 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
| 9
|
 |
| almonda |
2008.06.20. 01:00 [#1] |
"... Önéletrajzi ihletésű a történet - rebesgetik már évek óta nyugati irodalomtudósok az 1905-ben Budapesten Kösztler Artúrként született szerző e művéről.
A Magyarországon inkább a kommunizmusból kiábrándult, keserű tollú íróként lett ismert Koestler - elsősorban az 1940-ben megjelent Sötétség délben című, a szovjet koncepciós pereket leleplező regénye nyomán, amely szülőhazájában a rendszerváltás előestéjéig tiltólistán volt (első fordítása Münchenben, 1980-ban jelent meg). A kalandor világcsavargóként emlegetett alkotónak - aki az 1930-as években illegális kommunistaként megjárta a spanyol polgárháborút is, a világforradalomból kiábrándulva 1956-ban pedig a bebörtönzött magyar írókért emelte fel szavát - most Terézváros kíván egész alakos szobrot állítani (lehetőleg még az idén), a munkára a Kossuth-díjas Varga Imrét kérték fel.
Nem mindenki ért azonban egyet e tiszteletadással.
Az Élet és Irodalomban például Szobrot a szexragadozóknak? címmel jelent meg a napokban glossza, majd ellenglossza. Előbbi felemlegetve, hogy miközben Budapesten szobrot kívánnak állítani Koestlernek, az angliai Edinburghban tíz évvel ezelőtt éppen hogy eltávolították ottani - eddig egyetlen - szobrát, miután fény derült rá: az író egykor több nőt is megerőszakolt.
A parapszichológia iránt érdeklődő Arthur Koestler hagyatékából az edinburghi egyetemen létrehozott kutatási központban lévő szobrának eltávolítása egyébként nem pont úgy zajlott, mint az a magyar sajtóban olvasható. Feminista csoportok követelték ugyan az író emlékének eltüntetését, ám a központ vezetői csak félig tettek eleget kérésüknek. Az intézmény csarnokából száműzték a szobrot, ám egy kevésbé feltűnő helyen, a könyvtárban azóta is ott díszeleg."
A szobor alkotója, Daphne Hardy - a Sötétség délben és más művek fordítója, Koestler egykori élettársa - egyébként a botrány kipattanása után furcsa módon vette védelmébe az írót a brit sajtóban:
"domináns volt, de sohasem erőszakos (...). A közép-európai férfiak körében ősi hagyomány, hogy annyi nővel kell lefeküdniük, ahánnyal csak tudnak."
http://hvg.hu/hetilap/200825_A_NoFALo_ARTHuR_KoESTLER_Kalandregeny.aspx
Mi a helyzet Koestlerrel? S mi a hozzá hasonló férfiakkal? Minden meg van bocsátva, csak mert amúgy zseni?
(mert amúgy jó apa, mert amúgy jól keres, mert amúgy családcentrikus, mert amúgy szeret, ...mert amúgy a nök mindig meg tudják magyarázni maguknak s a világnak... azaz: miért tartják meg azt, akit inkább el kellene hagyniuk...)
|
| |
 |
 |
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
| 9
|
|
|
|
|