 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
Ha váltani akarsz, ha interjúra készülsz, ha régóta megoldatlan munkahelyi konfliktustól szenvedsz, ha a cégedet karcsúsítani akarják...
Lánczi Judit (julah)
HR tanácsadó |
|
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| 7
|
8
|
9
| »
|
| julah |
2004.10.19. 11:07 [#22] |
Sa!nem tudok addig neked segíteni, amíg te nem akarsz. szívesen tenném. ehhez neked kell elöször nyitnod, és pl. hihetetlen dühödet - még irántam is - kicsit redukálnod.
praktikusan pedig: nem tudod a környezetedet megváltoztatni, arra egyszerűen nincs ráhatásod, hogy kik a döntéshozók, és merre megy a világ. (van persze, de én nem ebbe tennék energiát.)
ha másokat hibáztatsz, persze az is lehet egy jó stratégia. Kérdés, hogy mi a célod.
Van egy tanácsadói mondás, ami nekem sokszor jól jött már: Ott kell kezdeni, ahol a kliens tart. És ha a te "klienseid" ott tartanak ahol, hát ezzel kell kezdened valamit.
szívesen megadom másik címemet: lehet, hogy egy másik csatornán keresztül jobban szót értünk egymással. ha akarod.
|
| |
|
|
| sa |
2004.10.17. 17:19 [#21] |
azt hiszem v.mi felreertes van
nem dolgozom es nem is dolgoztam cegnel es fejvadasznal sem voltam soha...
annak, amihez ertek csak egy reszet tanultam iskolaban, uh. nem is arrol hol vegeztem...
nem arrol szol a level, h. nem lenne szukseg olyan szakember munkajara, amilyen pl. en vagyok, hanem arrol, h. akiknek nagyon is szukseguk volna szakertelemre, ld. TV tarsasagok - Magyarorszag, nem tartanak ra igenyt
de nem azert mert van nekik eleg, hanem azert nem tudjak, h. kene nekik
ezt mint szakmai muveltseg, altalanos, kulturalis kozeg, nemzetkozi kitekintes, tajekozottsag, technikai szakertelem stb. ertem
nem celom igenytelen szinvonalon becsatlakozni v.hova es szemetet gyartani, tahat a kerdes arrol szol, ha nem koltoi egyaltalan, h. mit tanacsol egy karrier tanacsado, maximalista idealistaknak
inkabb emberi hozzaallasra vagyok kivancsi, mint h. ceges nyelvre hogyan lehet redukalni es hogyan kene viselkedni...
udvozlet |
| |
|
|
| julah |
2004.10.12. 21:09 [#20] |
Láttam valahol egy statisztikát, hogy a piacon tartósan sikeres cégek - tőzsdei mutatók alapján - vezetésében nagyobb mértékben megtalálható az érzelmi intelligencia összefoglaló névvel leírt kompetencia-együttes. Ez olyan "tudásokat" tartalmaz, mint az önismeret, az önmotiválás, érzelmi kontroll, empátia, valamint a társas készségek. Adatot nem láttam erre, de utalásokat viszont igen, hogy ez a nőkre inkább jellemző.
Azt nem mondanám, hogy a nők jobb vezetők, de azt igen, hogy egy vezetői csapatban szükség van a fenti tudásokra is. (Minél magasabb szinten vagyunk a hierarchiában, annál inkább.) |
| |
|
|
| julah |
2004.10.12. 21:01 [#19] |
Kedves Sa!
Úgy tűnik, akkor végképp eltüntettem a múltkori válaszomat, így most ismét...
Nagyon úgy tűnt, hogy erős felindultságból írtál, lehet, hogy éppen most jöttél el egy fejvadásztól, egy interjúról, vagy éppen most derült ki, hogy nem úgy alakulnak az ügyek a cégednél, ahogy szeretnéd. Nem tudom, csak találgatok. Erről jó lenne, ha bővebben írnál, meg arról is, hogy most aktuálisan mi a célod? Váltani, más helyet is keresni, vagy ennél a cégnél jobbat, többet, ügyesebben csinálni? Kérlek, írj arről, hogy konkrétabban válaszolhassak. Amit most gondolok: hatalmas tömegben ontják az egyetemek a képzett ifjú embereket, és ez nem kevés időbe, energiába kerül mindkét oldalon. Ráadásul azzal "áltatódnak" a hallgatók, hogy valaki, tárt karokkal fogja fogadni hatalmas tehetségüket. Sajnos ez nem egészen így van: nem azokban a szakmákban van hiány amire képeznek, viszont egy sor szakmára túlképzés van. Ez nem /csak / a te felelősséged. A tiéd csupán annyiban, hogy lehet, hogy nem olyan szakmát választottál, ami ma piacképes, tehát annak idején nem jól döntöttél. (De hát honnan is tudhattad volna.)
Nem nagyon tehetsz mást, mint hogy azzal gazdálkodsz, amid van - és ezt senki nem fogja helyetted megtenni. Tehát, valahogy el kell adnod a képesítésedet. Amikor állásra jelentkezel, az nem nagyon fogja érdekelni a felvételiztetőket, hogy hol végeztél, ám az inkább, hogy mihez értesz, miben vagy jó, milyen feladatot tudsz ellátni, és ez miért jó a cégnek. Ez valamiféle felhasználóbarát érvelés a tudásod mellet. Próbálj meg az ő fejükkel gondolkodni: mivel foglalkoznak, és ahhoz te hogyan tudsz kapcsolódni. Ez az, amit min. megtehetsz: lefordítani a tudásodat "céges-nyelvre".
