 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| »
|
|
| "mégmindignő" |
2005.08.22. 12:03 [#52] |
Köszi az együttérzést, bárkitől is érkezik, de nem együttérzés miatt írtam, csak az elhangzott kérdésre ez az én válaszverzióm. A szinte lényegtelennek tűnő nehézségek ellenére még soha nem volt ilyen jó mederben az életem, én egy nagyon boldog ember vagyok, végre a helyemen vagyok, igazi társam van és biztos vagyok benne, hogy előbb utóbb megtalálom a megoldást a munkára is.
Örülök "baguette", hogy így gondolkozol és szerencsére időben vagy. Amikor én még ennyi voltam, más volt a helyzet, az ember nem gondolta, hogy előfordulhat vele normális körülmények között a munkája elvesztése. Azóta én két másik végzettséget is szereztem, de pontosan azért, mert túl késő volt nem boldogulok velük. Azért persze egyáltalán nem érzem, hogy nyomasztó nőnek lenni, sőt nem hagyom magam semmilyen szinten megalázni, mindig reagálok és kimászom belőle. Büszke vagyok rá, hogy 18 éves korom óta, önállóan és többnyire egyedül (a házasságaim rosszul sikerült közjátékok voltak, két nagy örömem,a két fiam mindössze belőlük, de ez nagy öröm és boldogság)senki segítségére nem számítva talpon maradtam és nem is akárhogyan. |
| |
|
|
| baguette |
2005.08.22. 11:15 [#51] |
| Együttérzek Veled Jóboszi. A munka téma itt ugyan tényleg kicsit off, de a nyomasztó érzés számomra a félelem, ami a munkanélküliséget jelenti egy későbbi korban. Most 36 vagyok és azon filózok, hogy nem MBA-ra fogok kuporgatni, hanem valami olyan szakmát tanulok ki, amelyet ha idősebb leszek tudok végezni magán praxisban, mert látom, hogy bizonyos kor után nagyon nehéz lesz elhelyezkedni a szakmámban, ami ráadásul rettentő divatos manapság és ezer ifjú titán várja az üres helyeket. Ha nem akarok takarítani vagy bébicsőszködni gazdagéknál 40 év fölött, se pedig pénztáros lenni, muszáj lesz új szakma után nézni. És ez nyomaszt |
| |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.08.22. 09:13 [#50] |
Amikor először lettem munkanélküli, pontosa 44 évesen, az azért történt, mert olyan intézménynél dolgoztam, ahol az egyik vezérigazgató helyettes hirtelen ezt a véleményét kezdte hangoztatni: "Nem akarok a pult mögött 35 év alatti hölgyet látni!" (nyilván csak 20 és 30 közötti hajbokoló, miniszoknyás, derékig dekoltált plázacicát, (a szerk. vagyis én) a szakképzettség egyébként pedig nem számít.) A pasi volt akkor kb. 35 körüli fenhéjázó, törtető...ráadásul egy tenyérbemászó képű, gusztustalan puhány kinézetű hernyó alak... persze azóta is a helyén van. Az intézmény pedig nem holmi bevásárlóközpont volt, hanem egy bank, sőt akkor még jómagam sem néztem ki semmivel rosszabbul, mint a fent említett "miniszoknyások". Egyszer feltettük a kérdést a saját főnökünknek, a válasz "bértömegmegtakarítás" volt. Ugye a fiatalnak kevesebbet kell fizetni, ha nem tetszik neki a rendszer, könnyen tovább áll és jön helyette 100 ugyanolyan... ilyen egyszerű lenne?
Nálunk a családban jelenleg két munkanélküli nő van, az egyik (a párom lánya) azért, mert pályakezdő diplomás, a másik jómagam, mert az életkorom után egyébről már nem esik szó...(a bármihez való hozzáállásom, az elképzeléseim, a kreativitásom, az ambícióim a születési dátumom elhangzása után már senkit nem érdekelnek...és hihetetlenül változatos módon tudják ezt éreztetni, ráadásul a vicc az egészben az, hogy még jóval fiatalabbnak is néznek a koromnál) Egyáltalán nem vagyok elkeseredve, nem vagyok frusztrált, vannak elképzeléseim, sőt dolgozom is és folyamatosan azon igyekszem, hogy "hivatalosan bejelentett" munkát is találjak, mert ugye a távoli jövő...és őszintén bevallom, én szeretek dolgozni, nem tartom rossznak és lenézendőnek a háztertásbeliséget, (nem mondom, hogy nem esik jól, mert rámfért a lassan féléves pihenés és a párom kényeztetése, mindaz amivel elhalmoz)de nem elégít ki, úgy érzem, mindig kell valamit csinálnom...még dolgozni szeretnék...
A vége kicsit személyes lett, de sosem szoktam töröni, amit egyszer leírtam. |
| | Előzmény: [#48 | polaris | 2005.08.21. 14:50] |
|
|
| polaris |
2005.08.21. 14:50 [#48] |
| amelyik munkaadó dobja a szülö-korban lévö nöket, miért dobja a 45 felettieket is? |
| |
| Mikianyukája |
2005.08.20. 11:59 [#47] |
szia Reklámszatyor,
" csak hátrányosan megkülönböztet" A munkaadó. Ja, erre értettem azt, hogy gonosz.
