 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| juzsika |
2008.05.17. 16:54 [#69] |
| Azt minek neveznéd, hogy naponta bombáznak ötvenféle reklámmal (és ezeknek csak egy részét tudod kiiktatni), nehogy nőként jól érezd magad a bőrödben? Mert szerintem ez is a zaklatás kategóriájába tartozik. Persze másként, mint egy "klasszikus" értelemben vett zaklatás, de ugyanolyan (vagy még alattomosabb) módszerekkel. Szó se róla, a férfiakat sem irigylem, amikor a reklámok azt sugallják, hogy milyen is egy igazi férfi. Csak úgy érzékelem, mintha a nőket ilyen téren több inzultálás érné (ld. a különféle kozmetikai, háztartási stb. reklámok, plusz a női magazinok, ahol megint csak erről folyik a szó). |
| | Előzmény: [#68 | SHARK | 2008.05.17. 15:18] |
|
|
| SHARK |
2008.05.17. 15:18 [#68] |
Jajjaj...ez a waczak aztán osztja a témát. Kíváncsi lennék az admin arcrára,aki ezt olvassa! Azt nagyonis megértem és helyeslem ,hogy az ilyen nézet ellen küzdötök.
A lelki terror témához: igenis létezik, és 70-80% a férfiak rovására. Tapasztaltam, még mielőtt bárki meggyanusítana, hogy csak koptatom a billzetet. És szerintem ez az,emi ellen nem lehet fellépni olyan eszközökkel,mint a törvény vagy a társadalmi ítélet. Életre szóló lelki sebeket okoz, és ezt nem lehet csak úgy elfelejteni. És sajnos már elég régóta ezt is szinte belenevelik az emberekbe, mint a boldogulás eszközét...
A fizikai erőszak ellen tud védekezni,akiben van elég mersz,ez hatalmas könnyebbség.
(de szar,hogy ilyen ritkán tudok írni, mert annyi minden beírást nem bírok már fejben tartani,amire mind válaszolni is akarnék...) |
| |
|
|
|
|
| virgo |
2008.05.17. 13:57 [#66] |
Nem teljesen értek egyet: én nem ütöttem meg a gyerekeimet szinte soha, de a makarenkoi pofon igenis létezik.
Példa: a fiam kapott egyszer egy pofont 5 évesen, azóta is emlékszünk rá mind a ketten. Siófokon voltunk a strandon, a víz teli emberekkel. Előtte hír volt hogy már volt halálos áldozat abban az évben, aki belefulladt a vízbe. bent vagyok a két gyerekkel, a víz térdig ér kb, de akkor is aggódtunk, mindíg szem előtt tartottam őket. Szólok nekik hogy most már megyünk, és elindulok kifelé, a gyerekek utánam. Egyszer csak észreveszem hogy a fiam sehol, csak a lányom jön utánam. Viszamentem tök idegesen, nézegettem körbe, de sehol. kimegyek a partra tök kétségbeesetten a (akkor még)feleségemhez. Egyszer csak észreveszem hogy a fiam egy fa mögöt vigyorog. na akkor kapott egy pofont, de megtanulta a leckét. |
| | Előzmény: [#65 | perix | 2008.05.17. 13:40] |
|
|
| perix |
2008.05.17. 13:40 [#65] |
| Ezalatt azt értem, hogy természetesen, NEM kékre-zöldre vertem a gyereket, de kipróbáltuk a kézreütést, a pofont. Nem vagyok rá büszke, és ami a legfontosabb nem is volt hatása. Mit is csinált rá: röhögött, hogy ez meg mi volt, (na persze mivel csúnyán néztem utána is, hogy ez nem valami vicc volt, azért elpityeredett), de azóta ő osztja a pofont anyánk apának. |
| |
| perix |
2008.05.17. 13:36 [#64] |
| Ja és a szüleim sose ütöttek meg, pofon szinten se, se őt se engem. És velük szemben mi jó gyerekek voltunk, ellnebn egymással meg pokolfajzatok. |
| |
| perix |
2008.05.17. 13:35 [#63] |
Mert azt gondolom, úgy lehet nem ezen az egymást ütjük-vágjuk szinten maradni, ha az ütő fél belátja, hogy ezzel nem ér el semmit.
Őszinte leszek: erre a miértre nem igen tudok válaszolni, egyszerűen foglalkoztat ez a kérdés.
Talán mert nekem egy fiú tesóm volt, és vele tényleg erőszakkal olduttok meg a vitákat. Aztán lett egy párkapcsolatom, és évekbe tellett tudatosítani, hogy ez így nem működik. Most pár éve van egy gyerekem és a probléma újra felmerült. |
| |
| virgo |
2008.05.17. 13:24 [#61] |
| A felelősséget vállalás többek közt azt jelenti, hogy mérlegelem a tettem lehetséges következményeit, mielőtt cselekszem. Ez az, amire egy gyereket még meg kell tanítani, viszont egy felnőtt nőtől elvárható lenne, hogy ne üssön (felnőtt férfitől is, természetesen). Vagy ha ütött, ne csodálkozon hogy visszaütnek. |
| | Előzmény: [#60 | perix | 2008.05.17. 13:19] |
|
|
|
|
SZOC&POL 