További tanácsadókhoz kérek több konkrétumot, mert a kérdésed valójában inkább állítás volt.
(A "nem megbántásból mondom" kezdetű mondatodat nem értem.) Szia, J
|
| |
|
|
| niche |
2004.10.11. 11:37 [#18] |
ezt csak úgy érdekességképpen másolom be. Bár lehet, hogy egyáltalán nem érdekes, mert nem kellenek ezek az adatok ahhoz, hogy tudjuk, hogy kb ez a helyzet...
Alig akad nő a világ 200 legnagyobb cégének vezetésében
A legfelső vezetői szinteken a női menedzserek még mindig erősen alulreprezentáltak a férfiakkal szemben: csupán minden tizedik pozíció az övék. A legrosszabb mutatókat a német autóipari óriás, a Daimler esetében állapították meg.
A Corporate Women Directors International nevű szervezet New Yorkban nyilvánosságra hozott vizsgálata szerint a világ kétszáz legnagyobb vállalata összesen 2751 felügyelőbizottsági tagot foglalkoztat, közülük azonban csupán 10,4 százalék nő. A forgalom alapján a világ hetedik legnagyobb cégének számító Daimler felügyelőbizottságában - 2004 júniusáig - még soha nem volt egyetlen női tag sem, számol be a Der Spiegel.
A német cégek közül a Deutsche Post számít leginkább "nőbarátnak": a posta fenti testületének csaknem harmada (30 százalék) kerül ki a gyengébb nem tagjai közül, ez összesítésben a hatodik helyre elég.
A listát az Albertsons nevű cég vezeti: az amerikai bevásárló- és drogérialánc felügyelőbizottságában ugyanannyi nő található, mint férfi. A második helyen a norvég Statoil végzett 44,4 százalékkal, a Deutsche Bank és a Metro AG 25 százalékkal a kilencedik helyet szerezték meg.
A felmérést végző szervezetnek nem titkolt célja, hogy növelje a nők jelenlétét a vállalatok vezetésében. Szerintük közvetlen összefüggés áll fenn a nemi szempontból vegyes felügyelői tanács és a részvények értékének növekedése között.
A Forbes magazin rangsora szerint kiválasztott cégek listáján 78 amerikai, 27 japán és 20 francia, valamint német vállalat szerepel. |
| |
|
|
| sa |
2004.10.11. 09:46 [#17] |
| sajnos semmi valasz nem jott |
| |
| julah |
2004.10.10. 20:14 [#16] |
| Sa! megkaptad a válaszom, vagy valami gombot elvariáltam? J |
| |
| sa |
2004.10.08. 16:17 [#15] |
tanacs keres:
97-ben diplomaztam az Iparmuveszeti Egyetemen, mint vizualis kommunikacio tervezo muvesz
ez kb. azt jelenti, h. barmilyen elektronikus mediumon kepes vagyok kommunikacio es felulettervezesre
elvileg ilyen emberek dolgoznak egy normalis televizios tarsasagnal, akik a teljes arculattal foglalkoznak v. pl. szamitastechnikai cegeknel, akik programfejlesztessel, hasznalati tervezessel foglalkoznak
kulso munkatars vagyok a MTA Szamitastechnikai es Automatizalasi Kutatointezeteben, nehanap
tehat a kerdesem a kovetkezo:
szerinted mit kell csinalni akkor, ha tudod mi a feladatod es kepes is vagy megoldani csak eppen egy olyan orszagban elsz, ahol (nem bantasbol mondom) meg a karrier tanacsado sem tudja mi a foglalkozasod ertelme?
arrol nem beszelve, h. nem is keres (tudtommal) senki ilyen munkatarsat, mert azt se tudja, h. erre volna szuksege |
| |
|
|
| julah |
2004.09.28. 20:45 [#14] |
Zenith72! Hát látod, jó egyszerre két időtávban gondolkodni. Rövidebb távon nem praktikus amatőr módon kirostálódni. Hosszabb távon viszont az a fontos, hogy passzolj a munkakörhöz: hogy jól érezd magad benne, és tudj teljesíteni. És ez már közös érdek. (Én azért a hosszabb távban hiszek.)
Üdv, J |
| |
|
|
| zenith72 |
2004.09.27. 18:02 [#13] |
Judit, nyilván érdemes, hiszen ezen áll vagy bukik, hogy az ember megkapja-e az állást, vagy sem. Nem túlzottan gerinces dolog úgy általában a hazudozás, de a farkas törvények, ugye.
Velem is megtörtént már, hogy egy kicsit agresszívebbnek, törtetőbbnek állítottam pl be magam, mert jól lehetett tudni, hogy nem egy nyuszikát keresnek a posztra. És - bár én egy viszonylag halkszavú kezesbárányka vagyok - eladtam magamat nagyfőnökasszonynak, akinek a kedvéért igába hajtják a fejüket a legrebellisebb munkatársak is. Az már más kérdés, hogy később kiderült több dolog is: 1., hogy nem vagyok extrémen keménykezű, emberevő vezető, 2., hogy egyáltalán nem is volt arra szükség, hogy az legyek. |
| |
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| 7
|
8
|
9
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
