 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
|
| macsóka |
2006.12.18. 09:57 [#56] |
A linkelt cikkből a következő ember egyedek véleményét ismerhetjük meg:
Nick Neave
John Marshall Towsend
Gary Levy
Csák Gergely
Szendi Gábor
Ebből is látszik, hogy a nők biológiailag alkalmatlanok arra, hogy a nők biológiájáról gondolkozzanak. :-)))
Én mondjuk ragaszkodnék ahhoz, hogy ne vessük el a biológia jelentőségét és ebben az összefüggésben palkata párhuzamai csusztatások szerintem. A bajt én abban látom, hogy tele a világ az ilyen áltudományos cikkekkel, amik arról szólnak, hogy a patriarchális társadalom saját magát mint a biológiaialg egyetlen lehetségest vezeti le.
A rádióban halottam, hogy megjelent Csányi Vilmosnak egy könyve, ami ha jól értettem a topik elején linkelt mindenttudás egyeteme előadásra épül. Bár férfi a szerző, de tapasztalataim szerint Ő törekszik arra, hogy a véleményét elszeparálja a tudományos következtetéseitől. Kíváncsi vagyok. |
| |
|
|
| palkata |
2006.12.18. 04:48 [#55] |
"Dr. Nick Neave, a Northumbriai Egyetem evolúció-pszichológusa szerint a nőkben genetikailag kódolt, hogy függjenek a férfiaktól: annak ellenére, hogy az elmúlt évszázadokban annyi mindent kiharcoltak maguknak, még mindig az a legfontosabb számukra, hogy egy erős, domináns férfi legyen mellettük."
- a feketékben genetikailag kódolt, hogy függjenek a gazdájuktól: annak ellenére, hogy az elmúlt évszázadokban annyi mindent kiharcoltak számukra, még mindig az a legfontosabb, hogy egy erős, domináns fehér férfi legyen fölöttük.
- a magyarokban genetikailag kódolt, hogy függjenek az osztrákoktól/oroszoktól: annak ellenére, hogy az elmúlt évszázadokban annyi mindent kiharcoltak számukra, még mindig az a legfontosabb, hogy egy erős, domináns fehér európai férfi legyen fölöttük.
jajugyanmár, ezt miért lehet még mindig nőkkel szemben elkövetni?
|
| | Előzmény: [#54 | ButaTyuk | 2006.12.18. 00:51] |
|
|
| Wacak |
2006.12.17. 23:07 [#53] |
"nők biológiailag az anyaságra predesztináltak"
Te ezt megkérdőjelezed?
Akkor mire? |
| |
| macsóka |
2006.12.17. 22:01 [#52] |
| Van olyan, vagy volt olyan egyisten hit ahol isten nő? Talán a Nap isten az egyitomiaknál? |
| |
|
|
| macsóka |
2006.12.17. 21:58 [#51] |
| Azt el tudom fogadni, hogy van egy csomó sejt szintű folyamat ami megjelenik a szervezet cselekvéseiben és így a társadalmi folyamatokban is. Ennek a biológiai mechanizmusát ugyan nem ismerjük, de lehet ez akár az önző gén is. A gondom azzal van, amikor a biológiai folyamatokkal magyarázni, hitelesíteni akarjuk a társadalmi folyamatokat. Megjegyzéseid sok esetben számomra olyanok, mint a "nők biológiailag az anyaságra predesztináltak" kezdetű szövegek. Igen, hát persze, hiszen nekik van méhük, spermájuk meg egy szál se, de a kettő között azért van még néhány opció. Biztos vagyok abban, hogy a két nem eltérő biológiai hátterének megvan a modern társadalmakban is alkalmazható optimális hasznosíthatósága. Ennek megtalálását viszont nem segíti, ha csak öncélúan dörgöljük egymás orra alá, hogy apuskám ti még a játékban is csak lenyomni szerettek. |
| | Előzmény: [#50 | emese | 2006.12.15. 20:06] |
|
|
| emese |
2006.12.15. 20:06 [#50] |
szia macsoka!
En szeretek ilyesmivel foglalakozni, mert szerintem mint emberek mi kivetitjuk magunkat minden playara, de leginkabb amikor csak Jatszunk.
Most dolgozok egy uj konyven, (SEXING GOD) amiben azt kutatom hogy milyen eletet valsztunk magunknak amikor Istennek sexe van. magyarul tudnank szepen egy olyan istent elkepzelni akinek nincsen sexe, mert a magyar nyelv megenegedi. De az angol koveteli hogy mindenkinek legyen sexualis helye, igy istennek penisze lett. Amikor az istennek van penisze, akkor a foldi ferfiak az istennel hasonloak, es igy ki is alakul a theocracia. Amikor istennek vaginaja volt, akkor a nok voltak a trasadalom oszlopai es vezetoi, nemcsak mint anyak,hanem minden teren. Persze ez nagyon regen volt.
A sportokban is lehet latni szerintem a sperma mythologiat. A Football gamek egy nagyon erdekes hely, mindenki kiabal mintha egyedul volna, A jatekosok pedig osszetuznek, nagy halomra a testuket, aztan valaki kiszabadul es viszi a lapdat, amit persze be kell vinni a befogado terre. termekenysegi jatekok nagyon gyakoriak minden napnel.
En ezt mint fertility game nek latom. |
| |
|
|
|
|
| Praxol |
2006.12.15. 00:12 [#48] |
A nevetés az univerzális ősnyelv
[MTI] december 14. csütörtök
Az evolúció biológiájával foglalkozó tudósok szerint úgy hatmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki az emberi nevetés. Ennek ellenére a tudomány csak viszonylag rövid ideje kutatja, pedig ha az ember ennyi ideje nevet, akkor ennek a tulajdonságnak segítenie kellett a túlélést az evolúció során. A Die Welt című német lap online változata és a bajor közszolgálati rádió és tv internetes portálja egyaránt foglalkozik a nevetéssel, amely az egész világon egyforma. A nevetés fertőző és egy kis kacaj hangja is képes mosolyt csalni az arcokra. Brit kutatók most azt vizsgálták, miért van ez így, miért fertőző a nevetés?
A Journal of Neuroscience című szaklapban közzétett tanulmány alapján a kísérlet résztvevőIt úgynevezett mágneses rezonancia tomográffal vizsgálták, miközben különböző zajokat játszottak le nekik, köztük a nevetés és az ünneplés hangjait, de kellemetlen hangokat, kiáltást, sírást is. Minden zörej kiváltott egy neuronális választ az agy azon területén, amely az arcizmokért és a mozgatóizmokért is "felelős". A nevetésre kétszer olyan erősen reagált az agy, mint a kellemetlen zörejekre.
A londoni egyetem kutatói ebből azt a következtetést vonták le, hogy a pozitív érzelmek "fertőzőbbek", mint a negatívak. A vizsgálatból kiderült, hogy a nevetési mechanizmus az agyban automatikusan működik - véli Sophie Scott, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint tudjuk, hogy az emberek utánozzák egymást és öntudatlanul is egymáshoz illesztjük a gesztusokat és a mimikát.
Az impulzus, hogy a másikkal nevessünk, ugyancsak ennek a magatartásnak a következménye, és akkor is működik, ha csak halljuk a nevetést. A nevetés egyfajta szociális ragasztóanyag, amely egyben igen egészséges is, hiszen a test közel 300 izma válik aktívvá egy jóízű nevetés során - írja a Die Welt. |
| |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