Szerintem se kérdezze meg,hogy akarok-e szülni, mindazon okok miatt, amiket te írtál, ráadásul semmi értelme sincs, ugye.
De az meg tény, hogy első blikkre, rövid- és közép távon gazdaságosabb és egyszerűbb házimunkát nem végző, gyerekeivel időt nem töltő és gyesre nem elmenő pasit felvenni, mint nőt.
És épp ezért mondom, hogy a nagy és nagyon rossz állami TB, nyugdíj, gyes, stb rendszereket dizájnoló és fenntartó államon ugyanúgy, sőt még sokkal inkább számon kellene kérni az egyenlő esélyeket, mint a munkaadón. Szerintem. Mert a fejétől büdösödik igazán.
|
| | Előzmény: [#46 | Reklámszatyor | 2005.08.19. 12:59] |
|
|
| Reklámszatyor |
2005.08.19. 12:59 [#46] |
Mikianyukája, helló.
Nem gonosz dög a munkáltató, csak hátrányosan megkülönböztet és rossz hírét kelti saját magának. Ha gyermektelen, szülőképes korban lévő nő ül vele szemben, felesleges megkérdeznie, hogy mikor, meg hogy egyáltalán akar-e gyereket. Nyilvánvaló, hogy teherbe eshet, és ha igen, akkor fizetni kell utána a járulékokat. Sajnos az adó- és társadalombiztosítási rendszer hátrányait nem lehet leverni a munkavállalón. Úgyhogy szerintem ne kérdezze meg. Amerikában pl. úgy fosnak a perektől a munkaadók, hogy tilos megkérdezni az állásinterjún a delikvens családi állapotát, származását, gyerekvállalással kapcsolatos elképzeléseit. Valóban nagy teher a munkaadónak az a munkavállaló, aki lehúz egy-két évet, aztán gyors egymásutánjában szül két gyereket és évekig csak a bérlistán találkoznak vele, majd visszamegy dolgozni és nem könnyű vele, mert valamelyik gyereke mindig beteg. Közben gyermektelen kollégái szétrohadnak a munkától, ő meg nem túlórázhat, mert ő otthon túlórázik, mert el kell mennie a gyerekéért az óvodába, iskolába, meg egyáltalán, nevelni a következő generáció adó- és TB-fizetőt - erről elég gyakran elfeledkezik a napról-napra gazdálkodó, egyébként valóban kényszerhelyzetben lévő munkaadó. Na persze én csak elméleti szakember vagyok, egy darab gyerekem sincs. Ahogy elnézem a dolgozó anyákat, nem is lesz. |
| |
|
|
| Mikianyukája |
2005.08.18. 23:52 [#45] |
reklámszatyor:
A reklámfotós mondatok óriásiak, imádom őket, de a többi is jó.
Az állásinterjús az egyetlen, amiről mostanában ellentmondásos gondolataim vannak: azt hiszem, hogy nem minden munkáltató gonosz dög, aki megkérdezi, hogy mikor akarsz szülni, hanem olyan szahar az egész rendszer (gyes, betegállomány, részmunkaidősök büntetése, no távmunka,stb)és akkorák a munkáltatói terhek (is), hogy tényleg egyszerűbb lehet pasit felvenni, ha amúgy kb egyformák a jelöltek. Én mondjuk nem tenném, de tényleg komplex a dolog.
|
| | Előzmény: [#44 | Reklámszatyor | 2005.08.15. 18:57] |
|
|
| Reklámszatyor |
2005.08.15. 18:57 [#44] |
"És mondja csak, milyen érzés nőként vezető pozícióban lenni?" (újságíró)
"Háát, öööö, meg KELL, hogy kérdezzük, mert-hát-hogy-idén-már-a-harmadik-nő-megy-el-tőlünk-izé-hogyismondjamcsak-szóval-szülni-és-mi-meg-ugye-invesztálunk-bele-és-most-muszáj-öntől-is..., szóval, hogy mikorra tervezi a gyerekvállalást?" (állásinterjú)
"Jaj, olyan sok a nő. Egyre több. Most akkor nem veszünk fel fiút? Mi van, ha a partnerek férfiakat szeretnének látni?" (ügyvédi iroda)
"Ez egy férfias márka. Ne dolgozzon rajta nő." (autófotó)
"Ez egy olyan női izé. Ne dolgozzon rajta férfi." (sampon tárgyfotó)
|
| |
| Gak |
2005.08.13. 22:09 [#43] |
Gyerekek, ez a két bankos sztori elképesztő! Szvsz boroka esetében simán fel lehetne jelenteni a bankot és valószínűleg meg is nyernéd a pert, persze kinek van erre energiája!
Ha leírnád a bank nevét, akkor felvehetnénk a Magyar Narancs és a Burzsujking mellett a feketelistára is.
|
| |
| További oldalak:
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
