 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
1
|
2
|
3
|
4
| »
|
| "mégmindignő" |
2006.03.16. 09:07 [#40] |
| Köszönöm a tárgyilagosságodat, jól esnek a szavaid (igyekszem az összes topicon tárgyilagosan hozzászólni, még akkor is, ha az adott téma nekem erősen érzelmi kérdés) és én is komolyan gratulálok ahhoz, amit csinálsz és sok erőt, boldogságot kívánok hozzá. |
| | Előzmény: [#34 | malena | 2006.03.15. 22:03] |
|
|
| "mégmindignő" |
2006.03.16. 09:02 [#39] |
| Természetesen az előzményeidet én nem ismerem, vagy nem figyeltem. Biztos okod van most a férfiundorra, én is voltam így és elég sokáig tartott, ismerem az érzést, de el fog múlni. Csak arra a részre akartalak figyelmeztetni, hogy amikor majd elmúlik, ne nyomd el magadban az érzést, próbálj meg nyitni, tényleg vannak rendes férfiak is, többet ismerek, aki más gyerekét neveli. Ha valaki téged igazán szeret, a gyerekedet is szeretni fogja. (gondolod, hogy egy 57 éves embernek olyan nagyon természetes amúgy egy 12 éves fiút, más fiát szeretni?, de elfogadta, mert hozzám tartozik és mára megszerette, mert minden gyerekben van szeretni való, az én páromról van szó) |
| | Előzmény: [#35 | sophia | 2006.03.15. 22:48] |
| "mégmindignő" |
2006.03.16. 08:54 [#38] |
| egy d betű kimaradt - tekintsd - |
| |
| "mégmindignő" |
2006.03.16. 08:52 [#37] |
Én már nagyon sok mindent megértem, sok örömet és sok fájdalmat is. Megkérdőjelezed az általad idézőjelbe tett mondataimat, de csak azért, mert csak a szavak puszta jelentését fejtetted meg belőle és annál sokkal több van benne, de azt csak éreyni lehet. Továbbá én nem azt mondom, hogy a boldogság csak a társtól függ, tudom, hogy nagyon összetett dolog, azt sem mondom, hogy a véleményem egyedül üdvözítő vélemény, de a a pszihológia és ez akár "tudományos hivatkozás is lehet" szintén "hangoztatja", hogy az élet teljességéhez kell a társ, de tekints egyéni véleményemnek.
A "nagyon erős nő", nem fizikai és nem pusztán lelkierőt jelent, azt csak az tudja átérezni, aki már átélte a "gyerekkel egyedül lenni" állapotot, aki már tapasztalatbó beszél. (ezt Malena már pl. tökéletesen érti és látja) |
| | Előzmény: [#33 | Tökmag | 2006.03.15. 21:54] |
|
|
| sophia |
2006.03.15. 22:56 [#36] |
valahogy fel kéne vértezni valóban magam a beszólások ellen, de hiába csinálok úgy mintha nem, azért fájnak. ez egyébként egy rohadt szokás tényleg. és minden területen, a félismerős vagy ismeretlen megkérdezi, hogy : hol, mennyi volt, miért, miért nem, jaj istenem, meg amikor én...stb.
ezt a lazább, rugalmas időszakot várom már, mert egyelőre még be vagyunk szorítva a kerületbe - baba és tolókocsibarát város... - és az overall, nyüszítés, alvás, gyakran evés körbe. De nemsokára itt a nyár, a nyuszifül is egyre nagyobb, majd csavargunk nagyokat.
valamit még akartam kérdezni tőled, de már nagyon mélán bambulok magam elé.
holnapig igyekszem összekaparni magam..:) |
| | Előzmény: [#28 | polaris | 2006.03.15. 15:41] |
|
|
| sophia |
2006.03.15. 22:48 [#35] |
malena, de jó! gratulálok. te tényleg biztos nagyon erős vagy. én a magam részéről nem tudom mit gondoljak, mert én amikor megtudtam a bébit, akkor annyira nagyon vágytam rá, hogy nem volt kérdés, hogy erős vagyok e vagy sem. sokszor most is legszívesebben vinnyogva négykézláb másznék és nem csak a fizikai terhelés miatt. de az első vizsgálatnál már hallottam a szívhangját és nekem kellett ez a gyerek, és pont ez a gyerek kellett. szóval azokat a dolgokat, amiket te gondolom előre végiggondoltál, azokon én közben ill. utólag rágom magam át. persze gondolom neked is voltak dolgok amik másmilyenek lettek mint előre gondoltad, reakcióid, érzéseid menetközben is változtak.
ezt a társ dolgot őszirózsa még nem gondoltam át teljesen. jó lenne talán majd, de belehalnék még egy mocsokságba, és őszintén megmondom jelenleg zsigerből nagyon mást nem tudom elképzelni a pasikról :( persze ésszel, meg barátaim, öcsém, stb. "természetesen" kivételek, de bocs, én most hányok tőlük.
