 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| EMA |
2006.06.29. 15:36 [#37] |
A belváros zöldterületeinek intenziv növelése: minden rehabilitációs tervben külön figyelmet kell forditani erre.
Amennyiben egy telken a beépitési magasság nő, ugyanolyan mértékben kell növelni a zöldterület arányát - az ehhez szükséges rendeleteket módositani kell.
A városházapark kiteljesitése a tömb teljes területére.
Mélyparkolók nem telepithetők parkok alá, de pontos felmérések alapján, a főközlekedési útvonalakra kapcsolatan föld alatti parkók rendszerét kell kialakitani annak érdekében, hogy a föld felszinén minél kevesebb legyen a parkoló, helyettük növekedjen a zöldterület.
A korábbi terek visszafoglalása a parkoló autóktól, intenziv fásitás, minden arra alkalmassá tett utcában.
A meglévő parkok felújitása, és annak megszervezése, hogy a rendszeres karbantartásnak többé ne legyen akadálya ezeken a helyeken, vagyis többé ne pusztuljanak le.
A főváros minden területén ki kell alakitani a zöldterületi rendszer tervét, amely feladata az arányos elosztás: nem megengedhető, hogy a városban olyan körzetek lehessenek, ahol a zöldterületek vagy teljesen hiányoznak, vagy csakis nagyobb parkokban koncentrálódnak.
A parkok szükségesek, de nem pótolják az utcák fásitását, vagy a kisebb zöldfelületeket, minden lakókörzetben.
Ugyanigy, a keretes beépitésű telkeken, ahol az épület egy közös udvart zár körül, intenziv fásitást kezdeményez a főváros.
Gyümölcsfa-program
''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''''
Az oktatási rendszer fővárosi reformjaként jelenik meg a gyümölcsfa-program. Az újonan telepitett zöldterületek egy jelentős részén diszfák helyett gyümölcsfákat ültetünk, mégpedig általános iskolás gyerekekkel. Minden fának lesz "gazdája" - aki az évek során gondoskodik a fáról.
A város levegője minőségének javitását a gépjárműforgalom csökkentésével és az intenziv fásitással együttesen, kivánjuk elérni. |
| |
|
|
| Stellamaris |
2006.06.29. 15:33 [#36] |
EMA, ide inkább illik, ide teszem:
Javaslat: ha jól emlékszem, a Podo-programnál van egy ilyesmi, hogy miben lehet segtíteni a programot. Szerintem oda kellenének konkrét választási lehetőségek (felsorolva), nemcsak a kopogtatócédula leadása vagy gyűjtése. Vagyis: lehessen választani, és lennének fokozatok, h 1. továbbítom a programot ismertető emailt az ismerőseimnek. 2. nyomtatott szórólapokat továbbítok az ismerőseimnek. 3. szórólapokat tervezek. 4. szórólapokat töltök le a netről, nyomtatok ki, és terjesztek. 5. a kopogtatócédulámat EMÁ-ra adom. 6. kopogtatócédulákat gyűjtök a körzetemben, stb. Ez csak egy jóindulatú javaslat. Így sztem könnyebben választ az ember, mintha magának kéen kitalálni, mit tudna tenni. |
| |
|
|
| EMA |
2006.06.29. 15:22 [#35] |
Az egyéni kezdeményezés
a legnagyobb érték,
ami egy városban létezhet.
Ha valaki közvetlen környezetében felfedezi, hogy valamilyen szolgáltatás hiányzik, és azt ő meg tudná oldani - ezzel nemcsak magának teremtene megélhetést, de valós igényeket is szolgálna - tudnia kell, hogy a polgármesternő támogatja...
Sokszor emlitettem Sándor Annát példaként, aki megalkotta a Spinoza-házat, ami sokkal több, mint kávéház, vagy pódium kisebb előadásokra... egy gondolatiság otthona.Godot, Vis Major, Szóda.... csak egy kevés azokból a kezdeményezésekből, amelyek mögött
egyéni akarat,
képzelőerő,
tehetség,
és kockázatvállalás áll.
Támogatásuk kötelességünk, mert a városi élet egy-egy elemét hordozzák.
