 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| malena |
2006.08.07. 15:06 [#72] |
abszolút egyetértek. amúgy a napirend nálunk arra is jó volt, hogy abból úgy lehetett elcsalinkázni, hogy másnap gond nékül visszaálltak. szal ez nem vasfegyelem, hanem épp a megfelelően laza keret nálunk. ugyanúgy az együttalvással: azt is lehet, ha beteg, nyűgös, vagy nyaralunk, stb. de ő tudja a legjobban elválasztani, hogy ez most kivételes eset.
persze, bele lehet ájulni a teljes káoszba, és évekig aszerint élni - akinek az jó, tegye, én örülök neki. de a gyerekeknek a kiszámíthatóság ad biztonságot, úgyhogy nekem az nem érv, hogy a gyerekhez igazodom, mert az a jó neki.
és igen, lehet két gyereket magadra kötve élni. meg egy oszlop tetején is, 40 napig étlen-szomjan a sivatagban. :-))) |
| | Előzmény: [#71 | Barkimas | 2006.08.06. 23:30] |
 |
 |
| Barkimas |
2006.08.06. 23:30 [#71] |
| Jo a tema, napirend-parti ervelese. (Aki nem ert egyet ugorjon.) Szerintem egyebkent a gyerekek nagyon szeretk a kiszamithatosagot, es ez a szulonek is jo. Az elso gyerekem eleg rendszeres volt anyatej ugyben, ahanykor kezdtem a napot vele, gyakorlatilag onnantol 4 orankent kert enni. Aztan nagyobb lett es nem nagyon lehetett tudni, hogy a 11-es szopikor vagy a 3 oraskor van az ebed (fozelek). Aztan a kistestvere erkezesekor (1,5 eves volt akkor) ereztem ugy, hogy napirend nelkul minden szet esik. A kicsi feleves koraban es a nagy 2 eves koraban annyira ment a napirend, hogy ha nem 10 perccel 12 elott (este pedig 10 perccel 8 elott) fektettem le oket, akkor nem aludtak el meg egy oraig, akkor pedig 2 perc alatt elaludtak. Egy agyban aludtak a testverek egy darabig, picit szoptattam, nagyot simogattam es egyutt elaludtak. A pici (immar kozepso) 15-16 honaposan hagyta el a szopit egyik este, elaludt anelkul, azota nem szopik. Azota van legkisebb is, eskuszom a napirendre. Ha nem akkor eszunk, furdunk, amikor szoktunk, akkor megfekezhetetlen vadcsapat a csalad. Ha betartjuk a napirendet, akkor minden megy gordulekenyen, tudja mindenki mikor mivan, nincs veszekedes, fegyelmezes, kiabalas. Rengetegszer beszelgettem mindegyik gyerekkel (az o kezdemenyezesere), hogy mi utan mit csinalunk. (Pl. alvas uatn reggelizunk, utana jatszunk, utana ebedelunk, utana alszunk, utana uzsonnazunk, utana jatszunk stb.) Szoval el sem tudok kepzelni egy tobbgyerekes csaladot napirend nelkul. Nekunk bejott. Sok gyereket latok, hogy szulei nem tudjak megfekezni a tombolast, akkor arra gondolok, hogy az enyemek is ilyenek, ha csuszik a nap, szetesik az idobeosztas es faradtak. Az egyuttalvas pedig gyerek- es korszak fuggo. En szeretek kettesben aludni a parommal, ezert megvarjuk a gyerekeket, amig a sajat helyukon elalszanak, es mi megyunk a mi agyunkba. De a kozepsonek volt egy idoszaka, amikor velunk aludt, es ezzel nem volt semmi baj. A legkisebb ici-pici koratol nem aludt velunk. Egyszeruen felabredt kb. fel ora mulva, ha ha velunk egy agyban elaludt, nem tettem vissza a helyre. (Es akkor szopi, de akkor mar nem volt ehes, ment a nyuglodes, igy igyekeztem azonnal betenni az agyaba, ha bekajalt es nem elaludni szoptatas kozben.) Legnagyobb neha szeretett nalunk aludni, de inkabb csak egy-egy ejszaka. Mindig hozzank bujhatott, aki igenyelte, de torekedtunk a kulon alvasra. |
| |
 |
 |
| evet |
2006.08.06. 21:33 [#70] |
| 1 éves kora körül elkezdtem mesélni a napját, arra aludt el, 1.5 korától minden este és délután mese van elalvás előtt. Léna nagyon rossz elalvó, tőlem örökölte, sokat forgolódik, általában 30-40 perc alatt alszik el, addig mellette kell maradni. Mostanában elkezdett elalvás előtt dünnyögni meg énekelni magának, remélem ez lesz a jó út az önálló elalvás felé. |
| |
 |
 |
| tarka |
2006.08.06. 21:30 [#69] |
"a második gyereknél a lesszé fer hívek gyökeres változáson fognak keresztülmenni. :-)) hirtelen kiderül, hogy egy gyerek igényeihez lehet fullban igazodni, de kettőéhez már nem"
:-DDD
Hát ...ööö... izé...
