 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| • Internetes ismerkedés -- égi adomány vagy életveszély? |
Hozzászóláshoz kérjük lépj be!
moderálási alapelvek |
|
| loncka |
2005.12.01. 14:43 [#280] |
"Emberi értelemben pl. sikeres férfi az, aki képes egy nővel hosszú, kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatra lépni. Biológiai értelemben az, akinek sok gyermeke lesz."
Továbbra is nagyon tudatlanul tudakolnám, hogy ezt az emberi értelmet ki definiálta?
"Felfoghatjuk az evolúció eszközének is: ha otthon nem jó a szex, akkor lehet, hogy a partner génjei mégsem igazán jók, és az ember tudatalattijában (hogy Freud is képbe kerüljön :)) máris felmerül, hogy a saját kíváló génjeit több unokába is átörökíthetné, ha egy szexuálisan kielégítőbb partnerrel is próbálkozna... :)))"
Kezdetben, jé, jó volt otthon a szex. Akkor stimmeltek a gének. Valszeg használat közben elkoptak, meghibásodtak, és új élményre kezdtek vágyakozni.
|
| | Előzmény: [#276 | Gunga-Sam | 2005.11.29. 20:04] |
|
|
| tarkabab |
2005.11.30. 09:58 [#279] |
bocsi az offon ragadásért, lehet, hogy kéne egy bioszos topik?
a Carver-Scheier-féle Személyiségpszichológia tankönyvben az van - nem mint elmélet, hanem mint kutatási eredmény -, hogy a saját génjeink továbbadásának esélyét azzal is növeljük, hogy hozzánk hasonló (!) génkészletű párt választunk, sőt még a barátaink génjei is hasonlóbbak a mieinkhez, mint egy véletlenszerűen kiválasztott csoporté (a nekik nyújtott és tőlük kapott segítség is az utódok túlélési esélyeinek növelésére konvertálható). |
| | Előzmény: [#277 | Gunga-Sam | 2005.11.29. 20:06] |
|
|
| lamé |
2005.11.30. 08:47 [#278] |
Gunga-Sam, koszi a korrekt valaszokat, hianyosak a genetikai iemereteim, telleg jot irtal, na.
Egy kicsit meg visszaterve a szagokra (en erre emlekszem bioszbol), allitolag ket kulonbozo verejtekmirigyunk van, az egyik ho" + mozgas hatasara lep mukodesbe (ez a klasszikus izzadtsagszag), a masik szaxualis izgalom es felelem hatasara (ezt a szagot nem "erezzuk").
Ezert nemi eroszaknal pl., az aldozat felelme meg jobban gerjeszti az eroszaktevot, a szexualis izgalomra emlekezteto "szag" miatt.
De mostmar nagyon offok vagyunk, jojjenek az internetes ismerkedok! :)
|
| | Előzmény: [#276 | Gunga-Sam | 2005.11.29. 20:04] |
|
|
| Gunga-Sam |
2005.11.29. 20:06 [#277] |
Szerelmi harc az orr és a szem között
Úgy tűnik szemünk és orrunk nem ért egyet abban, hogy ki lenne számunkra a legjobb társ. A kutatások szerint azt részesítjük előnyben, aki egy kicsit különbözik tőlünk. Ez a következtetése annak a vizsgálatnak, melyet az ún. MHC-géneken, az immunrendszer azon géncsoportján végeztek, mely befolyásolja párválasztási preferenciáinkat. Az egerek az olyan szagú másik egereket részesítik előnyben, melyeknek MHC-készlete eltér az övéktől. Ugyanerre a következtetésre jutottak a kutatók emberek esetében is: vonzóbbnak találjuk a mienktől eltérő MHC-génekkel rendelkezők szagát. Az elmélet szerint az ilyen típusú választásnak evolúciós előnyei lehetnek. Az egyik lehetőség szerint ezzel elkerüljük a beltenyészetet, a másik szerint utódaink eredményesebben vehetik fel a harcot a betegségek ellen, ha újfajta MHC-génkeverékkel rendelkeznek. Egy másik kísérletben Craig Roberts liverpooli kutató arra volt kíváncsi, hogy arc alapján ki tudjuk-e szúrni az eltérő MHC-génkészletű embereket. Kutatócsoportja először kielmezte 92 nő és 75 férfi három MHC génjét, aztán a nőket arra kérték, hogy rangsorolják, milyen vonzónak találnak hat férfit, akik közül háromnak az MHC-génjei hasonlóak voltak az övékéhez, illetve három olyannak, akinek eltérő. Ekkor jött a meglepetés: a nők ugyanis a hozzájuk hasonló MHC-génekkel rendelkező férfiakat találták vonzóbbnak arc alapján, miközben persze fogalmuk sem volt róla, kinek milyen ez a bizonyos génkészlete. Mást "ajánl" tehát az orrunk és mást a szemünk. Roberts szerint az lehet a magyarázat, hogy a legjobb partnert ugyan az eltérő MHC-génkészletűekben véljük megtalálni, de szervezetünk arra is ügyel, hogy az eltérés ne legyen túlságosan nagy. (New Scientist 2005. július 23.)
