 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| 7
|
8
| »
|
| juzsika |
2008.03.08. 10:22 [#16] |
Nekem alapvetően az a bajom, amikor a reál- és a humántudományokat szembeállítják egymással. Hogy akkor most melyik a "fontosabb". Fogalmam sincs. Nekünk rengeteg logikát nyomtak az egyetemen, nyelvészetből pedig nemcsak elméleteket tanultunk, hanem egy csomó mást is. Az irodalom meg messze nem abból áll, hogy elolvasok egy szöveget, és aztán dumálok róla oldalakon keresztül. Ja, és csak úgy jelzem: a tolmácsképzés is bölcsészeti szak, és arra nem mondanám, hogy seggelés...
Na mindegy, azt hiszem, ebből a topikból visszavonulok. Semmi kedvem azon vitatkozni, hogy melyik hasznosabb: a magyartanár vagy a közgazdász. Mert hülye a kérdés. |
| |
|
|
| Binary |
2008.03.08. 09:57 [#15] |
Na, operatív post, engedd meg, hogy reagáljak rá.
"nekem az a nagy bajom, hogy a bölcsészkar egyszer csak óriásit veszített a presztízséből."
Igazából ez valóban baj, méghozzá azért, mert amíg nincs presztizse, addig az ambíciózus emberek egy része elkerüli. Nélkülük viszont nem is lesz presztízs.
A másik az, hogy szerintem ezen "tudományok" egy része mára elvesztette a jelentőségét, egyfelől azért, mert a mérnök, jogász, közgazdász ha akar, olvasottá tud válni a net által (is), tehát ezért már nem kell a BTK-ra járnia, másfelől pedig hát... Szóval lehet, hogy nincs mrá szükség ennyi elméleti nyelvészre és filozófusra.
Olvastam egy esetről, hogy magyar nyelvészek egy állami projekt keretén belül kimentek valahova a Kaukázusba egy népcsoportot kutatni, és nyelvi alapon eldönteni, van-e rokonság a magyarokkal. 8-10 hónapot töltöttek ott eredmény nélkül, arra nem emlékszem, hogy hányan voltak, de a lényeg az, hogy utánuk küldtek egy matematikust és két biológust, akik DNS útján megállapították, hogy van-e rokonság, mindössze néhány hét alatt. Eredményüket később független kutatók is igazolták.
A Pázmány pont egy olyan példa, ahonnan össz-vissz egy bölcsészt ismerek, esztétika-magyar szakos, kiváló ember, egy rossz szavam nem lenne rá. Az ELTE körülményeit ismerem behatóbban, ahol félévente 6, azaz hat kreditet kell teljesíteni a bennmaradáshoz, míg máshol bevett szokás a félévente 15-17, évente 30 és így tovább. Ahol félévente 6 kredit a bennmaradás küszöbe, hát, mindenki döntse el, hogy ez normális dolog-e. Szerintem ez is a presztizsveszteség oka.
Nem osztom a véleményt, hogy a főiskolán csak szakmát tanulnak. Azt vettem észre, és sajnos ez egyre többször be is igazolódik, hogy bár a főiskolán végzettek tárgyi tudása kisebb, a problémamegoldó képességük sokkal jobb. Ki-ki döntse el, hogy az internet korában melyik a hasznosabb, én a másodikra szavazok. Fenti kijelentésem alól nem kivétel a műszaki, tehát a saját pályám sem.
És a Pázmány felezése remek és követendő példa. Sokan megkapják a lehetőséget, hogy bizonyítsanak, de szerintem egy felsőoktatási intézménynek kötelessége kiszórni a gyengébbik felet. A műszaki diploma állítólag presztizse pont abból fakad, hogy csak minden negyedik próbálkozó jut hozzá, és csak minden hatodik jut hozzá időben. Az ugyanakkor igaz, hogy olyan kocka, szakbarbár, agyatlan gyerekek is járnak ide, hogy a sírban lenne a helyük.
Egy érdekes meglátás egy amúgy magyartanár nőtől a végére. A reáltudományágakat ő fontosabbnak tartja a humánnál, mert az a tapasztalata, hogy aki a reál logikáját elsajátítja, az a humánon könnyedén úrrá lesz, fordítva ez nem feltétlenül van így. Az érettségik nálunk anno ezt igazoltál, 17 kitűnő érettségizőből 14 matekfaktos volt. Párhuzam a felsőoktatással: amikor egyetemi japán tankönyvet forgatok a nyelvészetről, azt értem, pedig egy nyelvvizsgám van belőle, semmi előképzettségem. Ellenben ha odaadnám a japánszakosnak a mikroelektronikai tervezés című tankönyvet, ő vajon értené? |
| | Előzmény: [#14 | hallohallo | 2008.03.08. 08:54] |
|
|
| hallohallo |
2008.03.08. 08:54 [#14] |
huhú, látom, másokat is érint, pedig tegnap, miután megnyitottam első reakcióként ezt a topikot, rögtön utána be is akartam záratni inkább.
na mindegy.
szóval, nekem az a nagy bajom, hogy a bölcsészkar egyszer csak óriásit veszített a presztízséből. nem tudom, mikor, nem tudom, miért.
gondolom, ez összefüggésben van a munkaerőpiaccal, a fizetésekkel, sajnos.