Amikor a zsidónegyed történetét kutattam, olvastam valahol, hogy a nehéz időkben a negyed lakói nem mentek máshová vásárolni - azt a keveset, amit el tudtak költeni, azt a negyed kersekedőinek a megélhetésére tették - kialakult egy
kölcsönös segitség
- emberek, akik odafigyeltek a másikra is, nem nagy fáradtsággal, csak egy pici akarattal... |
| |
|
|
| polaris |
2006.06.29. 15:22 [#34] |
| igaz, a víziközl. beindításának feltétele, a rakpartok felszabadítása. az emberek biztos szívesen használnák... rászoknának hamar. ha pl. a cikk-cakk járatok átvennék a hídakon átmenö autóközl. egy reszét. |
| | Előzmény: [#31 | EMA | 2006.06.29. 15:15] |
| EMA |
2006.06.29. 15:20 [#33] |
A programot elküldtem minden tömegtájékoztatási fórumra - nem erőszakolhatom meg az újságirókat, hogy irjanak róla...
Mivel, magam is üztem ezt a foglalkozást, naivan azt hittem, hogy egy ilyen információ alkalmas arra, hogy irjanak róla...
Én sok dolgot képes vagyok megtenni, de az egyetlen lakásomat mégsem fogom eladni azért, hogy finanszirozzam a médiakampányt... Persze, lehet, hogy nem programirással kellett volna töltenem az időt, hanem pletykák gyártásával, hogy legyen miről irni... |
| | Előzmény: [#30 | kunoichi | 2006.06.29. 15:12] |
| Stellamaris |
2006.06.29. 15:16 [#32] |
| Igen, én láttam, hogy milyen hosszú és részletes a Podo program, de szerintem is jó lenne, ha csinálnál egy rövidebbet, amiben főleg olyan, fiygelemfelkeltő dolgokat emelnél ki, ami szembetűnően különbözik a többi jelölttől vagy épp Demszkytől). Hogy megjegyezhető legyen. |
| |
|
|
| EMA |
2006.06.29. 15:15 [#31] |
| A viziközlekedés remek, az egyik szaktanácsadóm irt a stockholmi helyzetről... a probléma csak az, hogy ma a rakpartok rémesek a gyalogos számára, és ahhoz, hogy egy viziközlekedési vállalkozás beinduljon kell egy minimális tömeg - ezért az egész beinditója a csepeli újgazdag lakónegyed lehetne - oda be lehet jutni autóval az M0-ás déli szakaszáról - vagyis az egész országból, viszont a város felé a vizitömegközlekedés jelenthetné a legközvetlenebb kapcsolatot - tudod, én nem épitész, hanem városgazdász vagyok, én nem álmodozom, hanem igyekszem üzleti tervet késziteni egy-egy közcélú projektre, hogy az megvalósuljon... |
| | Előzmény: [#28 | polaris | 2006.06.29. 15:07] |
|
|
| kunoichi |
2006.06.29. 15:12 [#30] |
eva, miért nem írsz egy cikket, egy programcsomagot a Tűsarokra legalább? hgoy akarsz nyerni, ha sehol nem lehet hallani rólad csak egy fórumon? hol vana médiakampány? senki nem ismer, szóval hajrá, már így sincs sok időd... ismeretlenül nem lehet választást nyerni akármilyen jó a programod
sok sikert! |
| |
|
|
| EMA |
2006.06.29. 15:08 [#29] |
Valamikor a nyolcvanas évek elején, megjelent egy cikkem a Népszavában a városi terekről. Akkor a nőtt városok intim teresedései és a gigantikus, "lássátok hatalmasságom" politikai üzenetű tereket hasonlitottam össze. Igaz, abban, nekem is megvolt a magam, sorok közötti politikai üzenete...
Most viszont a podo_ program szempontjából figyelem a város tereit, ugyanis a városi életben, szerintem a tér olyan, mint egy mélyen vett lélegzet útközben - és ha ezek a terek, bármilyen oknál fogva nyomasztóak, a várost is, óhatatlanul annak érezzük. Ezért, csöppet sem közömbös, hogy mi a helyzet a mai budapesti terekkel.