[Természet Világa, 2005. november] |
| | Előzmény: [#275 | loncka | 2005.11.29. 13:08] |
|
|
| Gunga-Sam |
2005.11.29. 20:04 [#276] |
Bocs, még egy hozzászólás erejéig leragadnék a biosznál, aztán igyekszem megtartóztatni magam...
"Nem sokat ertek a genetikahoz, nem tudom mit jelent az hogy “jobb genek”?"
Azok a gének jók, amelyek sok, a reproduktív kort elérő utódot eredményeznek. (Úgy is szokták mondani, hogy várhatóan sok unoka lesz.) Tehát a géneknek egyrészt biztosítani kell, hogy az egyed megérje a termékenyt kort, hogy minél vonzóbb legyen az ellenkező nem számára, és adott esetben biztosítania kell, hogy az utódok is megérjék a felnőttkort. (Utóbbit csak ott, ahol ez szükséges, pl. egy teknős génjeinél ez a szempont mellékes... :))
Tehát pl. ha nőstény vagyok és azt látom, hogy egy adott jó kiállású hím körül tolonganak a nőstények, akkor érdemes beállni a sorba, hiszen feltételezhető, hogy a közös kölykök hasonlóan népszerűek lesznek és így sok unokám lesz. (Természetesen itt most szarvasokról van szó. :)) Hímnél fordított a helyzet: ha az adott vonzó nőstény mellett számos hím sündörög, akkor érdemes megküzdeni érte, stb., stb.
Kétségkívül kissé "zavaros" a definíció, és néha tényleg furcsa jelenségeket okoz. (L. pl. miért olyan roppant kevéssé praktikus a páva farka, ha elsősorban a létért kellene küzdeni (rókák, stb.)?)
"A szocializacio pl. az embernel legalabb annyira meghatarozza a viselkedest, mint az oroklott genek."
Nos, mindaddig, ameddig a szocializáció nem száz százalékig határozza meg a viselkedést, az öröklés szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Más szavakkal a szocializáció az öröklött tulajdonságokat képes módosítani, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotból kell kiindulni, milyen ösztönöket és késztetéseket kell felerősíteni vagy elnyomni.
"miert van ennyi felresikerult kapcsolat, es miert vegzodik minden 2. hazassag valassal?"
Emberi értelemben pl. sikeres férfi az, aki képes egy nővel hosszú, kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatra lépni. Biológiai értelemben az, akinek sok gyermeke lesz.
Vegyünk mondjuk egy ifjú nőt, aki hozzámegy egy szélhámoshoz, gyorsan szül neki három gyereket, majd észbekap és elválik. Aztán hozzámegy egy másikhoz férfihoz, akivel felnevelik a három gyereket, és akivel boldogan él, ameddig meg nem hal. (Több gyerek nem lesz.) Az első férj még kétszer megnősül (újabb három gyerek), majd hajléktalan lesz és még negyven éves kora előtt meghal. Biológiai értelemben az első férfi abszolút sikeres: az átlag két gyermek helyett 6-ot sikerült nemzenie, és ezeket az egyedül maradt feleségek fel is nevelték (egyedül, nagy nehézségek árán, vagy az esetleges későbbi férjek segítségével.) A második férj biológiai értelemben abszolút kudarc, hiszen utód nélkül halt meg.
"Az nem elképzelhető, hogy a félrelépés nem egy kódolt, biológiai alapú tevékenység, hanem csak egy orgazmus-orientált akció?"
A "félrelépés" szinte minden párkapcsolatban élő állatnál megjelenik és hasonló mintázatokat mutat mint az embernél. Természetesen az örömszerzést szolgáló szex leginkább az emberre jellemző és és valamelyest el is szakadt a közvetlen biológiai meghatározottságtól, bár abból levezethető. (Legalábbis jónéhány magyarázata ismert.) Felfoghatjuk az evolúció eszközének is: ha otthon nem jó a szex, akkor lehet, hogy a partner génjei mégsem igazán jók, és az ember tudatalattijában (hogy Freud is képbe kerüljön :)) máris felmerül, hogy a saját kíváló génjeit több unokába is átörökíthetné, ha egy szexuálisan kielégítőbb partnerrel is próbálkozna... :))) |
| |
|
|
| loncka |
2005.11.29. 12:32 [#273] |
| Tőle csak jobban "becsavarodtam", és minden más könyvtől is, amit akkoriban olvastam. Régen volt, pontosan nem emlékszem a gyógyulás folyamatára. Asszem ilyenkor kapálni kell, csak nekem nem volt hol kapálnom, így csak színesdominóztam + folyamatos átértékelés, de ez már a prozac topik lenne ;) |
| | Előzmény: [#272 | lamé | 2005.11.29. 12:13] |
| loncka |
2005.11.29. 11:05 [#271] |
| :)) Nietzche? Tőle egyszer olvastam csak eddig, életem egyetlen komolymély depressziós szakaszában, amikor is annyira elváltak útjaim a külvilágtól, hogy már már a Nirvánában éreztem magam. Ekkor ő (Nietzche), és én, úgy éreztem, azonos hullámhosszon repülünk. Aztán meggyógyultam. |
| | Előzmény: [#270 | lamé | 2005.11.29. 10:47] |
|
|
|
|
SZOC&POL 
