 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| emese |
2007.02.01. 02:11 [#137] |
miklanayukaja koszonom a kedves segitseget. igen en is erre vagyok kivamncsi, mert sejtem, hogy emeberek, kulonosen a ferfiak a sperma dramajat jatszak le eletben. ezekrol sokat lehete tudni, van egy konyv is roluk "Sperm Wars" . Itt leirja hogy 83 szazalek a spemaknak rogton harcol, kereres mas frefitol spermat, de ha az nincsen akkor egymast tamadjak meg. Millio es millio. 16 szaleka pedig a Blokkolok, korulveszik a spermakat es bekeritik oket, levagjak a farkukat,vegul is megcsonkitva meghalnak. A kony szerint (valami angol pasi tudos, most nem akarom kinezni a nevet, de google meg van ha kony nevet ismered)csak 1 szazalek a spemaknak akik elkezdenek a tojas utan uszni. Itt is sok baj van, enzymnok a vaginabol ,megmenekules a blokkoloktol, es kikerulese a gyilkos spemaknak. vegul is egy jo par, de neme sok, odaer. Itt VARNAK. Nincsen semmi fele belefurodas, itt megvarjak hogy a tojas mit akar.
Lehet hogy jkivalasztjak az egyilket es akkor beingedik, felretolnak sejteket, kis kaput nyitnak.
Szoval ilyesmirol tudsz te? |
| |
|
|
| Mikianyukája |
2007.02.01. 00:05 [#136] |
csak a lenyeg:
szerintem a kerdesfelvetes egyaltalan nem artatlan dolog. Ld pl a az elozo beirasom 'tudomanyos' kerdeseit.
A legtobb szociobiologia cikk a nok es ferfiak 'alapveto kulonbsegeirol' szol, es ez bizony az un. 'tradicionalis' tarsadalmi munkamegosztas alatamasztasanak egy pompas eszkoze. Eleg uj, mert elotte a Biblia szolgalt ugyanennek az alatamasztasara, ami eleg vicces, lassuk be :)
A laborpatkanyok jo fejek, okosak, csak szar eletuk van altalaban, kiveve ha kannabiszt etetnek veluk, vagy hasonlot.
|
| | Előzmény: [#133 | Gunga-Sam | 2007.01.29. 20:00] |
|
|
| Mikianyukája |
2007.01.31. 23:56 [#135] |
ooooo, a tudos asszony az nagyon eros tulzas.
Anyai orokseg:
A himivarsejtnek csak a 'feje' azaz gyakorlatilag a sejtmagja (majdnem csak a DNS) olvad egybe a petesejttel, igy a petesejt citoplazmaja, mitokondriuma, stb, stb, alkotja a zigota (megtermekenyitett petesejt) kiindulasi keszletet.
Hogy a petesejt hogyan valaszt himivarsejtet, arrol a fejem tetejerol most semmit sem tudok, ennyit a tudomanyomrol :)
Amit viszont tudok: 23 kromoszoma van az ivarsejtekben (22 meg 1), es az osszolvadassal lesz 23 par, ami a testi sejtekre jell. kromoszomaszam. (de lehet hogy csak gepelesi hiba volt, en meg itt osztom az eszt, bocs). |
| | Előzmény: [#134 | emese | 2007.01.31. 19:17] |
|
|
| emese |
2007.01.31. 19:17 [#134] |
miklanyukaja, kedves tudos asszony volna egy keresem.
En nem tudtam idaig felhajtani semmi fele tanulmanyt az emeberi tojasrol, mi van benne mielott megtermekenyul? Mit is adunk a csecsemonek? nem csak azt a 28 cromoszomat, hanem a mitochondriat is. Tudnal enegem egy kicsit kiokatni.lattam egyszer otthon a Mindetudo Egyetemnek volt egy eloadasa, Az Anyai Orokseg cimen. Talaltam rengeted irast arrol hogyan termekenyul meg a az emberi tojas. De enegem az erdekel hogy mit csinal a tojas mielott megtermekenyul? Es egyaltalan mit csinal a tojas amikor kivalasztja a termekenyito spermat. Tudom hogy o enegedi be, ez nem valami futasi megmerkeozes jutalama. Az irodalom teljesen ignoralja ezeket a reszleteket. |
| |
|
|
| Gunga-Sam |
2007.01.29. 20:00 [#133] |
"Na, ket ekkora bizonytalansagi tenyezo utan nehany honapos eredmenyt kihozni, az mennyire megbizhato eredmeny?"
