 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| "mégmindignő" |
2005.08.31. 10:50 [#21] |
| Ja és az önkéntszingli fiatalon kezdi, a nagyi történetek szenzációsak, de ők inkább olyan "valamit pótolni szeretnék, ami egész életemben hiányzott, nem próbáltam, miért is ne" |
| |
| "mégmindignő" |
2005.08.31. 10:47 [#20] |
| "szeksz" helyett szex, ez becsúszott... |
| |
| Stellamaris |
2005.08.31. 10:46 [#19] |
| ideális párkapcsolatban van időd magadra (sztem), sőt, ketten együtt többet meg lehet csinálni, jó "munkamegosztással" (és itt most egyáltalán nem csak a házimunkára gondolok!!). nagyik azért is szinglik, mert a férfiak hamarabb halnak meg, marad a sok özvegy nő - ez is megérne egy külön topikot... |
| | Előzmény: [#17 | hallohallo | 2005.08.31. 10:44] |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.08.31. 10:46 [#18] |
Ez a magyarázat nagyon tetszik. Kényszerszingliként (volt már gyerekem, de 12 évig éltem önállóan, ezért nem szabályos)én már átestem a tanulási folymaton, "vizsgát is tettem" önálló, egyedül döntő, öntudatos nő voltam sokáig, párt egy idő után tudatosan annak jegyében kerestem, hogy önálló egyéniségekként, egyenrangú társként éljünk együtt, a párkapcsolat érzelmi és erkölcsi előnyei és a boldogság miatt. Nem volt könnyű, egy teljes évig kerestem...(vannak tapasztalataim a férfiak lehetetlensége, egoizmusa, pökhendisége, kivagyisága...sorolhatnám még terén)
A másik viszont a tudatos szingli, nevezném én egyszerűen és simán szívtelen karieristának is, kizárólag a pénz, a siker, a karrier érdekli, gyerek nem kell (munkából kiesés, szépség, alak, stb. miatt) a párkapcsolat tényleg csak bizonyos dolgok miatt kell, szeksz, valamint egy jó pasi pusztán státuszszimbólum, mint "egy drága luxuskutya" a megjelenéshez, a reprezentációhoz kell, az együttélés kényelmetlenségét, a konfliktusokat már nem vállalja. Sorolhatnám még az ismérveket.
A szingliség téma szerintem már több irányzattá vált szét, de mindenesetre az igazi szingli, a legelején így megnevezett réteg alapvetően nagyon egoista és önző és ilyen férfi is van csak az még nem téma.
(nekem van egy haverom, akit a felesége (iszonyú gazdag) csak azért tart, mert bizonyos helyeken csak két meghívóval, partnerrel lehet megjelenni, konferenciák stb. és a pasi vezet, társalog, reprezentál, táncol,stb igaz, hogy annyiban más, hogy férj, de a nőnek a Dr. X-né Dr.Y státusz is kellett, a pasi meg ott alkudott meg, hogy ezzel tudott a gödörből kikapaszkodni) |
| | Előzmény: [#15 | baguette | 2005.08.31. 09:54] |
|
|
| hallohallo |
2005.08.31. 10:44 [#17] |
kényszerszingli és önkéntszingli, ez jó!
mondjuk az se lehet véletlen, hogy a nagymamák között sok önkéntszingli előfordul (párom mindkét nagymamája is kb az). lehet, hogy az önkéntszingliséget a rossz házasság hozta ki belőlük. így lehet, hogy a fiatal nők szintén a rossz tapasztalatok miatt lesznek szinglik? mert tény, hogy iszonyatosan jó, amikor annyi időd van magadra, amennyit csak akarsz, és nem szól bele senki az életedbe, a mindennapjaidba.
