 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| • Internetes ismerkedés -- égi adomány vagy életveszély? |
Hozzászóláshoz kérjük lépj be!
moderálási alapelvek |
|
| letta |
2005.11.25. 17:48 [#190] |
| Ok vettem az adást. I/3. személyben írtad nem gondoltam hogy rólad van szó,akkor árnyaltabban fogalmaztam volna, bár a véleményem ugyanaz. Pusztán arra akartam rávilágítani, hogy a társnélküliség ideje nem feltétlenül üres idő amit el kell ütni. Bennem például mindig van egy olyan felfokozott érzés hogy valami jön közeleg és addig meg teszem a dolgom. Társ nélkül sem töltöttem több időt a barátaimmal és nem foglalkoztam a társkereséssel, hanem többet olvastam, többet foglalkoztam magammal, utazgattam stb., egyszer csak berobbant egy társ (magyarán egyik helyzetben sem szenvedtem). De szerintem itt semmi félreértés nincs csak olyan más embertípusok vagyunk hogy csak na:) biztos mindkét részről fura ilyet látni, ez a 2 véglet:)) úgyhogy sztem mi ketten zárjuk is itt ezt le oké?:) |
| |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.11.25. 17:36 [#189] |
| Sajnos még mindig ül a félreértés (lettánál) azt nem pontosan úgy értettem, hogy "barátokkal kompenzál és helyettesít", hogy tényleg helyettesít, hanem úgy, hogy természetesen mivel nincs társa és feltéve, hogy nem szeret túl sok időt egyedül tölteni, valamint szórakozásra vágyik, akkor a barátaival időzik. Az, hogy valaki szenved a magányosságtól, az sem azt jelenti, hogy hülyévé válik, hanem csak társas lény és úgy jobb. |
| |
| freesleep |
2005.11.25. 17:29 [#187] |
Biztos mindenkinél másképp van ez, meg másféle kommunikációs skill csökkenhet az egyik meg a másik esetben, ha csökken....
Velem a pasiknak sokat kell beszélgetni, úgyhogy az enyém partnerkapcsolatban nagyot javul:) |
| | Előzmény: [#182 | letta | 2005.11.25. 16:51] |
| freesleep |
2005.11.25. 17:25 [#186] |
| Hát ez az utolsó párt:) aki a férjem, nagyon gyorsan, azt hiszem, ő volt a 3.akivel találkoztam. Előtte évekkel volt már 1 keresési korszakom, akkor tanultam meg keresni (de a férjnél szerencse is játszott, nem volt az tiszta tudás), az soká tartott, asszem hónapokig, fél évig is talán, míg 1 pasi mellett kikötöttem, de az is hosszabb kapcsolat lett. |
| | Előzmény: [#181 | loncka | 2005.11.25. 16:37] |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.11.25. 17:06 [#185] |
Sajnálom ha nem tudom pontosan úgy átvinni a gondolataimat, hogy meg is értsétek, úgy ahogy én gondolom. Nem kell a szavakat szó szerinti, értelmező szótár szerinti jelentésük szerint érteni. Van, amikor az ember képletesen, átvitt értelemben beszél.
LilyW: "szeretem" az embereket, ezt természetesen nem úgy értettem, ahogy a rokonainkat, ismerőseinket szeretjük, ahogy igazán szeretetünk, hanem az is benne van, amit Te mondasz csak másképp fejeztem ki magam tehát elfogadás, türelem, tolerancia, nem vagyok egy barátságtalan, zúgolódó, visszautasító típus, inkább kíváncsi, elfogadó, könnyen barátkozó, megértő stb. én ezt egyszerűen úgy fejeztem ki, "szeretem az embereket". Egyébként pedig nem gondolom, hogy hiba ha valaki nem szereti az embereket.
Letta: Nem gondolom, hogy butácska lettem volna, mert szenvedtem a magánytól, én ilyen vagyok. Természetesen próbálja az ember az üres időt a barátokkal stb. elütni, de ez még nem kóros, nem önigazolás és nem öngyűlölet, ezek már súlyosabb esetek, sőt az ilyet az érintett már nem is veszi észre. Örülj neki, hogy Te rettentő jól éreznéd magad társtalanul is, Te olyan vagy, de ettől még senki nem butácska. A társ igénye vagy a társnélküliség jól tűrése nem IQ függő.
Loncka: neked is csak azt tudom mondani, hogy a mindenkit szeretnit nem szó szerint kell érteni, ez egy életérzés, pozitív gondolkodás, nem az, hogy a nyakába borulok mindenkinek.
Az utolsó szakaszra, hogy "hol itt az ember", ha "élvezed és szereted" az élet adott, magától utadba kerülő szépségeit, akkor a szépség, a nyitottság, a befogadás képessége beépül a lényedbe és egyszercsak úgy "észrevétlenül jön az ember", úgy mindennel együtt. Akiről a hétköznapokon is sugárzik a pozitív életszemlélet, a jókedv, az elfogadás, a kedvesség (nem kell félreérteni, nem állandóan és szó szerint gondolom) azt sokkal előbb és "szívesebben észreveszik", mint egy rosszkedvű, befeléforduló embert. Nem merem már sokáig fűzni és bonyolítani a saját gondolataimat a szépségről, a szeretetről és az érzelmekről, mert félreértitek és még én leszek a butácska. |
| |
|
|
| letta |
2005.11.25. 17:05 [#184] |
| oké:) végülis igaz, persze nem feltétlenül mindenkinél ezzel az előjellel, fejlődhet az jobban a társtalanban is hiszen az ember többet ismerkedik, több emberrel találkozik, míg a társasban akár el is laposodhat a kommunikáció..(ez csak példa persze) |
| |
| loncka |
2005.11.25. 16:54 [#183] |
| Az én életemben a társas és társtalan pediódusok közötti különbség jelentősen csak a kommunikációs készségem javulásában vagy lanyhulásában mutatkozik meg. Más zavart nem vélek magamon felfedezni a társtalan időszakokban, na de persze elfogult vagyok :-) |
| |
| letta |
2005.11.25. 16:51 [#182] |
| A társtalan élethelyzet lanyhasztja a kommunikációs készséget? Ezt én nem tapasztalom:) És érnek érzelmi stresszhelyzetek is szép számmal, itt se vettem észre érthetetlenségi zavarokat úgyhogy nem törvényszerű tényleg:) de viccet félretéve, én csak vitatkoztam kicsit őszirózsával..hogy az milyen hogy ha valakinek nincs társa azt barátokkal, esetleg azok gyerekeivel, munkával "kompenzálja". Társat társsal lehet pótolni, akinek az hiányzik. Sztem ezen nincs mit ragozni. |
| | Előzmény: [#179 | freesleep | 2005.11.25. 15:41] |
|
|
|
|
SZOC&POL 