A hatás nagyságára nézve feltehetőleg nem túl megbízható (Más tanulmányokban másmilyen számok szerepelnek, persze eltérőek a mérési módszerek is.) A jelenség létének igazolásához viszont elég. Ha feltesszük, hogy a lányok legfeljebb 10%-a hiszi tévesen, hogy a biológiai apja nevelte fel, az nem rontja jelentősen az eredményt. És természetesen az is lehet, hogy a lányok rosszul emlékeztek, de akkor meg azt kellene megmagyarázni, hogy az apa nélkül nevelkedett lányok vajon miért emlékeznek úgy, hogy korábban volt az első menstruációjuk.
"Es mivel-mennyivel vitt minket kozelebb a vilag megismeresehez?"
Ezt majd az utókor eldönti. (Mendel kísérletei mennyivel vittek bennünket közelebb a világ megismeréséhez?)
"mi a banatnak van ez magyar sajtotermekekben?"
A sajtótermékekben azért van tudományos rovat (legfeljebb hetente egyszer), mert az olvasók egy része szereti. A magyar sajtótermékekben olyan "tudományos" cikkek vannak, amelyek néhány magyar ill. külföldi tudományos folyóiratban korábban már megjelentek, és az újság erre kijelölt munkatársa kiválasztotta őket. A munkatárs olyan cikkeket választ, (1) amely egyáltalán a kezébe került, (2) amelyet ő maga legalább valamennyire megért (sajnos néha olyat választ, amit nem ért meg :(), (3) amiről feltételezi, hogy az olvasók is megértik valamennyire, (4) amiről úgy gondolja, hogy az olvasók nagy többségét érdekli; különösen kedveli a társadalmilag kurrens/vitatott témákat, (5) amit le lehet pár száz szóra rövidíteni, stb.
Az olvasó pedig hajlamos az őt zavaró témákat túlreprezentáltnak tartani. (A bosszantó cikkekre emlékszik, a többire nem.)
"Es milyen erdekes, hogy tobbnyire a "tradicionalis" csalad megerositesere alkalmasak az eredmenyek."
Nem tudom, hogy ez általában igaz-e (tekintve, hogy a családot állítólag az evolúció alakította ki, ez nem is lenne meglepő), de a vitánk tárgyát képező cikk éppenséggel azt sugallja, hogy az apák hajlamosak a lányaikat megtermékenyíteni, és ez olyannyira gyakori, hogy az evolúció ezzel szemben védekező mechanizmust is kifejlesztett. Szerintem ebből inkább az következik, hogy az apákat el kellene távolítani a gyermekeik közeléből, vagy nem? (V.ö. #117.) Miért erősítené ez a tradicionális családot?
"Szerintem a kerdesfeltevesbe is nagyon bele lehet kotni egy-egy kutatasban, nem csak a metodikaba."
Szerintem meg nem. (Az idealizált tudományos kutatás a valóság (tények) feltárására irányul, és nem látom, hogy miért lenne "jó" megfosztani az embereket a tények megismerésének lehetőségétől. Az nyilván igaz, hogy a gyakorlatban nincsenek ideális kutatások/kutatók, de a kritika szerintem ebben az esetben csak és kizárólag rosszul végzett (konkrét) kutatásra irányulhat, nem lehet általános. A kutatások eredményeinek felhasználása pedig a társadalom felelőssége, nem a tudományé.)