Én az elsővel még rendes, napirendes :-) anyuka voltam, aztán kettővel már kapisgáltam, hogy kezd szétesni a napirend, mert mindkettő máskor csinálna ezt-azt-amazt, aztán a harmadiknál már teljesen széthullott minden rend és a negyedikkel végre belesimultam az ahogy-lesz-úgy-lesz-be. Képtelenség ennyi gyerekkel napirend szerint élni...
Aki nem hiszi, próbálja ki :-D
(Zárójelben, más téma: van ismerősöm, ikrekkel, aki magára kötve hordta őket, egyszerre - ez is megoldható :-). Hozzáteszem, hogy én belegebedtem volna a helyében, de nem mondom, hogy képtelenség. És ott is van még két tesó az ikreken kívűl) |
| | Előzmény: [#65 | malena | 2006.08.06. 13:41] |
 |
 |
| ins omnia |
2006.08.06. 20:24 [#68] |
félreértés ne essen, én is terelgettem azért a gyereket, maga alakítja a napját, de azért tudom, hogy mikor van alvásidő, magyarán ha jó időben viszem az ágya felé, akkor el is tudom altatni
sophia, a napközbeni alvást is ő alakította, először ő os háromszor aludt, most kétszer, de biztos majd lesz, mikor csak egyszer (nagy kánikulában már volt ilyen is)
a szopizást is terelgetem kissé, amennyiben nem adok neki cicit minden szívfájdalmára
megszoptatom, tudom, hogy elmehetek pár órára, és igyekszem hogy ne csak cicin tudjon elaludni nappal, hanem másképp is, hogy más is el tudja altatni
viszont fogalmam sincs, hogy a fürdés utáni szopizás, mint esti altatási módszer hogyan fog eltűnni? és milyen altatás lesz helyette? ezt még soha nem hagytam másra, vlsz nem is működött volna. nektek mik az esti altatási módszereitek?
ja, én nem alszom egy ágyban a bébivel, saját ágya van, de egy szobában velünk. 2 nagy szoba van: egyikben mindenki él, másikban mindenki hál :) de nem állítok fel elveket, nem tartom kizártnak, hogy egyszer mégis beköltözik hozzánk, mint ahogy arra láttam példákat más családokban
malena, igazad van, ikrekkel teljesen speckó a helyzet, és ha tesó van, azzal is.
szerintem alapvetően az igény szerinti szoptatás azt jelenti, hogy mindenkinek jó legyen. nem csak a gyerek igényeinek kell megfelelni, hanem a sajátokat is érvényesíteni, amennyire az az anyának kényelmes. ismerek olyan anyát, aki tökéletesen boldog azzal, hogy a másfél éves gyereke akkor cicizik, amikor eszébe jut, olyannyira, hogy sokszor tényleg csak azért szopik, mert meglátja az anyját mellmagasságban. de ha ez minkettőjüknek jó, akkor hurrá.
malena, én is úgy gondolom, hogy a gyereknek az a legjobb, ha az anyának is jó, és a gyerekek csodálatosan tudnak alkalmazkodni a felnőttek igényeihez. nyilván egy boldog anya boldog, erős kötődésű babát nevel, egy frusztrált meg bizonytalant, és ez biztosan független az igény szerint vs időre vitától.
tényleg nem olvastam a topikindító könyvet, de mostmár utána nézek!
én egyébként olvasom a benjamin spock-ot és a boebel-glücknert is, és azt kell mondjam azoknak, akik ölre mennek egyikért vagy másikért, hogy a kettő egyáltalán nem összeegyetethetetlen :))
|
| |
 |
 |
| sophia |
2006.08.06. 14:30 [#67] |
sisso. mondjuk a szoptatás témában nekem is segített a suttogó, abban azért szétszorongtam volna magam - így is valamennyire, de azért sokkal megkönnyebültem attól a hangvételtől, ahogy kezelte a nő a témát. de a többi nagyon idegen volt tőlem, főleg azért is, mert nem tudnám elképzelni, hogy ne velem aludjon - mondjuk kicsi a lakásom, 1 szoba...szóval külön szobában altatás..:) arra én is kiváncsi vagyok hogyan lett önaltató a gyereked és mennyi idősen, én még ebéd után melléheveredek és velem alszik el.
