 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| palkata |
2004.10.29. 06:33 [#12] |
nem is tudom, mostanában az irritál más nőkben leginkább, ha orrom alá dörgölik, hogy ők mekkora fasza anyák és én mekkora nudli (mert szingli) csaj vagyok. Persze amikor megkapargatom kissé a felszínt és kiderül, hogy őszes nődokinál szültek gátmetszéssel, epidurállal és ezt mondjuk szóvá teszem, akkor meg jönnek a szoptatás szentéségével és semmit nem hajlandók közölni a kirepedezett mellbimbókról, a gennyedző varratokról, a vérző aranyérről, a táncoló hormonokról (valszeg nincsenek is tudatában) csak ontják a dumát jobbra és balra, előre és hátra, izzadtan igazolják saját lényüket, abból fakadó sekélyes ideológiájukat, beleszédülve önmaguk hazugságaiba és fennköltségeibe és .... na mindegy, én ezeket a nőket utálom mostanában nagyon. Tulképp régen is.
|
| |
 |
 |
| sisso |
2004.10.27. 22:43 [#11] |
és az egy szerkesztő négy szeretője, aki mind ír az újságba?:)) az milyen felállás?
inspiratív, már, ami az írást illeti:)) egyébként pedig nő a nő ellen,
majd én megmutatom, hogy velem jobb neki, ti meg mind butakurvák vagytok
ez már majdnem a nagy ő izgalma
tegnap megnéztem, olyan helyesen állt ott négy nő, reménykedve, hogy ez a szerencsétlen nárcisztikus taplófarok őt választja |
| |
 |
 |
| lupi |
2004.10.24. 15:26 [#10] |
alapreakcióként az villant be, hogy ez a dolog abból is indul, hogy egymás degradálását, a nQi igények bagatelizálását, a pasik kegyeiért, ezáltal a pozicíókért való versengést nQk nevelik belénk. a biztonságérzetünk gyakran férfiakhoz kötQdik, pedig minden adottságunk megvan ahhoz, hogy bízva és joggal kapaszkodjunk saját magunkba. ezek a dolgok az anyáknál, nagyanyáknál is kezdQdnek... akik közül kevésnek van belsQ engedélye arra, mivel nem ijen mintán nQtt fel, hogy szabad embert neveljen a lányából, aki nem más kiterjesztése, hanem önálló, egyenrangú, és nem gondolja azt hogy tqrnie kell, gondoskodnia és megfelelnie, hogy minimumokat megkapjon. ha a lányokban a saját nQi oldalukat és kvalitásaikat erQsítenék, sokkal inkább tisztában lennének azzal, hogy nekik végsQ soron, akár a férfiaknak, ugyanúgy nincs szükségük senkire, hogy teljes emberek és kiegyensúlyozottak legyenek. hiszen mindenki maga dönt az életérQl, hol tudatosan, hol passzívan. senki jóindulatáért, elismeréséért nem kéne egymást taposni. na jó monnyuk ez általános dolog, a férfiaknál is gyakori, hogy sérült az énképük, és ez határozza meg a cselekedeteiket
:)
a lényeg kb annyi, hogy aki nagyjából jóban van magával, az nem nagyon cseszeget és nem bánt mást, nincs rá szüksége, mert elégedett. inkább békés utakat választ a céljai eléréséhez, és kerülni igyekszik, hogy a törekvései miatt más sérüljön.
monnyuk a sötét, igénytelen csajokat néha kigyilkolnám :D |
| |
 |
 |
| ins omnia |
2004.10.24. 00:03 [#9] |
hja, a nők a nőket nagyon tudják utálni. de szeretni is.
hát ők ilyen érzelmesek :)
de az, hogy ki mennyire hajlamos a rivalizálásra vagy az együttműködésre, szerintem nem függ a nemétől. inkább személyiségtől és szocializációtól. önmagában semmi rosszat nem látok a nők a nők ellen című jelenségben. a nők is éppúgy rivalizálnak, mint a férfiak. csak a módszereik mások. pl. leszőkenőznek, lekurváznak, lehülyéznek stb. valakit és ezzel jól félretolják. olyan, mintha arculütnéd, lepofoznád, haját húznád. ez kőkemény rivalizálás, nem?
a kreativitás meg adottság. tényleg fontos a helyzet. de azért az alapvető rivalizálási ill. kooperatív hajlamot mindenhová visszük. csak legfeljebb nem megyünk vele semmire éppen ott.
(evababa a zárójeles mondatod tetszett) |
| |
 |
 |
| evababa |
2004.10.20. 12:59 [#8] |
Részt vettem egy tréningen. Amikor körülnéztem, csupa nő. Atyaég, gondoltam, hogy fogok én ezekkel együtt dolgozni? Hiszen nincsen annyi fantáziájuk és kreativitásuk, mint egy faszinak!
Aztán az élet adott egy jókora leckét. NAGYON jó volt együttműködni a többiekkel. Fantasztikus jó fej nők voltak, mint ez kiderült. (Csak szürke egereknek látszunk néha a hétköznapi taposásban.) Mindenkiből ki lehet hozni a maximumot, csak olyan helyzetbe kell hozni, hozzáértő és/vagy kooperatív trénerrel/főnökkel/munkatársakkal/családtagokkal/partnerrel/szomszéddal és a többi. |
| |
 |
 |
| sisso |
2004.10.20. 00:45 [#7] |
:)) most látom, hogy a muszlin sálat muszlimnak írtam,
tiszta hülye vagyok
de az sem lehet rossz
egy muszlim sál:))
egyébként a témához szólva én azt figyeltem meg, hogy azok a nők utálják a nőket (persze azokon kívül, akiknél ez default koragyerekkori trauma), akik a pasik által várják az előbbre jutást, nem véletlenül, hiszen ez az egyik leginkább bevált módszer még mindig |
| |
| julah |
2004.10.19. 19:48 [#6] |
| udv muzsa! végre hallok feloled. |
| |
| muzsa |
2004.10.19. 13:37 [#5] |
| Például azzal is segíthetünk egymáson, ha nőtársainkat nem szőke hajukkal „jellemezzük”. Ma ezt egy újságíró kolléganő, Szászi Júlia tette meg a Népszabadságban. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszterről szóló kis cikkecskéjének címe: Magas, szőke és külügyminiszter. Majd mintha ez nem lenne elég, a cikkben is kihangsúlyozza mégegyszer, hogy ez a nő magas, és szőke, és hosszúhajú. ÉS külügyminiszter. |
| |
| julah |
2004.10.19. 11:15 [#4] |
| Hú! nekem ez az irány tetszik. vagyis még tehetnénk rá egy lapáttal. 1. Ne csak arról beszéljünk, hogy a férfiak bántják a nőket, és egyébként is csököttek, 2. de ne is csak arról, hogy a nők bántják a nőket, mert közöttük is vannak kórosak, vagy áldozatok 3. hanem inkább arról, hogy mi nők mit tehetünk egymásért!!!! |
| |
| brünnhilde |
2004.10.18. 21:33 [#3] |
| Vannak. Nekem a legtöbb bajom a munkahelyi féltékenykedés miatt van. Iszonyúan keresztbe tudnak tenni azok, akik féltik a poziciójukat. |
| |
|
|
|
|