 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| zam |
2006.06.04. 22:16 [#12] |
| Én imádom a rántott zöldségeket, ez nekem igenis magyar - ha nem is középkori. Egyszerűen része a mai magyar hétköznapi gasztronómiának. Ezt főzte az anyánk, és a legtöbben szeretjük, persze szeretünk mást is. Nem? |
| |
| zam |
2006.06.04. 22:13 [#9] |
Na jó, megnyugodtam.
Én ezt főztem legutóbb:
főztem puliszkát (sós vízben főtt kukoricadara), kivajaztam egy fazekat, bele a fél puliszkát, rá juhtúrót és hagymát, rá a maradék puliszkát, és a tetejére még juhtúrót, hagymát és vajat. Aztán beraktam a sütőbe egy időre. A közepén kicsit nyers maradt a hagyma, azt hiszem, előre meg kellett volna párolni egy kicsit. |
| |
|
|
| EMA |
2006.06.04. 22:11 [#8] |
A panirt én sem birom - sajnálom:)
A magyar izek sokkal izgalmasabbak, ha az efféle habarcsot kihagyjuk... Annak idején, egy régi, XVIII.-XIX. századi magyar szakácskönyvből tanultam meg a változatos fűszerezést - anyám főztjének kétharmadát ma már meg sem birom enni - könnyebb, de értékes tápanyagokkal teli ételekre álltam át, a főzésben is a kevesebb több alapon... Nem kell egy kaját agyonfőzni - szerintem. A gyerekeimet - szüleim szekirozása ellenére is nyúleledelre szoktattam - sok zöldség, joghurtok, sajtok, nem zsiros húsok, kevés szénhidrát, de ha már kenyér, akkor legyen nagyon jófajta.
A főzéskészség, szerintem nem ideológiai kérdés - feminista is tud jól főzni, ha élvezi... |
| |
| zam |
2006.06.04. 22:02 [#7] |
| haggyálbékénelegemvan! |
| |
| zam |
2006.06.04. 21:51 [#5] |
| Hát, a panír az tényleg szörnyű dolog, csak a vadparaszt kelet-európaiak használják. Ki látott már svédet panírozni? |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