Énblog(:)):
(1) Nem láttam még élőben laborpatkányt, de nagyon szeretnék egyszer megnézni egyet. Persze csak biztonságos távolságból... :)
(2) Nekem ennél a szaglóreceptoros elméletnél, jobban tetszett az r-, ill. K-stratégiákra alapozott, bár még az sem kizárt, hogy a kettő összeegyeztethető. Amúgy a tudományos közvélemény majd eldönti, hogy kinek van igaza, kár hogy ez már hozzánk, az érdeklődő laikusokhoz, általában nem jut el. :( |
| | Előzmény: [#131 | Mikianyukája | 2007.01.26. 17:42] |
|
|
|
|
| Mikianyukája |
2007.01.26. 17:42 [#131] |
most nekem is megy a link, a multkor nem ment.
Mar biztos mondtam, hogy biologus vagyok ami a papirjaimat illeti, es jo sok idot toltottem laborpatkanyokkal, de ettol nem lettek illuzioim a tudomanyos megismeresrol. Egyebkent a diplomat nem a sok eszem igazolasara hozom, hanem mert tudom, hogy a ttk-sok gyakran gondoljak, hogy aki nem ttk-s az nem fogalmazhat meg relevans kritikat, mert ugye nem ert a dologhoz. A magatartaskutatashoz egyebkent nem szakteruletem. Na, ennyit az en-blogbol.
Engem egyaltalan nem zavar hogy mi a kutatas eredmenye, csak eltolt penznek gondolom, de amig nem en fizetem, felolem... Sok ertelmet nem latom. Ha a pozitiv vilagszemleleten belul maradunk, pl ha tolem megkerdezik 20 eves koromban hogy mikor kezdtem menstrualni, akkor jo esellyel azt tudom megmondani, hogy hanyadikos voltam, talan. Ezen kivul mint mar mondtam gozom sincs, hogy a ver szerinti apam-e az, akit annak gondolok. Na, ket ekkora bizonytalansagi tenyezo utan nehany honapos eredmenyt kihozni, az mennyire megbizhato eredmeny? Es mivel-mennyivel vitt minket kozelebb a vilag megismeresehez? Ami ugye a tudomanynak az o celja, vagy mi. De lenyegesnek nem neveznem a kerdeskort, viszont akkor mi a banatnak van ez magyar sajtotermekekben?
Statisztikai tenyek: jaj, ne mar, definiald az agressziot, definiald, hogy mi az hogy hoditas es manipulacio. Ezek mind, mind iszonyuan eros ertekiteletet tartalmazo, es erosen tarsadalmi konstrukcio kovetkezteben eloallo fogalmak, amelyek merese garantaltan vitatott. Es milyen erdekes, hogy tobbnyire a "tradicionalis" csalad megerositesere alkalmasak az eredmenyek. Szerintem a kerdesfeltevesbe is nagyon bele lehet kotni egy-egy kutatasban, nem csak a metodikaba. Pl: Miert kapzsik a zsidok? Miert lopnak a ciganyok? Ezekre is biztos lehet keresni, sot felteszem egy idoben megtalalni is veltek a valaszokat.
Mi abban a gyereknevelesi vonatkozas, ha az apa egy haztartasban el a lanyaval, aki ettol nehany honappal kesobb menstrual?
|
| | Előzmény: [#129 | Gunga-Sam | 2007.01.24. 19:35] |
|
|
|
|
| Gunga-Sam |
2007.01.24. 19:35 [#129] |
Ami a linket illeti: a #122 sz. hozzászólásban lévő link nálam működik; el nem tudom képzelni, hogy miért ne működne. Esetleg nem próbálná ki valaki más is?
Ami az apa nélkül felnövő lányokat illeti: az, hogy korábban kezdenek menstruálni, az már korábban is ismert volt, pl. megemlítik [1]-ben, számos más jelenséggel együtt, pl:
Apa nélkül felnövő fiúk: megnövekedett agresszió és vetélkedési hajlam, a lányok iránt intenzívebb és korábban kezdődő szexuális érdeklődés (amely elsősorban a hódítást és manipulációt célozza, nem a hosszú távú kapcsolatokat), jobb verbalitás, rosszabb térorientációs készségek.
