 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
| 5
|
6
| »
|
| palkata |
2005.03.11. 10:26 [#14] |
Sokat gondolkodtam azon, amit írtál, vagyis a nők imádják a patriarchális gavallér típusát. Hogy így van-e valóban, mi ennek az oka, ha igen, stb. Az én szememben nem imádják őket, hanem elnézően kiröhögik az "édes öregurakat", mint nagyra nőtt gyerekeket.
Szerintem ez életveszélyes hozzáállás. Engem kifejezetten irritálnak az efféle patriarkák, minél mézes-mázosabbak, annál jobban :)
|
| |
| ins omnia |
2005.03.09. 03:37 [#13] |
apám nem feminista, de szerintem azt hiszi, hogy én sem. legyen neki. máskülönben kőkonzervatív. magyarán: egy patriarchális gavallér. (vagy gavalléros patriacha). de miért pont nőkérdésben ne lenne az, amikor minden másban is az. sokáig fájlaltam, de ma már elnézem neki. legalábbis amíg hoz virágot és verset is ír hozzá :)
ps. mellesleg én úgy veszem észre, a nők imádják ezt a típust. és nem csak a középkorúak. |
| |
|
|
| palkata |
2005.03.08. 06:20 [#12] |
Én már túlvagyok a cseppenként adagoláson :) Ha úgy érzem, érdemes, akkor borítok, ha meg reménytelennek látszik, akkor nem pazarolok rá időt és max. a tisztesség miatt szúrok tüskeként félmondatokat a kommunikációba.
Nekem nagy csalódás volt, amikor a mélyen és komolyan respektált apámról kezdtem feltételezni, hogy érzéketlen a témában, amikor élesedni kezdett a fülem holmi macsó beszólásaira, amikor nekiláttam átértékelni néhány dolgát a női autonómia fényében. Komoly sokk volt. De pont azért, mert szerettem és személye fontos volt nekem, nem hagytam szó nélkül.
Nem áltatom magam azzal, hogy sikerült befolyásolni a gondolkodását, sokat üvöltöztünk, dacoltam, sírás-rívás, ilyesmi. Néha kontrollálni kellett magam, hogy milyen "női praktikákkal" élek vissza vele szemben a cél érdekében, meg hasonló bonyolult szituációk. A maximum, amit elértem, hogy nem meri már előttem hangoztatni. De attól még ott van.
|
| |
|
|
| zam |
2005.03.03. 17:41 [#11] |
| Nakem apám nem szól egy szót se, áldott jó ember, anyám meg egyzer azt mondta elborzadva: "Ne legyél már feminista!". Megkérdeztem, szerinte mi az, hogy feminista. Azóta nem mondja:) |
| |
| KA |
2005.03.03. 16:37 [#10] |
| azert persze szerintem (hogy magammal vitatkozzak;) idonkent, cseppekben de azert adjuk a hatekony dozist is. Valahol lassan azert talan van valami latszat (de nem semmiznem le ebben az eredmenyben az egyideju egyeb noi 'hangokat' sem, mint peldaul a jo cikkek, musorok, plakatos, stb). Egyebkent bennem az Apam egy akkora adag fraszt ultetett el a kocsivezetest illetoen (ez csak egy pelda). de most tanulok - ismet - vezetni, noi vezetovel, aki nyugodt, es ertem jon, es mindig visszuk a pici babamat is. Egeszen mas elmeny - azt hiszem hihetetlenul sokat 'fejlodtem' par ora alatt, es kezdem hinni, hogy meg vezetni is fogok tudni! :) Az meg aztan a nagy szabadsag!!! (es jo kornyezetszennyezes:( de ezeket majd a tudas utan majd tovabb merlegelem ;) |
| |
|
|
| KA |
2005.03.03. 16:24 [#9] |
| En ugy erzem, hogy igazan nagy szerencsem (es tudatos munkam) van benne, hogy egy igazi jo feminista partnert/szerelmet/gyerekeimnek-apukat sikerult talalnom. De a kulvilaggal nehez megkuzdenem, akik megis folyton es folyvast a 'regi' szerepekben szolitanak meg minket, vagy adnak munkat, vagy nem adnak munkat, vagy mondjak, hogy idonkent fel kell adni ebbol vagy abbol. A gyomromban a bicskat elesitik. Idonkent meg tagra nyilt szemekkel kerdeznek, hogy de hat mieeeeert? Es nincs mindig kedvem minden egyes csaladtaggal, meg a paromeival egesz orakig-hetekig-evekig tarto vilagnezeti vitat es felvilagosito szeminariumot, meg workshopot kezdenem (majd ha megfizetik, eleg mar ez az ingyen melo ;)(persze ha bantalmazzak a baratnejuket akkor engem kerdeznek telefonszamokrol). De faraszto. Idonkent belefogunk persze, aztan latszik hogy lepereg,... Ugyhogy magamban es magunkban tervezgetunk, teszunk amit lehet. Es almodozunk meg tobbrol is. |
| |
|
|
| KA |
2005.03.03. 16:12 [#8] |
| De jo Pisze Pat, tetszik ez a nyugodt kisetalas! :) |
| |
| Pisze Pat |
2005.03.03. 15:55 [#7] |
| en ugy latom osszekoltozesig meg az elso gyermek megszuleteseig nincsenek kulonosebb konfliktusok. gyerek utan aztan kezdtem ugy erezni, egy eleten at fizetnem kell valamiert...apam termeszetesen nem volt feminista es ezert magam is sok sztereotipiat hordozok, de ma este pl. megprobalok nyugodtan es vigyorogva kisetalni az ajton. |
| |
| Gak |
2005.03.03. 12:51 [#6] |
Jó kérdés.
Hallgattam. Magamban forrongok. Elváltam. Magamban forrongok. Nincs értelme a vitának, úgy láttam.
Lehet hogy jobban tenném ha balhéznék? |
| |
| sophia |
2005.03.03. 09:36 [#5] |
| Nekem apám azt mondta, hogy "olyan vagy mint anyád" - ezzel és a kísérő hangsúllyal szerinte mindent elmondott anyámról, a nőkről és rólam is. Én sem nevezném őt feministának :) Mondjuk nem is tartom vele kapcsolatot, mert a megnyílvánulását kísérő utolsó megmozdulása 10 évvel ezelőtt az volt irányunkba, hogy végrehajtót küldött ránk...Hogy ez van e valami összefüggésbe a feminizmussal nem tudom, de gyanakszom rá, hogy ha csak egy kicsit is elgondolkodott volna a nők és férfiak egyenjogúságán, kevésbbé lett volna patkány. De lehet, hogy nincs igazam. |
| |
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
| 5
|
6
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