és érdekes tényleg vannak kifejezetten nagyon boldog pillanataim, óráim, napjaim ésw mintha már szaporodnának ! :). no de hogy azért ne írjam le teljesen ezt a dolgot :) egy olyan valaki persze jó lenne, aki a mesékben van...
ez elég nehéz, mert persze hogy vigasztaljanak (???) mindenki folyamatosan azt nyomatja, hogy majd lesz valakid, meg a kisgyereket is nagyon fogja szeretni, pozitív példák sokaságát hallom. de még ez túl friss.
tökmag: :)) |
| |
|
|
| malena |
2006.03.15. 22:03 [#34] |
ezt jó volt olvasni! te így vagy kerek egész és így vagy boldog, és jó, hogy megkaptad, amire vágysz. és még jobb, hogy nem kérdőjelezed meg ugyanazzal a lendülettel mások választását, mint sok nő, aki csak lesajnálóan tud beszélni a szingli mamikról...
tökmag, azért sztem bizony nagyon igaz, hogy csak erős nő vállaljon gyereket egyedül. pláne kettőt. én tudom magamról, hogy bika munkabírásom van és keresem a kihívásokat. de tudom, látom, hogy nagyon kevesen tudnák ezt így csinálni. |
| | Előzmény: [#32 | "mégmindignő" | 2006.03.15. 21:25] |
|
|
| Tökmag |
2006.03.15. 21:54 [#33] |
"Nem csak azon van a hangsúly, hogy a gyereknek apa kell, ez "szinte mellékes", boldog anya kell neki" - s a boldogság mint olyan, szubjektív helyzetek és körülmények összessége. Azaz nem attól függ, hogy van-e vagy nincs-e társa az embernek.
"és az embernek pedig akár nő, akár férfi, társ kell." - ez úgy hangzik, mint egy általános igazság, holott ezt nem mindenki gondolja így és nem mindenki e szerint él.
"Hozzá tartozik a lényeghez, hogy egyedül gyereket vállalni azért csak nagyon "erős" lelkű nő vállalkozzon"- ??? Mit jelent az, hogy erős? Ez is annyira szubjektív, hogy kinek mi az erő és mi nehéz
|
| | Előzmény: [#32 | "mégmindignő" | 2006.03.15. 21:25] |
|
|
| "mégmindignő" |
2006.03.15. 21:25 [#32] |
Azért a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a tanácsaim és a bíztatásaim arra vonatkoznak, amikor már végképp úgy esik, hogy az ember lánya elválik vagy társ nélkül vállal gyereket, de én azért ettől függetlenül az igazi boldogság forrásának, a teljes élet lényegének a harmónikus párkapcsolatot tartom. Egyrészt azért - ha lehet - legyen a család tagja a boldog és szerető apa is, másrészt pedig az egyedül élő nő a gyerektől függetlenül nyugodtan merjen párt keresni. Hozzá tartozik a lényeghez, hogy egyedül gyereket vállalni azért csak nagyon "erős" lelkű nő vállalkozzon, mert a hősies, önfeláldozó, patetikus, nemes és gyönyörű pillanatok és döntések mellett lesz nagyon sok sok keserű pillanat. Bevallom, hogy én nagyon jól és praktikusan éltem a kisfiammal, (a nagyobbal 12 évig egyedül) de elmondhatatlanul vágytam a társra, a kedvesre, a férfira, a szerelemre, hiányzott az életemből. Most egy nagyon kiegyensúlyozott és boldog párkapcsolatban élek és egy másik topicon elmesélt nehézségeim ellenére össze sem tudom hasonlítani az életemet az eddigi életemmel. Jó volt egyedül is, önállóan, keményen, támasz nélkül, sokszor büszke voltam magamra, hogy milyen erős is vagyok, de annyira más most, hogy elmondani nem tudom, csak érzem. Nem csak azon van a hangsúly, hogy a gyereknek apa kell, ez "szinte mellékes", boldog anya kell neki és az embernek pedig akár nő, akár férfi, társ kell.
A saját véleményemet úgy érzem részemről tisztességesnek, ha ezt is elmondom. És ez semmit nem von le abból, hogy tisztelem azokat a nőtársaimat, akik egyedül is merik vállalni a babát. |
| |
|
|
| malena |
2006.03.15. 20:10 [#31] |
tök jó ezeket olvasni. én is egyedül vállaltam gyereket, tudatosan, lombikkal, lettek is egyből ikrek! :-))) ez ma még illegális, de amikor már kiláttam a fejemből, elkezdtem azon dolgozni, hogy mások is megtehessék. és sikerült is, ha minden igaz, júli 1-től. úgyhogy hamarosan itthon is lehet valaki single mom by choice - ahogy ezt olyan szépen mondja az angol. :-)
apakép ügyben: nálunk nagypapa hiperaktív :-) tényleg baromi sokat van a gyerekekkel, bár nem fiatal. és persze nagymama is. a többire pedig megvannak a válaszok, szép lassan, fokozatosan bele fognak nőni abba, hoyg nekik ilyen a családjuk. én felhőtlenül boldog vagyok velük, így teljes az életem, és a pasizás - amióta ők megvannak - végre nem görcsölés és taktikázás!
ja: iszonyú fontos a kikapcsolás!!! minden alkalmat ragadjatok meg a pihenésre, az "én" időre, az elutazásra! baromi fontos. és nem (csak) miattunk, hanem nekik is az a jó, ha a mami kiegyensúlyozott és boldog. |
| |
|
|
| További oldalak:
1
|
2
|
3
|
4
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
