkor se lenne elég az interferenciához, ha egyébként lenne ilyen. |
| |
|
|
| Stellamaris |
2006.02.02. 14:33 [#149] |
Az említett jelenséget én nagyon sokszor tapasztalom, felnőttek körében is, de a fiatalabb korosztálynál még inkább. Egyetemen oktató több ismerősöm (az egyik kifejezetten helyesírást, nyelvhelyességet, beszédművelést, nyelvművelést tanít, többek között leendő tanítóknak, óvódapedagógusoknak) szintén erre panaszkodik. Utóbbi esetben pláne szomorú ez. Szerintem jelenleg ezen a pályán egyfajta kontraszelekció van, nagyon kevesen vannak, akik azért mennek oda, mert tényleg óvónénik/bácsik akarnak lenni. Inkább a "csak oda vettek fel" típus a többség. És egyre lejjeb kell vinni a követelményi szintet. Bölcsészkaron is szövegolvasással (felolvasni sem tudnak jól a 20 évesek) és a szöveg elemzésével, értelmezésével megy el az idő. Funkcionális analfabéták.
Sajnos a sajtó, reklámok, satöbbik egyre pongyolább fogalmazása is erős hatással bír. |
| |
|
|
| Gak |
2006.02.02. 14:16 [#148] |
Ne haragudj, ezt nem értem, mit jelent, tudsz rá példát mondani? Mikor nem illeszkedi a nyelvtani struktúra a gondolatok logikai struktúrájával?
De ha jól sejtem a kérdésed értelmét, akkor szerintem mind a három helyen, meseolvasással, és mese játszással. Az is fontos, hogy képesek legyünk odafigyelni a gyerekre, és ne vágjunk közbe, amikor nagyon sokáig mond valamit. Lehet hogy mi 1-2 mondattal gyorsan elintéznénk, de a lényeg az hogy ő gyakorolhassa a gondolatai kimondását. |
| | Előzmény: [#146 | haziboszi | 2006.02.02. 11:43] |
|
|
|
|
