 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| ogb |
2005.04.04. 22:08 [#302] |
Semmi baj wufwuf, ez egy nyilvános fórum, megesik az ilyesmi néha biztos nagyon nehéz ezt követni (szegény pszichológusnak milyen lehet!) és nyugodtan reagálj az én hozzászólásaimra is ha gondolod. Megjegyzem én néha szeretnék Buddha lenni, de azt gondolom túl sok dolgot kéne megváltoztatnom ahhoz, hogy ebbe belekezdjek, így next life feladat marad. :)
szia
ogb |
| | Előzmény: [#301 | wufwuf | 2005.04.04. 19:17] |
| wufwuf |
2005.04.04. 19:17 [#301] |
bocsi ogb, fáradt vagyok..
miauuuunak írtam |
| |
| miauuuu ping |
2005.04.04. 14:42 [#299] |
Kedves wufwuf,
Buddhának én nem készülök, bár lehet, hogy ogb sem ... Nem kerülte el a figyelmem, szerintem is van "szerintem", mint ahogy "szerintem" is.
Én azért továbbra is szólni fogok a vízvezetékszerelőnek :)
miauuuu |
| |
| wufwuf |
2005.04.04. 14:23 [#298] |
kedves ogb,
én egyáltalán nem vagyok terapeuta és még csak Buddhának sem készülök. kipróbáltam ezt a technikát és eddig ez az egyetlen, ami régóta működik és könnyebbé teszi az életem. mindenki úgy éli az életét, ahogy neki jó, vagy legalábbis úgy gondolja. talán elkerülte a figyelmedet, h a levél elején aut írtam: szerintem...
nem baj, ha Te egészen másképp látod :)) |
| |
|
|
| ogb |
2005.04.04. 13:00 [#297] |
szia gem!
Megkedvelted a pont-okat? :))
Nem tudom mit jelent a lélek szó a papoknak és a pszichológusoknak, ha egészen őszinte akarok lenni. Én úgy tudom, hogy a pszichológiának is van olyan irányzata, amely szerint vicces módon nincs is lélek :) csak ingerek meg válaszok vannak.
A vallások ebből a szempontból kicsit egyszerűbbnek tűnnek, mert (tudomásom szerint) sokmindenben vitatkoznak, de legalább lélek van :)
Érdemes lenne erről beszélgetni különböző vallású lelki vezetőkkel, mármint hogy mi is számukra a lélek, és csak az örökkévalóságban értelmezik-e, de gyanítom hogy nem, hiszen pl. a katolikusoknál a gyónás a pillanatnyi terhet igyekszik könnyíteni.
Megoszlanak az álláspontok a pszichológusok lelkéről is :), de gyaníthatóan van nekik, ha nem is mindegyikükön látszik :).
Analizálni szerintem mindenki tud mindenkit, elég néhány zsargon megtanulása, amit unalomig lehet ismételgetni és általában bejön, éppúgy, mint a havi horoszkóp.
A szaktudás szerintem ott kezdődik, amikor valaki nem azzal villog, hogy hogyan tudja a másikat jól meganalizálni, ami vagy igaz vagy nem, hanem ott, amikor esetleg szakzsargon használata nélkül is tud a másiknak segíteni. Érdekes lehet a gyermekterapeuták helyzete ebből a szempontból, ők ugye teljesen hiába mesélnének Freud-ról a gyereknek, nem ez segítene neki, ha éppen elkezdett hirtelen dadogni, hanem valami más. Szerintem a felnőttek sem különböznek nagyon a gyerekektől ebből a szempontból. Abban egyetértek, hogy mindenki azt talál amit akar :) főleg ha különleges képessége van arra, hogy mást ne is vegyen észre, mint amit ő éppen akar, ez pedig sokunkkal megesik, én pl. képtelen vagyok meglátni, amikor rendesen van feltekerve a fogkrémes tubus, és egyes vélemények szerint csak azt az esetet veszem észre, amikor nincs :)
Szia,
ogb (pont) |
| | Előzmény: [#290 | gem | 2005.04.03. 21:25] |
|
|
|
|
| ogb |
2005.04.04. 12:24 [#295] |
lulu,
sajnos nem értem a válaszod.
Azt mondtad, közvélemény meg társadalom én pedig megkérdeztem, hogy mégis kik ők? Kikből áll a köz?
Én egy véleményt mondtam a köz meg a társadalom köréből, a sajátomat ... kíváncsi voltam te mit szólsz ezekhez a szempontokhoz.
Általánosságokat nyugodtan írkálhatunk, de ha arra hivatkozol, hogy a közvélemény szerint egy pszichológusnak nem lehetnek problémái, majd mikor elmondom az én véleményemet kicsit kizársz a köz köréből azzal, hogy sarkítok - nincs sok értelme a beszélgetésnek :) és én továbbra is köz-nek érzem magam :)
Ha nem szeretnél álláspontokat megismerni, kérlek ne írd, hogy "közvélekedés" meg "társadalmi elvárás", mert a végén még kiderül, hogy konkrét személyekről van szó, akiket "köz-ként" prezentálsz gondolom nem csak itt :)
A realitás meg valóban sokrétű, gondolom hogy egyáltalán valaki hozzászóljon valamihez 10 sornál többet szükséges megismernie belőle :) ezzel nem vitatkoztam és nem is fogok.
