 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| robin |
2008.03.27. 00:19 [#45] |
| ez talán azért van, mert az ateisták, ahogy már arról is szó volt, önálló gondolkodású, erősen individuális karakterű emberek. nyilván minél magasabb értelmiségi rétegről van szó, annál nagyobb az arányuk. az ateizmusból éppen ezért nem lehet (és nem is szabad szerintem) mozgalmat csinálni, mert akkor óhatatlanul is bekerülnek olyan emberk, akiknek valamiért tetszik, és csak sodródnak az árral. igenis mindneki gondolja végig, olvasson utána, és valóban önállóan döntsön erről. |
| |
| Praxol |
2008.03.27. 00:18 [#44] |
| Bocsanat, de en annyira utalom ezt a "vallasos emberek abban hisznek amiben akarnak csak engem hagyjanak beken" cimu strucc-effektust. |
| |
| Praxol |
2008.03.27. 00:09 [#43] |
nemistudom. egy kollektivabbra talan. ahol valoban letezo alternativa a nemhives es ahol az allami unnepek zomet nem a korcs vallasi unnepek teszik kotelezo jelleggel. es ahol emberek ezrei tagadjak meg tudatosan a karacsonyfa vasarlast meg az egesz karacsonyi es husveti fogyasztoi hisztit. es nem hodolnak be a hazugsaggyarnak holmi kulturalis hagyomanyra hivatkozva.
de lehet, hogy nem is a konyvbol hianyoltam ezt a fajta tudatossagot es radikalizmust, hanem az un. kozeletunkbol. |
| | Előzmény: [#23 | robin | 2008.03.22. 13:13] |
|
|
|
|
| robin |
2008.03.26. 21:36 [#41] |
Hogy érted, hogy a tudást nem lehet definiálni? Ezzel mit akarsz mondani?
De, a tudást nagyon is lehet definiálni, de inkább olyan érzésem van, hogy ezzel a valláshoz meggyőződéshez hasonlítottad, sokan tesznek így, azonban hatalmasat tévednek. Nagyon egyszerű, hogy miért,leírom, és te is látni fogod.
Az az óriási különbség a vallásos meggyőződés, és a tudományos meggyőződés között, hogy mig az előző ideológiai alapon működik, függetlenül mindentől, változatlan, és megváltoztathatatlan (értem ezt úgy, hogy pl. egy keresztény azt mondja, hogy az a jó, ami a pap/pápa/biblia, vagy akármi más mond), a tudósok csak a racionalitás meggyőző erejét gondolják döntőnek. Tehát az első nem változik, de a másodig igen. Ha a tudósok valami, eddig nem ismert bizonyítékra bukkannak bármilyen téren, akkor képesek változtatni az álláspontjukon. A papok sosem fognak. A vallásosok sosem fognak- mert nem a tudáson alapul a meggyőződésükön, pusztán azon, hogy elhisznek valamit, mindenféle alap nélkül- hogy "megnyugvást" leljenek. Ebbe pedig nem fér bele a változtatgatás. Nem véletlenül nevezik dogmatikusnak a vallást.
És még valami, ami fontos: Soha, egyetlen tudós SEM jelentett ki kategorikusan olyasmit, hogy ez, vagy az biztos így van, és kész, innentől fogva ez megváltoztathatatlan, satöbbi. Ilyet egy tudós nem mond. Nem tudom miért gondolod ezt. Pusztán azt mondják, hogy aszongya: "A tudomány mai állása szerint..."- szerintem ez a frázis azért biztos ismerős. Mert ez így a helyes. A tudomány nem tud mindenre választ, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fog, és még kevésbé azt, hogy a teológia ezzel szemben tudna.
Schliemann nem tudom, hogy jött ide, nem értem a hasonlatot. Egyébként ismereteim szerint eléggé bizonytalan, hogy valóban tróját ásta-e ki. Valószínűleg ez pl olyan dolog, amit soha nem tudunk meg.
Isaac Newton, és a többi, mondjuk 150 évnél régebben élt tudós valszeg mint vallásos volt, de akkor nem is volt más választásuk.
De nem választál arra, hogy az agnoszticizmus alatt mit értesz. |
| |
|
|
| juzsika |
2008.03.26. 21:31 [#40] |
| A tudáshoz, habár ez kissé off, de eszembe jutott. Ahhoz a kérdéshez, hogy mikor mi számít tudásnak. Valakinek pl. fontos az, hogy tud írni-olvasni, műveli magát, színházba jár, olvas stb. De ha ez a valaki kikerül a dzsungelbe, akkor *heti a tudását. Mert ott másfajta tudásra van szüksége. |
| | Előzmény: [#39 | juzsika | 2008.03.26. 21:22] |
|
|
| juzsika |
2008.03.26. 21:22 [#39] |
robin, nekem csak az a gondom, hogy nem lehet definiálni a tudást. Mit jelent az, hogy valaki "tud"? Ismer néhány természeti törvényt? Mert azért nem vagyunk mindannyian zseniális természettudósok... És nem mellékesen ők sem tudnak mindent. Pontosan ebben áll az agnoszticizmus is (nem tévesztendő össze a gnoszticizmus nevű vallási irányzat ugyancsak vallási irányzatú tagadásával): nem lehetséges az abszolút vagy a biztos tudás. Tudtommal amúgy Darwin emellett tette le a voksát, tehát nem ateista, hanem agnosztikus volt. Az ateizmus ennek egy "felerősített" formája.