ins omnia. az nekem olyan érdekes volt, hogy el nem tudtam képzelni, hogy hogyan fogom a napközbeni 3 altatásról valaha egyre rászoktatni és szinte pár héten belül maga megoldotta. emlékszem még március vége felé 3x aludt, május óta meg csak egyszer, a 2 alvás pár hétig tartott. szóval kb. 10 hónapos kora óta napi egyet alszik, 1-3-ig, este meg 9-től reggel 8-ig - no persze időnkénti kilengésekkel :)
szerintem ez a hagyni szabadon-napirend téma inkább a gyerek életkorával függ össze, van amikor bohém időszaka van, aztán meg jön az őrmester korszak, a fejlődési ütemének megfelelően, szóval is is. én legalább is így tapasztaltam.
van egy nagyon helyes könyv, még jártam valamikor szupervízióra egy családterapeutához, akit nagyon kedveltem és ő olvastatott velünk ilyen könyveket. ha hozzájuttok, olvassátok el:
libby purves: hogyan ne legyünk tökéletes anyák, gabo kiadó 1997 |
| |
 |
 |
| malena |
2006.08.06. 13:43 [#66] |
| még egy sort: a gyerekeim most 2,5 évesek, hihetetlenül stramm, önálló és klassz gyerekek, akikkel olyan mély és szoros kapcsolatom van, amilyen csak lehet. anélkül, hogy életük első évét az anyjukra kötve töltötték volna, ami ugyebár fizikai képtelenség lenne. |
| |
 |
 |
| malena |
2006.08.06. 13:41 [#65] |
na, elolvastam. hehe, persze itt is kijöttek jól a laissez faire vs napirend viták, ezen nem csodálkozom. anyák ölre tudnak menni ezeken a vitákon.
mondjuk az érdekes, hogy ha jól értem, itt senki nem olvasta a könyvet a topikindítón kívül, mégis elég szépen elvitatkozgattak vele. :-)
én csak annyit mondok, hogy a második gyereknél a lesszé fer hívek gyökeres változáson fognak keresztülmenni. :-)) hirtelen kiderül, hogy egy gyerek igényeihez lehet fullban igazodni, de kettőéhez már nem, úgyhogy muszáj vmi megoldást találni. ikrekkel persze a probléma egyszerűen nem létezik: ha megpróbálsz demand feeding alapján elindulni, garantáltan 2 hónap múlva becsavarodtok mindannyian, vagy azon kapjátok magatokat, hogy a gyerekek még nem aludták át az éjszakát, pedig már iskolások. :-)) najó, kicsit sarkítok a hatás kedvéért... :-)
érdekes volt az, aki azt írta, ikresként, hogy a gyereknek csak akkor kell elkezdeni megtanulni másokkal együtt élni, amikor már az értelmével felfogja. (mondjuk 3 évesen?) és addig az ikertesó mit csináljon? húzza meg magát csöndesen? :-) akivel már az anyaméhben egymást rugdosták? :-) |
| |
 |
 |
| malena |
2006.08.06. 13:15 [#64] |
| csaruga! végre!!! egy gina ford hívő! már én is letettem róla, h vki ismeri. én egyedül vállaltam az ikreimet, és gina életmentő volt. :-) most gyorsan elolvasom a topikot, de úgy megörültem. szivesen megosztom a tapasztalataimat róla, működik, mint gép - a suttogóval együtt használva pláne. |
| |
 |
 |
| ins omnia |
2006.08.06. 11:22 [#63] |
sisso, engem nagyon érdekel, hogyan intézi maga a du-i alvást a gyerek?
***
azt látom magamnál és a környezetemben, hogy mire az ember hozzászokik egy napirendhez, addigra a gyerek a változó szükségleteinek megfelelően átalakítja
nálunk is maga alakította ki a napirendjét, amíg csak szopott, elég jól lehetett tudni, mikor szopik, mikor alszik
a fürdéssel alakítottuk kicsit a nappal és éjszaka változását, kezdetben későn fürüsztöttük, 10-11 körül, mert utána volt egy hosszabb alvása, aztán egyre előrébb hoztuk, ahogy tudott egyre hosszabban aludni fürdés után
6 hó után elkezdtük a kanalazást, ez kicsit megbolygatott mindent, szopit nem "hagy ki", inkább kevesebb mennyiséget szopik
most így néz ki egy átlagos napja
hajnalban szopik 5/6 körül
visszaalszik 7-1/2 8-ig
szopik 9/10 , néha gyümölcs is, de az csak nass
alszik 11
főzeléket eszik 12/1
szopi, alvás 3/4
főzeléket eszik 6 körül
fürdés 1/2 8
szopi, alvás 8-1/2 9
|
| |
|
|
|
|