A mostani (ööö... legutóbbi ex) pasim viszont férfiasságában érezte megsértve magát, ha csak fel mertem vetni, hogy a sajátomat fizetem, pl. drágább koncertjegy esetében. Hú, összedőlt volna a világ! :D
úristen, dettó ugyanez előfordult velem többször is!!:))
de nem hinném, hogy ezért megvetés járna, hiszen nyilván inkább az illető személyiségének szólt a gesztus, mint a nemének.
Bevallom, ha régen voltam nálam csóróbb sráccal, mielőtt bementünk valahova, odaadtam a pénztárcámat, hogy a látszatot fenntartsuk. Juj, vessetek ki magatok közül... :(
én továbbra is azt az elvet képviselem, hogy felőlem aztán akárki kezdeményezhet, akárki meghívhat akárkit, csak ne legyen semmi kötelező, és ha valaki máshogy csinálja, azért ne vessék meg. ennyi. :D
Kb. tíz évig hívogatott, csak bátortalan voltam, és rendszeresen nemet mondtam... Aztán rámjött az ötperc, és áthívtam :D
Már bánom, hogy ennyit vártam ezzel a pasival : D