Egyelőre ennyit, ha kifejted a válaszod és megértem, akkor nyilván többet tudok mondani én is, addig úgy érzem néha elbeszélünk egymás mellett. Hiába, a személyes kapcsolat hiánya sokmindentől megfoszt minket...
szia,
ogb |
| | Előzmény: [#291 | lulu | 2005.04.04. 00:25] |
|
|
| miauuuu ping |
2005.04.04. 11:47 [#294] |
kedves wuf, wuf
tudok a másiknak teljes figyelmet szentelni, intim pillanatokban ez nagyon is jól jöhet. :) Hogy minden pillanatban az azért kétes, autóvezetés közben pl. azért jól jöhet ha az utat is figyelem néha-néha, és a zebrán átmenve is előbb megnézem, hogy milyen színű a jelzés. A korlátok feloldása is jó élmény, de megvan annak is a helye és ideje - leginkább egy szép napsütéses reggel a hitvesi ágyban, de tőlem akár lehet este is.
Azt gondolom, hogy van néhány olyan dolog, amire szükséges "nem"-et mondani, felvállalva annak következményét. Persze nem muszáj. Nem-et mondok például akkor, ha a szemem előtt próbálják meg valaki zsebéből kilopni a pénztárcát. Nemet mondok, ha a kisgyermekem mondjuk éjfélig szeretne fennmaradni. Nemet mondok ha megvesztegetni próbálnak és nemet mondok az utolsó szem sütire.
Nem Buddhának készülök ugyanis, hanem átlagos magyar állampolgár vagyok, átlagos magyar problémákkal. És néha bizony megmondom a véleményemet a másiknak akkor, ha felületesnek gondolom amit csinál - nem javítja meg pl. rendesen a csöpögő vízcsapot. Én már csak ilyen vagyok ... hogyismondjam megválogatom kinek szentelek teljes figyelmet és mikor ... :) Gondolom te sem vagy egész nap terapeuta, ha igen, fogadd elismerésem és kérlek adj elérhetőséget, nagyon szeretem ha teljes figyelmet fordítanak rám folyamtosan és nagyon-nagyon szeretnek :)
szia,
miauuuu
ui: nagyon bosszant a csöpögő csap, és nem szeretem a trehány vízvezetékszerelőket! :) |
| | Előzmény: [#293 | wufwuf | 2005.04.04. 09:18] |
|
|
| wufwuf |
2005.04.04. 09:18 [#293] |
kedves miauuuu ping,
lehet teljes figyelmet szentelni egy másik embernek v.eseménynek is - és nem csak terápiában..ez lenne az ideális minden pillanatban:) szerintem az élet egészét tudatosan kéne befogadni, mert akkor egyszerre vagyunk aktív-passzív állapotban és ilyenkor feloldódhatnak a korlátok (problémák) a másikban és magunkban is persze. számomra az élet teljességéhez minden hozzátartozik. abban a pillanatban, ha megítélek valamit, ezzel ellenállok neki vagyis amikor "nemet" mondok rá,teremtek egy blokkot és tovább cipelem magammal. az ún. tudatalattiban olyan dolgok vannak, amiket v. nem tudatosítottunk megéléskor v. elzártuk magunkat előle valamikor. ezzel nem is lenne semmi baj, ha a külvilágban nem jellennének meg és nem bosszantanának mindig pont azok a dolgok, amelyek elől menekülünk,de ha már a külvilágban jelenik meg, akkor már nem érezzük, hogy közünk lenne hozzá: leszóljuk, elítéljük, kiakadunk, gyűlöljük, harcolunk ellene, és menekülünk... minden konfliktus, kellemetlen szituáció a legnagyobb tanulást rejti magában (mindkét félnek), ha odafigyelünk és nem automatikusan a másikat v. a szitut kezdjük el ócskázni. mert ha csak a másik lenne "hülye" akkor minket nem érintene meg,mert túl vagyunk rajta, csak ránéznénk és mennénk tovább. vagyis a kérdédedre a válasz: igen,szükséges a teljes figyelem, mindig jó lenne :))
A pácienshez való kötődést, nem-kötődést én úgy értettem, hogy könnyebb tisztábban látni egy olyasvalakit, akivel még nincs érzelmi kapcsolódásunk, élményünk. ez a terápia során megválozik..mindenki, aki kapcsolatba kerül velünk, hatással van ránk, nem is beszélve egy olyan intenzív élménynél, mint a terápiás kezelés..
A másik befogadása nem működik szeretet nélkül (nem egy intenzív érzelmi kapcsolódásra, vagy érzelmi függésre gondolok), a befogadás maga a szeretet..amikor valaki boldog,mindent és mindenkit szeret, olyan,mint a nap, mindenkire süt és mindent befogad, de nem köti ezzel magához a másikat, csak úgy: szereti. erre a szeretetre gondoltam
wuf,wuf |
| |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
