 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| hallohallo |
2006.02.22. 07:37 [#33] |
most mondjam azt, hogy az eltén egy tanárképzéses pszichológia előadáson ezt rendszeresen levetítik?
merhogy így mutatják be, van különbség a női agy és férfi agy között. és én megint csak oda lyukadok vissza: ha a nők több dologra tudnak koncentrálni egyszerre és jobban oldják meg a komplex feladatokat ("tudományosan bizonyított tény"), akkor miért nincs több női felsővezető, meg mondjuk pilóta (az is felső vezető :)), meg egyéb... a képességeinket szimultán vasalásra és pirítóskenegetésre pazaroljuk. |
| | Előzmény: [#31 | Mikianyukája | 2006.02.22. 02:18] |
|
|
|
|
| Mikianyukája |
2006.02.22. 02:18 [#31] |
"miért nem vasal a férfi?" igen, láttam, valami iskolai szünet alatt, ráadásul apámmal néztem, amíg anyám unokázott. Úgyhogy nagy családi röhögés lett belőle, és nem emléxem rendesen az üzenetre, csak a röhögésre.
De volt valami figyelemmegosztási képtelenségről, meg persze nem a vasalásról szólt in concreto, hanem a nemek közötti munkamegosztás okairól.
Az agymosást nem nagyon radikálisan értem, illetve, ahogy vesszük. Kb így: szerintem már a kérdésfeltevés maga meghatározza a témáról való beszélgetés kereteit, és azt sugallja, hogy a házimunka biológiai nemhez kötött dolog. Pontosabban megerősíti az amúgy is jól megtanult dolgot: a házimunkát férfiak végzik.Most, hogy "emancipáció" van, tudományos indokokat hoznak rá, korábban az adott kornak megfelelő más típusú válaszokat, illetve még korábban még a kérdés se merült fel. Női munka, punktum. És aki nem így gondolja (pl én) helyből az ellenkező kötekedő szerepbe kerül, holott: hülye kérdésre nincs válasz, ez volna a jogos reakció szerintem.
kontextus: most nem megyek vissza az első oldalra, de kontextusba helyezés szerintem siman lehetne egy lábjegyzet, hogy miszerint e egy ny-európai cikk, Mo-ra nem lehet automatikusan átültetni. A nők munkába állása is meglehetősen másképp történt nálunk. Ilyesmik. Tudom, hogy maximalista vagyok. |
| | Előzmény: [#29 | Gunga-Sam | 2006.02.21. 13:45] |
|
|
| haziboszi |
2006.02.21. 14:30 [#30] |
nagyon teteszett ez a cikk a tudományos tévedésekről, csalásokról!
ugyanakkor szerintem tökéletesen alkalmatlan a tudomány, mint olyan megkérdőjelezésére (most itt a tudomány, mint egész, módszerek és szemléletmódok összessége. persze nem kell piedesztára emelni és mindenhatónak tekinteni). pusztán arról szól, hogy a tudomány és különösen a róla a médiában megjelenő olvasat nem (nagyon nem) tévedhetetlen, de szerintem ezt komoly szakember nem is állítja sehol. tény, hogy emberek csinálják, akik tévedhetnek, vagy futnak a pénz vagy ismertség után. :(
a média meg még rátesz egy lapáttal. |
| | Előzmény: [#29 | Gunga-Sam | 2006.02.21. 13:45] |
|
|
| Gunga-Sam |
2006.02.21. 13:45 [#29] |
(Tényleg meg volt említve a cikkben a válás. :( Azt már megszoktam, hogy nem emlékszem arra, hogy mit olvastam, de hogy arra sem amit magam gépeltem be! ;) Szóval, ezer bocs.)
"Igazad van, nyilván nem feledata a fordítónak kontextusba helyezni a cikket, de szerintem valakinek kellene, hogy ezt tegye. Mert a TV egy magyarországon kiadott lap, és mert ha nem teszi, akkor kb azon a szinten van, mint az index vagy a blikk, amikor un. tudományos kutatásokról számol be."
Ezt egyszerűen nem értem. Egyfelől érdekelne, hogy mit is kellene kontextusként felvázolni a cikk kapcsán, másfelől nem értem, hogy férne be mindez a lap szerkezetébe (ill. profiljába, ha a kontextus pl. politikai). Szerintem egyébként a lap az Indexnél valamivel magasabb szintet képvisel tudományos kérdésekben, bár nem tudom a véleményem mennyire mérvadó. A Blikket nem ismerem.