(másik oldalról viszont ott a magány meg minden, ami az egyedülléttel jár...) |
| |
|
|
| Stellamaris |
2005.08.31. 09:57 [#16] |
| Sztem hallohallonak van igaza, eredetileg és "nyugaton" (de főleg É-Amerikában) ez volt a szingli jelentése, és ezt az állapotot ebben az esetben a szingli maga választja. Bridget Jones sztem már más, ő folymaatosan valóban olyan pasit akar, akitől függhet (ld. törökmonika), Szex és New York-ban mindegyik csaj máshogy szingli. Amúgy pl. Mo-n elég szűk réteg lehet - ha van ilyen - akik önként választják, inkább a kényszerszingliségről van szó. Az egész talán azért jött elő, mert Amerikában egyre gyakoribbak lettek a szingli/egyszemélyes háztartások, amikre új termékeket kellett kitalálni és lehetett nekik eladni. |
| |
|
|
| baguette |
2005.08.31. 09:54 [#15] |
Köszi Kata, hogy nyitottad ezt a topikot :-)
Szóval szerintem a szingliség egy társadalomfejlődési jelenség. Azért gondolom ezt, mert a történelem során ugye (ezért is vagyunk mi itt) a nőket függésbe kényszerítették a körülmények, a vallás vagy a férfiak. Vagy mindez együttvéve. A hosszú hosszú évszázadok folyamán a nők a gazdasági függésen túl kialakítottak egy lelki függést is a férfiaktól. Valahogy bemesélték maguknak, hogy ők csak akkor boldogok és teljesek, ha van párjuk és a párkapcsolatuk ilyen/olyan/amolyan.
Aztán szépen lassan változott/változik a világ (változtatják a nők) és szerintem most a nőknek azt kell megtanulniuk és meglátniuk, hogy a függés nem kívülről jön, hanem belülről. Félreértésből.
Egyedül jövünk a világra, egyedül halunk meg, a kettő között történik egy s más, de ha a nők nem lennének élet- és boldogságképesek egyedül, akkor már az elején és a végén is rendelt volna nekik a bölcs természet kiegészítést. De nem rendelt, ezért akármilyen nehéz néha és kényelmetlen is, meg kell tanulni autonómnak és függetlennek lenni, hogy a tanulás után a férfival egyenértékű félként alakítsanak ki kapcsolatokat. Ha akarnak.
A pasiknak meg azt kell megtanulni, hogy nem hatalmi alapon intézzék az életüket, kapcsolataikat, hogy az önbizalmukat maguk építsék fel (kocsik és lealázható nő nélkül) és majd ha nő és férfi szépen mindezt megtanulta, akkor már boldogabb egyének tudnak párt alkotni. Mert én azt gondolom, hogy párkapcsolódni jó és az egyéni fejlődés alapja, azonkívül a boldogság egyik típusának forrása.
Jelenleg a tanulás folyik. Szerintem. Van, aki már produkált eredményt, van aki még a régit sírja vissza és meg kell születnie párszor, hogy belejöjjön az új 'tananyagba'.
Kicsit egyszerűen írtam le, hogy ne kelljen sokat olvasni, remélem azért érthetően. |
| |
|
|
| torokmonika |
2005.08.31. 09:39 [#14] |
| igen, loncka, ez valóban pontosabb volt. tehát különböztessük meg ezt a két fogalmat egymástól - és az egyik legyen a szingli. a másik? kényszerszingli? kváziszingli? és akkor máris fejthetjük tovább a dolgok szövetét. |
| |
|
|
| loncka |
2005.08.31. 09:30 [#13] |
Én is csak egy velejéig szinglit ismerek, a 80 éves nagyimat. A szinglisége sajátosan ötvöződik nősovinizmusával, melyek külön-külön is nóbel díjat érdemelnének. Egy nő addig nem nő számára (legyen az rokon), amíg nincs gyereke. A múltkor már rá kellett szólnom: hát nem tudom, mit szólna ehhez egy feminista? De kimagyarázta magát, mert esze az van. Meg rengeteg hobbija, állandó elfoglaltságai, mindent összevetve teljes szellemi életet él. Különös életszeretetét legjobban a festményei tükrözik (még mindig nem vitt rá a lélek, hogy egyet is falra akasszak) és elhullajtott kutyáinak száma. Valláselmélete sem hétköznapi (szerencsére nem talált kiadót), legjobban az én szerelem elméletemre hasonlít, abszurditásában. De azért imádlak, nagyi.
--------
A szingliségnél szerintem azt kellene megkülönböztetni, hogy valaki választja ezt az életformát, vagy ez jutott neki éppen és még keresgél, vágyakozik máshogy élni. Elfoglaltságok és pénzköltés tekintetében pedig, mivel nincs családja, persze hogy magával foglalkozik és magára költi a pénzét. Jól teszi. |
| |
|
|
| hallohallo |
2005.08.31. 09:01 [#12] |
ő boldog így, az biztos.
más kérdés, hogy egy házban lakunk (külön lakások, de mégis egyben), és az alkalmazkodni nem akarás ránk, a családra is vonatkozik. nem véletlen, hogy a szinglik gyereket sem akarnak. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
