 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
3
|
4
|
5
|
6
| »
|
| freesleep |
2005.08.13. 20:34 [#42] |
| szerintem nem kéne azzal foglalkozni, hogy ki nőies meg ki férfias - ezek lehetnek nagyon árnyalt fogalmak, de mégis sztereotípiák. Ha valaki egyszer nő/férfi/fiatal/öreg, mért kéne külön nőiesnek-férfiasnak-fiatalosnak öregesnek lennie.... |
| | Előzmény: [#41 | Ifju Kartal | 2005.08.13. 17:42] |
|
|
| Ifju Kartal |
2005.08.13. 17:42 [#41] |
zam: oszinten orulnek, ha valoban igazad lenne, es nem lehetne olyan velemenyekkel talalkozni, hogy ennek vagy annak a nemnek, nemzetnek, nepnek, orszagnak, csoportnak, stb-nek kellene iranyitania a vilagot. Oszinten sajnalom, hogy a szavaimban gyuloletet latsz, pedig csak egyet nem ertesrol beszeltem.
Itt ezen a forumon is olvastam mar olyan velemenyt, amely szerint az volt az Arany Kor, amikor az altalanos tarsadalmi rend a matriarchatus volt.
Ami a noi sztereotipiat illeti: valoszinuleg en lennek az elso, aki a kedvesemet teljes komolysaggal noietlennek nevezne, es o lenne a masodik. :)
Hatalmas tevedes szerintem a gyengeseget noies dolognak tartani, ez nem a nemektol fugg. A noiessegnek rengeteg formaja lehet: az erzekeny hercegnotol kezdve, a harcos amazonig mind a noiesseg resze.
Az egyetlen dolog szerintem, ami a noiesseg merceje lehet az az, hogy mennyire kepes valaki valoban oszinten noiesnek tartani magat. Amikor oszinteseget emlegetek, akkor nem ures szavakra es bizonygatasra gondolok, hiszen en is mondhatom, hogy ferfias ferfi vagyok, de ettol meg nem lesz igaz. Ami igazza teheti ezt az allitast, az csak es kizarolag az eletem, amelyet en elek, a tobbseg pedig csak nezoje.
Ami a cselekedetek nemek szerinti megiteleset illeti: biztosan elofordulnak azok az esetek, amikrol irtatok, de velemenyem szerint egy ok nelkul felhaborodo pasas is "hulye barom" lehet, es egy ferfinal sem nez ki jol, ha ket pofara tomi a fejet.
Ugyancsak tevedesnek tartom azt, hogy a hagyomanyos noi szerephez kellene ragaszkodni: velemenyem szerint a termeszetes noi szerephez kellene igazodni, ami a noi szervezetbol es annak kepessegeibol fakad. Az, hogy ti mennyire ragaszkodtok a "hagyomanyos" noi szerephez, mar a ti dontesetek is, nem csak a kulvilage, mert jogilag lehetosegetek van ra az iszlam orszagokban elo nokkel ellentetben.
Meg egy picit visszakanyarodva a noiesseghez. A termeszetben a nostenyek nem diszesek, es ertuk versengenek a himek. Az emberi tarsadalomban a nok kioltoznek, szinesitik magukat, mert ok versengenek a ferfiakert. Ez termeszetesen altalanositas, es akad boven kivetel alola, de en eppen ezert egy visszafogottan feloltozott not sokkal noiesebbnek tartok, mint egy olyat, aki a sajat szexualis vonzerejet tulhangsulyozva kirakja a kirakatba mindenet, ezzel is jelezve a ferfiak fele.
Orulok, hogy itt olyan nok gyultek ossze, akik azert ezeket a dolgokat meg tudjak erteni, es atlatjak. Oszinten tamogatom azt a celt, hogy az emberek egyenlokkent tekintsenek egymasra.
A hitelfelveteles tortenetekhez egy kis megjegyzes meg: velemenyem szerint nem a noi mivoltotok miatt nem kaptatok meg a hitelt, hanem mert egyetlen keresokent tobb gyermeket neveltek. Nem tudom, hogy nem tulajdonitottatok-e tulzott jelentoseget annak, hogy nok vagytok ilyen esetben.
Az ugyintezok tapintatlansaga pedig nem elfogadhato: nem az a dolguk, hogy a sajat frusztraciojukat az ugyfeleken eljek ki. Forduljanak az ilyenek inkabb pszichologushoz! Grrr... :(
Sikerult kisregenyt irnom, bar nem szandekoztam, de sokmindenrol szot ejtettetek.