(A lap tartalomjegyzéke ill. egyes cikkek olvashatók a neten is.
"A miért nem vasal a férfi típusú műsor pl tökéletes példája ennek. Agymosás."
Láttad?
P.S. Ha már a Természet Világa így a célkeresztbe került: egy kis érvanyag tudomány megkérdőjelezéséhez. |
| | Előzmény: [#28 | Mikianyukája | 2006.02.20. 19:22] |
|
|
| Mikianyukája |
2006.02.20. 19:22 [#28] |
jó a lemezborítós történet :)
Nem kötekedős, rosszkedvű vita felé akarom vinni a beszélgetést, de szerintem igenis nagyon gyakori a társadalmi jelenségek "elbiologizálása" és nem gondolom, hogy kommentálatlanul kellene hagyni.
válás: az a cikkben szerepel, azért írtam róla.
a "megőrzik képességeiket" kitétellel meg az a bajom, hogy aktív cselekvésként tünteti fel, erre mondom,hogy sajátos gondolat. Te pl a helyes szavakat használod: adaptálódott, differenciálódott. Szenvedő igék, nem cselekvők.
Igazad van, nyilván nem feledata a fordítónak kontextusba helyezni a cikket, de szerintem valakinek kellene, hogy ezt tegye. Mert a TV egy magyarországon kiadott lap, és mert ha nem teszi, akkor kb azon a szinten van, mint az index vagy a blikk, amikor un. tudományos kutatásokról számol be.
Szerintem nagyon is valós tendencia, hogy a diskurzusban feltűnnek "tudományos" vélemények, tendenciák, stb, és néhány évtized távlatából már jól látszik, hogy pont egybeestek egy akkoriban folyó politikai társadalmi tendencia irányával. Amikor Mo-n 1974-ben szigorították az abortusztv-t (illetve nem tv-t, hanem rendeletet), akkor volt jó kis sajtóhírkör a nők önzőségéről, pl. A miért nem vasal a férfi típusú műsor pl tökéletes példája ennek. Agymosás. |
| | Előzmény: [#26 | Gunga-Sam | 2006.02.20. 19:00] |
|
|
| Gunga-Sam |
2006.02.20. 19:07 [#27] |
Még valami, ez már nem szorosan a cikkhez.
A férfiak és nők közötti sokat emlegetett különbségek (mármint amiben, és ha egyáltalán vannak) nem abszolútak, hanem statisztikusak. Nem arról van szó, hogy a nők vagy férfiak ne tudnának megcsinálni valamit, amit a másik nem tud, hanem hogy átlagot tekintve gyengébb teljesítményt nyújt(hat)nak. (Az átlag semmit nem mond egy adott nőre vagy férfira vonatkozóan!!!!!) Bárkiből lehet kubikos, maximum a gyengébb izomzatúaknak (nők?) tovább tart míg teljesítik a napi normát. Bárki otthon maradhat a három gyerekkel: csak akik erre kevésbé alkalmasak (férfiak?), azok majd a nap végére jobban kikészülnek.
Ha a brit férfiak tényleg tömegesen (legalább 50%-ban) választják majd a főállású gyermekgondozást, akkor ki fog derülni, hogy gyermeknevelési/háztartásvezetési képességekben van-e különbség a két nem között. (Pl. abból, hogy mekkora lesz a visszarendeződés, háztartási baleseti statisztikákból, gyermekek iskolai eredményéből, stb.) (Egy gyermekfelügyeletre igen mérsékelten (:)) alkalmas férfipéldány illusztrációként szerepelt a "Miért nem vasal a férfi?" c. Spektrum sorozatban, de ez persze statisztikai szempontból nem oszt, nem szoroz.) |
| |
|
|
| Gunga-Sam |
2006.02.20. 19:00 [#26] |
Lehet-e bármire tudományos eredményt találni? Persze, hogy lehet, ott van pl. a hidegfúzió vagy a flogiszton elmélet. Előbbiről villámgyorsan kiderült, hogy elvi bajok nincsenek vele, csak a gyakorlatban nem működik, utóbbinak komoly hatása volt pl. a kohászatra, bár később kiderült, hogy az egész elmélet egy marhaság. A tudomány nem szentírás, a tudományos elméletek a természet jelenségeit magyarázzák, a tudomány adott állásának megfelelően: egyes elméletekről kiderülhet, hogy nincsenek összhangban a megfigyelésekkel, ezeket vagy elvetik és más elméletekkel helyettesítik (pl. flogiszton), vagy az alkalmazhatósági körüket szűkítik (pl. newtoni mechanika).
