 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| emese |
2008.08.28. 18:24 [#246] |
" sajnos nálunk kimaradt a feminizmus első, második hulláma, aztán most mihez kezdjünk. kezdjük előlről, az elsővel, ami már meghaladott, vagy a harmadikkal, amihez meg nincsenek meg a kellő társadalmi alapok?"
kezdeni lehetne a masodik hullammal, mert ott vboltak sok olyan elmenyek amiket erdemes megismetelni.
Ilyen a Tudatossag emeles. Ezek kis csoportok nokkel, talalkoznak valaki hazaban, es beszelgetnek ket oraig. Mindenki amikor bejon kivesz egy par percet, talan tiz percet, vagy tobbet is ha kell. Valaki tartja az orat es a kivett idot mindenki tiszteli., Ilyenkor egy no elkezd beszelni ami a szivet nyomja. Senkinek se szabad ot megszakitani.Vagy tanacsot adni. Ez magaban veve is nagy dolog, noket nem hadjak rendszerint vegigmondani a sajat gondolataikat. Amikor ez tortenik a nok magukban is megtalaljak a segitseget. MInden no beszel aki akar. A vegen a nok egymasnak adnak "stroke" ami valami positiv megjegyzes. DE nem tanacs.
Es aztan haza mennek. ez nagyon effective volt. Harom honapig tart egy ilyen kis kor. Lehet tovabb is menni, barati koroket csinalni , vagy kis Istenno study group is lehet belole. Ezek a kis korok, csak ot hat novel ,nem nagy csoport. DE ezekbol nott ki a hatalmas atvalatozas.
Ez volt ami a masodik hullamot felvitte a csucsra. Mindenfele tudatossag/feleberedes .cikkek irasa,konyvek megjelentetese, mind mind ebbol fakadt. |
| |
|
|
| subculturalgirl |
2008.08.28. 12:22 [#245] |
Ja és ha segíteni akarsz, ne finnyáskodj. A pornózás, "konzumálás", hetero vagy meleg prostitúció világába nagyon könnyen belefolyhat BÁRKI. Nem kell ahhoz rossz családba stb. születni, tanulatlannak lenni, akármi. Az a világ nem a tv-ben van, hanem egy karnyújtásnyira tőlünk. És ha egy barátod, ismerősöd révén ezzel szembesülsz, és elítéled, fújjogsz, undorodsz, azzal biztos NEM segítesz. Ilyen esetben a legfontosabb, hogy tudja, a barátja maradsz és számíthat rád, akárhogy dönt. Ezzel is erősíted benne, hogy ő mint EMBER fontos és értékes!!! Aztán a folymat lehető legkíméletlenebb, legnaturálisabb, ámde részedről tárgyilagos hangon történő ábrázolásával érdemes elrettenteni, józanul ábrázolni az egészségügyi és lelki kockázatokat, továbbá meggyőzni arról, hogy egy kis anyagi zűr erre nem mentség! MEg hogy ő ennél sokkal többet ér!
(Mondom, az előző példához nagyon közeli kötődés kell.) |
| |
|
|
| subculturalgirl |
2008.08.28. 12:15 [#244] |
Örülök, hogy jól sült el a történet, és részed lehetett egy nő gondolkodásának átalakításában!
2 megjegyzés:
"gyengének tartalak" - ilyet SOHA ne mondjunk. "ezt a helyzetet nem valami határozottan kezeled" - inkább valami ilyesmit. Tehát nem szabad arra utalni, hogy az ő hibája permanens és így megváltoztathatatlan. (Itt IS várnám a szakmabeli Hermestől a megerősítést!!! Hahó, írj ide!!!)
Másik: szerintem nagyon fontos, hogy ne minősítő-szidó-lehülyéző-veszekedő bírák legyünk, hanem szeretetteljes TÁMASZok. (Szeretetteljes és határozott támaszok, jegyezném meg - ha gyengeségeinket, bizonytalanságainkat mutatjuk a felébresztendő előtt, széttörhet a varázs és a bizalom!) Nekem legalábbis ez a "jól van akkor hülye vagy b.meg, nem fogalkozok veled"-taktika nem bizonyult hatékonynak. Fontos éreztetni az illetővel, hogy akárhogy dönt, a bartátja maradsz - és emellett pozitív belső tulajdonságaira való hiúság (ezt nagyon jól mondtad!) felébresztésével megvilágítani előtte, hogy többet ér, és képes változtatni!!! EZ a szelíd módszer.
A durva módszer szerintem csak nagyon közeli barátok esetén működik. Annak idején igen sajátos viszony fűzött egy csajhoz, aki elsodródott tőlem, és az újra találkozás alkalmával kiderült, hogy pornózáson forgatja a fejét, ott ment részemről a kiakadás, üvöltözés, halálos fenyegetőzés, és végül nem tette meg. Azt mondta, csakis én bezséltem le, mert -azt mondta- nem gondolta volna, hogy ez nekem ennyire fájna, és nem akart megbántani.