és akkor jött az "elnőiesedés" is, ami ugye egyrészt a presztízsveszteséggel jár, másrészt azt okozza.
pedig régen a bölcsészkar ugyanolyan megbecsült egyetem volt, sok mérnök, jogász, orvos párhuzamosan tanult bölcsészetet, az értelmiségnek illett homéroszt ismernie és érteni latinul, mondjuk.
engem zavar, hogy így lebecsülik, mert semmivel nem könnyebb, mint elvégezni egy másik egyetemet. (megjegyzem, egyeteme válogatja. a ppke btk pl. rögtön első év után 50%-os lefaragást csinál. kezdtünk 500-an angol szakon, másodévbe 250-en léphettünk, a többieket kirúgták. az elte btk-nak nagyobb a presztízse, mégis kevésbé rugdossák ki az embert.)
tudtommal a bölcsészkar az egyetlen olyan hely, ahol az a kifejezett cél, hogy mindent kritikával szemléljen az ember, áttekintsen nagy corpusokat, felfedezze az összefüggéseket, és aztán saját véleményt formáljon. (magyarán alkosson is.)
ezért (is) kerültek és kerülnek ki ma is leginkább a bölcsészkarról az írók, költők, újságírók, egyéb sajtósok.
a másik: mindig az volt a véleményem, és aztán nagy örömömre mérő lászlótól is ezt olvastam, hogy az egyetem célja, hogy gondolkodni és tanulni tanítson. ez a nagy különbség a főiskola és az egyetem között - főiskolán szakmát tanul az ember, egyetemen azt, hogy hogy tud rugalmasan tanulni és gondolkodni. ezért követelmény sok helyen (egyre kevésbé) a diploma, és nem a szakirányú végzettség.
/és most nagyon off, de valaki kérdezte: első fix munkahelyem egy amerikai olajmultinál volt, pénzügyesként és egyben telefonos ügyfélszolgálatosként. magyarán nem helpdesk, hanem egy bizonyos ügyfélkörnek én voltam a pénzügyese. ehhez "csak" 4 külön számítógépes rendszert kellett használnom, érteni a brit pénzügyhöz, ismerni az ügyfeleim portfólióját és persze a folyékony angol. na ezért tanították be a nulláról, mert ilyen embert keveset találtak volna magyarországon. ja, és amiért nagyon berzenkedtem, pedig elvileg fasza ügyfélkör volt, enyém volt a brit hadügy. ügyféllátogatásokkal, mindennel. na ez ellenkezett minden elvemmel./ |
| |
|
|
| juzsika |
2008.03.07. 21:41 [#10] |
Nem egészen értem, hogy az elmélet miért feltétlenül egyenlő azzal, hogy rossz, meg azzal, hogy seggelni kell. Egyrészt akkor a matek is ilyen, mert a képletek ismerete nélkül nem sokra mégy vele, másrészt meg azért a gyakorlat nem minden. Elméleti alapvetés nélkül meg elég nehéz bármit is "gyakorolni". Persze kérdés, hogy milyen irányba akarod elvinni. Az értelmetlen magolásban nekem is részem volt némileg, de azt úgy oldottam meg, hogy másból csupa jelest kaptam, így ebből sem bántottak.
:-) |
| | Előzmény: [#8 | Binary | 2008.03.07. 21:25] |
| Binary |
2008.03.07. 21:25 [#8] |
Hát onnan, hogy akiket ismerek, azok tekintélyes részének igen nehezen megy.
Nekem egyébként ugyanúgy kellett húgyagyú seggerészetet csinálnom, ne félj, nekem is volt egy csomó elméleti tárgyam, ami azzal kezdődött, hogy seggelni kellett. Ez alól kevés a kivétel, az arány nem mindegy. |
| | Előzmény: [#7 | juzsika | 2008.03.07. 20:17] |
| juzsika |
2008.03.07. 20:17 [#7] |
| Ne izélj már, Binary... Nem igaz, hogy nyomod itt a sztereotípiákat. :-( Mindenhol van ilyen is, meg olyan is. Az egyetemek is különböznek. A húgyagyú seggerészet viszont kifejezetten sértő, már meg ne haragudj. Miből veszed, hogy egy bölcsésznek nem kell logikát tanulnia, logikusan gondolkodnia? |
| |
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| 7
|
8
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