A Városháza szomszédságában van egy tér, a város első polgármesteréről, Kamermayer Károlyról nevezték el... Szobra is látható a lombok alatt , egy nyamvadt virágágyás közepén. Mögötte egy igazán hangulatos kávéház is van, mégis a tér nem más mint egy zsúfolt parkoló... Ugyanez a helyzet egy sor másik belvárosi térrel kapcsolatban.
A Lánchid pesti hidfőjénél tudatosan alakitottak ki egy szépséges, nagy teret, gyönyörű épületekkel, parkkal... Az épületek közül ma már csak három áll, a többi, a jócskán elizélt, nemcsak az, amit igy neveztek...
Azóta a forgalom ezt is szétdúlta, bár a park szemnek szép, de kinek van kedve egy csomópont közepén sütkérezni...
A gödör, végülis, a politikai huzavona ajándéka - ha még össze is kombinálnák az Erzsébet tér eredeti parkjával, a régi távolsági buszpályaudvart is funkcionálisan helyretennék városnéző, speciális buszjáratok indulási és érkezési helye - kellemes belvárosi parkot kaphatnánk, kultúrális funkcióval megtoldva - ilyenek kellenek egy igazi XXI.századi városban, sak sokkal több.
Mert a szomorú tény, hogy a legtöbb térnek csúfolt valami - nagy közlekedési csomópont, nem pedig a levegővétel helye...
Ha a régi képeket nézegetjük, akkor többnyire az derül ki, hogy a villamosok jelenléte nem zavarta az emberek jelenlétét a tereken. A gépjárművek megjelenésével viszont az emberek elfogytak a terekről.
Vannak kisérletek arra, hogy a teret visszaszerezzük az embereknek, de nem elég koncepcionálisak, és bátrak.
Miért nincsenek olyan kávéházak, mint a háború előtt?
Budapest kávéházai méltán voltak hiresek. De még a felújitott kávéházak sem tudtták visszaidézni a fénykor dicsőségét. A Dunapark kávéház bezárása kapcsán jutott eszembe visszaidézni ezt a csöppet sem mellékes témát. Ugyanakkor, ez is szorosan összefügg az utca állapotával.
Az autófölényben lévő utcákban, nemcsak az üzletek szünnek meg, hanem a kávéházak is. A rendszerváltás óta nagyon sok, lelkes kezdeményezés indult, de azokat, a közlekedőkön kivül a parkoló autók is tökretehetik - ilyen a Gerlóczy, ami gyönyörűséges lenne, ha az előtte lévő kis tér nem lenne zsufolásig tele parkoló autókkal.
A kávéház üzleti tevékenység, de az a fajta, aminek a lelke a vezetője-tulajdonosa személyisége. Régen is igy volt, és most is tettenérhetőek az igazán karakteres kávéházak tulajdonosai nem kevésbé karizmatikus figurák... A jó kávéház, ahova az emberek visszajárnak, ahol majdnem otthon vannak, de sosem magányosan...
A pesti kávéházakról, úgy tűnik, Saly Noémi tudja a legtöbbet. Ha most épp kávéházat szeretnék nyitni, akkor először őt kérném fel, mint tanácsadót.
Irásaiból megokosodva, némileg, a következő alapokat emliteném, amelyek nélkülözhetetlenek egy-egy igazán jó kávéház létrejöttéhez:
1. A kávéházban beszélgettek az emberek... félelem nélkül politizáltak az újságokat olvasva... átszólogatva az asztalok fölött... a kávéházban nem ültek le pusmogni, kettesben... persze el lehetett vonulni, mondjuk megkötni az ültetet, de aztán már nyilt örömmel itták rá az áldomást - a kávéház volt a piac és az agóra keveréke, a társadalmi sokszinűséget is tekintve.