Apa nélkül felnövő lányok: kevésbé tartózkodóak, korábban kezdik a szexuális életet, több rövid távú kapcsolatuk van, negatív érzelmeket táplálnak a férfiakkal és általában a maszkulinitással szemben, a standard kognitív tesztekben rosszabb eredményeket produkálnak.
Ezek statisztikai tények, nem nagyon lehet velük vitatkozni, legfeljebb a felmérés és statisztikai adatfeldolgozás metodológiájába lehetne belekötni, ha egyáltalán. (Néha persze lehet, mostanában több olyan hírt is hallottam, miszerint "klasszikus" felméréseket, kísérleteket kérdőjeleztek meg módszertani hibák miatt, és többet meg is ismételtek.)
Amit vitatni szoktak, az az eredmények értelmezése. Pl. a fentebb felsorolt jelenségekre lehet adni klasszikus (freudi) pszichológiai magyarázatot (pl. női hatások túlsúlya megmagyarázhatja a fiúk jobb verbalitását), de lehet pl. evolúciósat is (ha a gyermeknevelésben az apa nem vesz részt, akkor a fiúk számára a minél több hódítás jelenthet több túlélő utódot, ekkor viszont előnyt jelent a verbális képességek fejlesztése). Az ilyen viták eldöntésének módszere a tudományban elvileg újabb kísérletek tervezése és kivitelezése. (Pl. [1]-ben a szerzők kimutatták, hogy az egyedülálló özvegy nők gyermekei statisztikailag közelebb vannak a kétszülős családok által nevelt gyermekekhez, mint az egyedülálló elvált nőkéhez - ezt a jelenséget az evolúciós hipotézis magyarázza, a klasszikus pszichológiai nem.)
Visszakanyarodva az általad vitatott cikkhez: értelmezésemben ebben csak az az újdonság, hogy azt mondja, a lányok nemi érését az apa jelenléte nem áttételesen, pszichológiai hatásokon keresztül befolyásolja, hanem közvetlenül, biokémiai úton. (Feromonok.(?)) Erre lehet közvetett bizonyíték, ha kimutatjuk statisztikailag, hogy a biológiai és a nevelőapa hatása eltér, és lehet közvetlen bizonyíték az, ha kémiai anyagokkal ezt a hatást az apa közreműködése nélkül is ki lehet váltani. Ez utóbbit lehet pl. patkánykísérletekkel kimutatni.
Megjegyzések:
(1) A tudósok bizonyos rágcsálókról szerintem sok mindent tudnak, sőt számos tekintetben jobban ismerik őket, mint az embereket. (Mert pl. egyszerűbbek, és (szabadabban) lehet velük kísérletezni.) Testi funkciókat tekintve az egerek, patkányok, nyulak, stb. nagyrészt hasonlítanak ránk, ezért lehet rajtuk pl. gyógyszereket kikísérletezni. A szaglással kapcsolatos funkciók igen ősiek, ezért én nem vonnám kétségbe, hogy pl. a feromonokhoz köthető funkciók tesztelhetők rajtuk.
(2) Azt érzem, hogy valamiért zavar benneteket, hogy a (biológiai?) apa jelenléte kimutatható hatással jár a menstruáció kezdetére, de nem igazán értem, hogy miért. Egyrészt mint azt többen megjegyezték, (homo sapiens esetében) ez a hatás kicsi, gyakorlati jelentősége nincs. Másrészt a hatást nem könnyű minősíteni: vajon jó avagy rossz, ha az ember korábban kezd menstruálni? Harmadrészt meg a feminizmus egyik célja, hogy a gyermeknevelést valahogy az apához (is) kösse: most itt a kiváló alkalom, vagy nem?
A hivatkozott cikk:
[1] Bereczkei Tamás - Csanaky András: A szocializáció evolúciós pályái: az apa nélkül felnövő kamaszok és felnőttek viselkedésének fejlődése in Lélek és evolúció, Osiris, Budapest, 2001. |
| | Előzmény: [#127 | Mikianyukája | 2007.01.22. 22:03] |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