Legyetek joL! |
| | Előzmény: [#31 | zam | 2005.08.12. 21:08] |
|
|
| hakapeszia |
2005.08.13. 16:55 [#40] |
| A múltkor én is hitel-ügyekben puhatolóztam, és az egyik bankban (mondjuk ki: Erste) a pasi ügyintéző hangosan röhögni kezdett, miután nagy vonalakban vázoltam neki, hogy kétgyerekes egyedülállóként, a harmadik gyereket várva szeretnék - nem túl sok - hitelhez jutni. Nagyon jól szórakozott! Egészen addig, amíg nem túl finoman el nem küldtem az anyjába. Panaszt tenni viszont már nem volt elég energiám. |
| |
|
|
| boroka |
2005.08.13. 14:27 [#39] |
| értem én, hogy miről vitáztok, de azt hiszem az igazán nyomasztó helyzetek nem csak az ilyen kis mindennapos csetepatékban, megbélyegzős-helyzetekben vannak. a gond ot kezdődik, amikor valaki azért nem kap munkát, vagy azért nem kap hitelt, vagy azért fizet nagyobb albérleti díjat, mert nő. és ilyenkor mindenki tudja, hogy miről van szó, mégsem lehet kimondani, hogy tessék mondani: ha nem lenne két gyerekem, és nem lennék egyedül álló nő, akkor szívesebben ki tetszene adni a lakást? én egyébként már jártam meg, hogy elmentem a bankba lakáshitelért. hónapokba telt, míg összeszedtem a kívánt dokumentációt, mindenem meg volt, fel voltam készülve arra, hogy sapkában kell lennem, és arra is, hogy sapka nélkül. és akkor mindent átnéztek, kezet fogtak velem, gratuláltak a hitel elnyeréséért. majd amikor már megnyugodva távoztam volna, hogy felvegyem a pénzt, akkor csengett a telefon a "központból", hogy ja bocsánat, nekem túl nagy a kockázati tényezőm. merthogy egyedül nevelek két gyereket, hiába bizonyítom, hogy tudnám törleszteni a részletet, de hát egy nőnél ugye, sosem lehet tudni, hogy mikor lesz beteg, vagy ilyesmi. és elküldtek, hogy nagyon sajnálják, de formálisan megfeleltem ugyan, az igazgatóságnak mégse teccek. |
| |
|
|
| zam |
2005.08.13. 00:13 [#38] |
| Ó, kitartást, és jó szelet:) |
| |
| extern |
2005.08.12. 23:47 [#37] |
ok, valójában én sem bírom ki provokáció nélkül :)
és néha még eredménye is van... és még van is mit vesztenem :)) |
| |
| extern |
2005.08.12. 23:44 [#36] |
| Akkor dől az előző elméletem, ha létezik változás - a saját közegemben pedig épp érzékelhető (tehát remélem, tényleg dől). |
| |
| zam |
2005.08.12. 23:42 [#35] |
Nagyon nehéz, és nagyon sokat lehet veszteni. De nyerni is lehet, hidd el! Én például sokkal bátrabbnak érzem magam, amióta csak annak adok puszit, akinek akarok, és amióta kimondom, ha valami sért. Pesze én már szinte mindent elveszítettem, amit ezzel el lehet veszteni, így könnyen beszélek, és könnyen próbállak rábeszélni arra, hogy kockáztass te is, hiszen én csak nyerek vele, ha eggyel több "harcostársam" van:)
De tényleg, mit nyerhetsz, ha alkalmazkodsz? Nehéz újra visszavarrni a hályogot a szemünkre. Ha továbbra is felmegy benned a pumpa, ha szexizmust látsz, nem lesz sokkal jobb a közérzeted attól, ha nem reagálsz. Tudsz kellemes megoldásokat? Hátha nekem is bejönnek...
|
| |
|
|
| extern |
2005.08.12. 23:31 [#34] |
| mindössze arra gondolok, hogy mikor a "nagy társadalmi relitás" nem vátozik körülöttem, akkor szélmalomharcnak tűnik azt kérni, hogy velem is kezet fogjanak. magánemberként egyedül a közegeket választhatom meg, amelyekben mogzok, egyébként pedig alkalmazkodnom kell a status quo-hoz, különben csak magamat szívatom meg. |
| |
|
|
| zam |
2005.08.12. 23:11 [#33] |
Hát igen: ez a kettős mérce mindenhol ott van: nézzük csak meg mi a reakció arra, ha egy étteremben egy férfi vagy egy nő zabál kétpofára. Vagy vegyük a káromkodást, az üvegből való sörivást, a tisztálkodási és takarítási szokásokat.
Extern, hogyan tudnánk igazán jól használni a hagyományos női szerepet? Hiszen annak éppen az a lényege, hogy mássok húzzanak belőle hasznot. Csapda az egész, és azok a nyomasztó dolgok kergetnek minket bele, amiket leírtál. És ezeknek a dolgoknak éppen ez a céljuk: az iszlám nőket megverik, ha egyedül mennek az utcára, ezt a szabályt jól megtanítják nekik, ezért az iszlám nők nem mennek egyedül az utcára. És nekünk ugyanezt tanítják, szó szerint és átvitt értelemben is, bár a retorziókat nem foglalták törvénybe. De ez nem is szükséges: a status quo így is marad. |
| |
| További oldalak:
« |
1
| 2
|
3
|
4
|
5
|
6
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