A szellemi képességekhez: tudok ellenpéldát hozni, de nem sok értelme volna, mert valószínűleg eltérő tapasztalataink vannak. Többek között azért, mert én bigott emberekkel nem vitázom tudományos kérdésekről, tehát nem ismerem a szellemi képességeiket sem. ;-)
Az, hogy az egyes vallások miért pont azt az istenséget tartják megfelelőnek, talán ők tudják a legjobban. Felőlem létezhet az összes is, csak nekem hagyjanak békét. :-)
Zeuszhoz: Schliemmant is hülyének nézték, aztán csak álltak, s néztek, hogy mit ásott ki. :-) (Na jó, ez most vicc volt, de talán jó példa arra, hogy semmit sem lehet abszolútnak kikiáltani. Lásd: a Föld négy sarka, tabernákulum alakja stb. is mennyi ideig tartotta magát stb.).
Mondjuk engem nem befolyásol a személyes döntéseimben, hogy a tudósok általában ateisták, deisták, teisták, netalán panteisták vagy agnosztikusok, pontosan azért, mert ez szerintem történeti koronként marhára változó... Isaac Newton pl. nem volt ateista, sőt. Akkor most röhögjük ki? |
| | Előzmény: [#38 | robin | 2008.03.26. 21:05] |
|
|
| robin |
2008.03.26. 21:05 [#38] |
Agnoszticizmus alatt mit értesz?
Sok tudós van, aki -akár komolyan is- hisz istenben, de ha százalékosan vesszük, nagyon kevés. Sokan nem merik bevallani, mert különösen amerikában nagyon rossz a megítélse az ateistáknak- ahogy erről korábban már szó volt. Minden ellenkező híresztelés ellenére Einstein nem hitt istenben, és a Darwinról terjesztett pletykák sem igazak.
Nem mellesleg mit igazol az, hogy néhány tudós hisz istenben?
Én nem gondolom, hogy csak a bigottság tanít erre. A vallás érdeke az, hogy az emberek a hitben találjanak megnyugvást. Aki tud, az értelemszerűen nem fog elhinni mást. A mérsékelten vallásos ismerőseim szellemi képességeit is komolyan torzítja a vallásosság. Ami meg a gyerekkori sulykolás eredménye.
Egyébként is abszurd belegondolni, hogy ilyen alapon akármelyik isten létezhetne; akár az ógörög, egyiptomi vagy mezopotámiai istenek is. Hogy miért pont a keresztény istent "tartjuk" (már aki) ezzel szemben létjogosultnak (ez a szó meg baromi groteszk ebben a kontextusban)? mert ide születtünk, most élünk. ilyen alapon zeusz is létezhetne. ugyanmár.
Ateista gondolkodók. Ha számít, hogy a tudósok mit hisznek.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ateista_gondolkod%C3%B3k
Marxnak mellesleg igaza volt ám. |
| |
|
|
| juzsika |
2008.03.26. 20:54 [#37] |
robin, én sem járatnám a gyerekemet hittanórára magamtól, de ha ő úgy döntene, hogy akar, akkor nem tiltanám. A keresztlányom pl. tudja rólam, hogy agnosztikus vagyok. Na jó, nem ezt a szót mondtam neki, mert tízéves, de elmagyaráztam neki. De azt sosem mondtam neki, hogy vallásórán hülyeségeket mondanak. Mert szerencsére megvan a magához való esze, és nem hagyja, hogy lenyomják. :-)
Az idézeteddel csak azért nem értek egyet, mert akkor mit csinálsz azzal a halom természettudóssal, akik istenhívők (voltak)? Annyiban árnyalnám inkább az idézett mondatot, hogy a bigottság valóban erre tanít.
Én nem ítélném el a mélyen hívőket, hogy hamis megnyugvásban élnek. Számukra ez a bizonyosság. És addig, amíg engem nem akarnak a saját képükre formálni, és nem korlátoznak, addig felőlem abban hihetnek, amiben csak akarnak. Az emberek különféleképpen próbálnak felszabadultan, nyugodtan és boldogan élni. Ki így, ki úgy.
Mondjuk dogmatikai kérdésekben pl. a felnőttkeresztséget támogatom, mert ott el tudod dönteni, hogy akarod-e vagy sem. Nem mondtam, hogy pusztán a biztonságérzet miatt járnak vallási közösségbe, de ez is egy része. |
| | Előzmény: [#36 | robin | 2008.03.26. 19:47] |
|
|
| robin |
2008.03.26. 19:47 [#36] |
sőt, hogy hozzátegyem az én radikális és progresszív látásmódomat (dawkins után bátran vagyok az), szerintem kifejezetten rosszat tesznek. az én ismerőseimnek nem éppen használt szellemileg a vallási közösség. és hogy sokadjára is említsem dawkinst, egy me olvasott (legszívesebben bekeretezném) idézt a könyvéből:
"A vallás egyik igazán ártalmas hatása, hogy arra tanít, erény megelégedni a nemtudással."
Aki nem tud, az fordul misztikus dolgokhoz, és ezt gondolkodó, társadalom- vagy természettudós (vagy bármilyen más tudós) embereknek, mint nagyrészt mi is vagyunk itt, a tűsarkon, szóval ez maga az őrület.
Azt is mondja más helyütt, hogy a vallás által biztosított hamis megnyugvással szemben az ember ateistaként is élhet felszabadultan, nyugodtan, és boldogan. Ezt tanúsítsani tudom. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