Néha jó egy kis érzelmi zsarolás. De ez csak akkor működik, ha vagy olyan erős személyiség, hogy valóban a "hatalmadban" tartod azt az embert és nagyon számít neki a véleményed. És ha egyszer a közvetített értékrendednél fogva (Ő mondta) ilyen meghatározóvá váltál valaki számára -élete egy szakaszában- az iránt örökre felelősséggel tartozol. Szerintem. |
| | Előzmény: [#238 | Slithey | 2008.08.26. 21:53] |
|
|
| hallohallo |
2008.08.28. 09:40 [#243] |
ja, de az is ott van kérdésként, hogy mi a szar.
most épp a már meghaladott társadalmi rend. ami már meghaladott, tehát megyünk előre, kikerülhetetlenül.
szóval ez nem válasz, de azért köszönöm a próbálkozást. |
| | Előzmény: [#242 | maestro | 2008.08.28. 00:01] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Slithey |
2008.08.26. 21:53 [#238] |
| Van egy barátném, akit kb. háromnegyed éve ismerek (munkahelyről, azóta már mindketten váltottunk). Nem sokkal összebarátkozásunk után arra a közös mhelyre jött egy fickó, aki azonnal nagy lendülettel rástartolt, hogy járjanak együtt, stb. Én elsőre azt hittem, hogy ez közös vonzalom, de nagy meglepetésemre nem sokkal ezután a bnőm a segítségemet kérte, hogyan építse le a fickót. Jó hosszan elbeszélgettünk, és legnagyobb döbbenetemre elmesélt két olyan esetet még fiatalabb korából (5-10 éve), amikor kis híján múlt, hogy meg nem erőszakolták vadidegenek. Totál kiakadtam, és elkezdtem neki magyarázni, hogy teljesen át kellene alakítani a gondolkodását, pontosabban: hozzáállását, és azt is próbáltam elmondani, hogyan. Nem bunkó és tapintatlan módon mondtam (vagyis nem úgy akartam, bár kendőzetlenül őszinte voltam, az tény), mégis sértődés lett belőle. Egy idő után, már nem tudtam nézni, hogy le akarja építeni a fickót, mégis, mintha valami belső gát működött volna benne, hogy ezt megtegye (közben folyamatosan panaszkodott nekem a pasasról), ezért gondoltam, majd ő megoldja a problémáját, én nem fogok semmit ráerőszakolni, amit tudtam, megtettem. Ez alatt az idő alatt történt, hogy elment a közös munkahelyről, és ugyanabban az épületben, de másik cég által foglalkoztatva dolgozott tovább, néha összefutottunk. Ez alatt az idő alatt e-maileken keresztül nagyon csúnyán összevesztünk (én türelmetlenségemben megmondtam neki, hogy gyengének tartom, meg hasonlók), aminek a végén ő engem elküldött melegebb égtájakra. (Ami már egy jó jel volt, csak én nem vettem észre!) Másfél-két hónap csönd. Majd én is elmentem máshová dolgozni, meg ő is, szinte teljesen egyszerre, május elején. Ezalatt újra kapcsolatba kerültünk, először telefonon, majd személyesen, mivel a lakóhelye környékén dolgoztam másfél hónapig, és legalább háromszor össze is futottunk. Közben kiderült, hogy még mindig találkozgat a már említett erőszakosan nyomuló illetővel, akiről nekem panaszkodott. De most már kibírtam, hogy ne kommentáljam a dolgot, meg kíváncsi is voltam, mi lesz a vége. Ha kérte, megmondtam a véleményemet, de csak arról, amit kérdezett. A vége az lett, hogy képes volt önerőből kirúgni az alkalmi "barátját". Mindeközben egy teljesen más ember lett, és teljesen saját magától. Valahogy látszik rajta, hogy most már simán és bármikor meg tudná védeni magát. Főleg azért, mert többé nem esik pánikba: ismeri az embereket, ahogy ő fogalmazott: most ébredezik. Sajnos nem tudtam igazán jól elmagyarázni, hogy mi is történt valójában, de a lényeg, hogy most nagyon jó barátok vagyunk, és most már én tanulok tőle nagyon sok mindent. Számomra ennek a történetnek egyrészt az a tanulsága, hogy egyedül úgy lehet tenni ilyen esetben valakiért, ha kizárólag a benne már eleve meglévő erőket segítünk neki saját magának mozgósítani. Mindenkire alkalmazható sablonmegoldások egyáltalán nincsenek. És minél hiúbb valaki a belső tulajdonságaira, annál nagyobb sikereket lehet elérni. |
| |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