2. A kávésok nem fél év alatt akartak meggazdagodni és továbbmenni... kávéházat vezetni életforma volt, afféle házelnök a populáris parlamentben... A legtöbb vendéget személyesen ismerte. Hozzá nem ugrottak be egy kávéra, hanem a nap egy részét ott töltötték. Ittak, ettek, vagy csak újságot olvastak, egy-két pohár ingyen viz mellett. A tulaj nem smucigoskodott, mert tudta - egy üres kávéháznál az is jobb, ha olyanok ülnek benne, akik nem hagynak ott pénzt. Egy kávéház tulajdonosának nem volt szabad rövid távra gondolkodnia. Pincérkedésem tanulságaként, sosem felejtem, amit Sosana mondott: Légy kedves a kuncsafttal, de ne toporogj feleslegesen körülötte - mi nem kivánjuk, hogy állandóan tömje magát - a lényeg, hogy érezze jól magát, mert akkor visszajön...
3. A kávéházakban, előirás szerint volt, legalább két biliárd-asztal, sakkozni, sőt, kártyázni is lehetett - ez azt jelentette, hogy az emberek nagyon otthonosan érezhették magukat... Vagy ha éppen gondoltak egyet, és bementek a törzskávéházukba, mindig találtak néhány ismerőst, a tulajon kivül is. A tulaj, az állandó pincérek maguk voltak az élő újság - bár újság is akadt bőven. (a New Yorkban négyszáz lapot járattak, de a választék nagyságában versenyeztek is a kávéházak.)
4. Bár nagy alapterületűek és magasak voltak a kávéházak, azon belül kialakultak a speciális használat övezetei... ezért aztán, nagyon sok kávéházban éppúgy megjelent a nemes úr, mint a fuvaros, vagy az elegáns asszony - nem feltétlenültek egymás mellett ültek.
5. A művészek elválaszthatatlanok voltak a kávéházaktól, és Pesten kialakultak a zenés, majd a kamaraelőadásokat is tartó kávéházak... 24 órás nyitvatartással. Amikor a szinészek már szedelődzködtek, megérkeztek az első kofák vidékról, piacra menet . Ők már javában árulták a portékájukat, amikor megjelentek az orvosok, az ügyvédek, a száguldó riporterek - a kávéházakban lehetett házitanitót szerezni, és a házasságközvetitővel is szót váltani... Megvolt a cselédlányok és a dámák szokásos ideje, az agglegények és a tisztes családapák órái. Nem irta elő senki - kialakult.
"Mi volt az üzlet abban, hogy ezt a gyakran fizetésképtelen művésznépséget a tenyerükön hordozták? Egy bölcs öreg kávéstól származik a magyarázat: ahová ezek járnak, oda járnak a szép nők, s ahová a szép nők járnak, oda járnak a gazdag férfiak…"
Vagyis, a klasszikus pesti kávéház a nyüzsgő városi lét terméke volt, és odamenet senki nem keresett parkolót...
Az egyik visszatérő panasz, hogy az előrások szerint a kávéház parkolót is kell biztositson - mondanom sem kell, ez az átalakitott utcarendszerben nem lehet követelmény! De, hogy megismerjem, közvetlenül is a budapesti kávéházak tulajdonosainak problémáit, módszeresen, lábbal feltérképezem őket - igyekszem sok-sok kávéházba eljutni, és beszélni azokkal, akik ezeket létrehozták. Azoktól, akik már évek óta tartják magukat - megtudni, hogy miként lehetséges megkűzdeni a nehézségekkel, és itt-ott megtudni, hogy nagyon szimpatikus kezdeményezések miért mentek csődbe.
A kávéházak, az üzletek, a nivós szolgáltatások - mindennél érzékenyebben jelzik, hogy merre tart a környezet átalakulása.
Az ő üzleti sikerük a város érdeke -
mig az újságpapirral boritott portálok
a város szégyene. |
| |
|
|
| polaris |
2006.06.29. 15:07 [#28] |
emelni még??? mivel nem átszálló, nagggyon drága már most is... (különösen, ha relatáljuk a fizetöképes kereslethez... :(
igaz, mostanában már legalább beszélnek róla, de azt gondolom, nagyon sok lehetöség rejlik a vízi közlekedésben is! a Duna ingyen van, nem füstöl, nem fagy be... és még kellemes is... teleraknám vizibuszokkal! :) itt ez megvalósult a sok sziget között, a szokásos bérletek, jegyek érvényesek. |
| | Előzmény: [#26 | EMA | 2006.06.29. 15:01] |
|
|
|
|
SZOC&POL 