Egy-egy tudományos közleményt kiragadni és önmagában értelmezni elég nehéz, ugyanis tisztában kellene lenni az adott tudományterület alapjaival, ismerni kellene a terminológiát, illetve tisztában kellene lenni a tudományterület jelenlegi állapával: mik a vitatott pontok, mik a tendenciák, melyek az ígéretes irányok, stb. (Legalábbis a természettudományokban ez a helyzet, bár én nem vagyok természettudós, a társadalomtudományokról pedig végképp gőzöm sincs.)
Az eredeti cikk egy angol nyelvű ismeretterjesztő folyóiratban jelent meg (nem szaklapban), amit a magyar fordító kb. a harmadára tömörített, amiből én kb. a kétharmadát gépeltem be. A cikk egyértelműen a fejlett nyugati társadalmakról (l. Anglia) szólt, ezek közé Magyarország jelenleg nem sorolható be. A lábjegyzetre vonatkozó kitételt ezért nem is értem: a magyarországi helyzet a cikk szempontjából irreleváns, és a fordító egyébként sem szokta szakmailag kommentálni a cikkeket. (Tudtommal.)
Ja, a cikk kiinduló tézise szerintem nem az volt, hogy a férfiak szeretnének részt vállalni a gyermeknevelésben, hanem az, hogy teljes szerepcserét akarnak: a feleséget hagynák (küldenék?) pénzt keresni, miközben ők otthon maradnának a gyerek(ek)kel. (Említetted a válást is, de erről meg aztán végképp nem volt szó, esetleg kifejthetnéd bővebben, hogy mire gondoltál.)
"Érdekes elképzelés az evolúcióról: egyes csoportok megőrzik a tulajdonságokat, mások nem, ez magyarázza az eltéréseket."
Nem tudom mennyiben érdekes vagy mennyiben nem, de ez nagyjából így van. Az emberiség (valószínűleg Afrikából indulva) szétrajzott a földgolyón, mindenütt adaptálódott a helyi körülményekhez, emiatt szükségképpen differenciálódott. (Nem csak a kultúrája, hanem a testalkata, a bőrszíne, az immunrendszere, stb.) Hogy miért pont a pigmeusoknál maradt fenn az eredeti felállás, az lehet egy érdekes kérdés, de nyilván összefügg az életmóddal. Pl. nem mindegy, hogy mire vadászunk: a lakóhely környékén, őserdőben, apró termetű állatokra mérgezett nyíllal és csapdákkal (mint a pigmeusok), vagy a nyílt szavannán nagy testű patásokra úgy, hogy kipécézünk egyet és 8-10 órán keresztül rohanunk utána, míg a fáradságtól össze nem esik. És utána még haza is kell cipelni. :) (L. BBC: Az emlősök élete, utolsó rész, ha valaki látta.)
(Egyébként a cikkben nem az áll, hogy őseink együtt végeztek minden munkát (ezt nem tudjuk), hanem az, hogy lehet, hogy együtt végezték. De az is lehet, hogy nem.)
"a férfiaknál is esik a tesztoszteronszint, amikor a párjuk terhes és szül: most akkor mi van? elvesztették a képességet vagy nem?"
Nem volt szó arról, hogy a férfiak bármit elvesztettek volna. Arról volt szó, hogy a hímekben is megvan az ivadékgondozási ösztön, ami akár biokémiai úton is kimutatható, csak kisebb és más jellegű, mint a nőstényekben. (Pl. ha egy hím patkánynak elég kitartóan tuszkoljuk a közelébe a patkány kölyköket, akkor a kezdeti halomra gyilkolástól eljut odáig, hogy szoptatni próbálja őket. Kis (ember- :))gyermekeknél kimutatható, hogy a míg az ún. babázó viselkedés a kislányoknál általában mindig megfigyelhető, kisfiúknál csak akkor, ha van kisebb testvérük. A hormonális hatásokra pedig lásd a már említett írást a férfiak tejelválasztásáról.)
P.S. Az Aka Pigmeusok többek között érdekes polifonikus zenéjükről ismertek. Olyannyira, hogy a rájuk vonatkozó ismereteimet egy CD borítójáról szereztem. Hát ennyit a tudományról... :D |
| | Előzmény: [#23 | Mikianyukája | 2006.02.19. 20:21] |
|
|
| haziboszi |
2006.02.20. 10:20 [#25] |
| és ez már megint a biológiás topicba tartozna :( |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
