 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| BaBe |
2005.09.28. 11:55 [#679] |
| flimo, kedves, ezzel az egyszerű aggyal valószínűleg egy kis pók vagy. (azért pók, mert azok kedvenceim, ládd, nem vagyok én szőrösszívű tehozzád.) |
| |
| flimo |
2005.09.28. 10:40 [#678] |
Mellernét elfelejtettük, mert nő. És a többi zsidó áldozat nevét miért felejtettük el? Hoppá, Mellerné nevét ismerjük, hisz az elöbb írtak róla egy cikket. Akkor mégis csak emlékezünk rá, mert nő és feminista?
|
| |
| emese |
2005.09.27. 20:39 [#676] |
| peldakepunk a multbol nincsen. Azert meg mindig halasnak kell lenni azoknak akik kuzdottek ertunk, az osi feministak , Blanka es Terez. De masok is voltak. Talan most vagyunk eloszor olyan pozicioban ahol feministanak lenni es activistanak lenni nem jar tiz eves borton ulessel Kufsteinban. |
| |
| emese |
2005.09.27. 20:37 [#675] |
Stellamaris
teljesen egyet ertek veled. Nincsenek Feminista szovivoink. Valaki nagyszaju es nagy szivu kitanult no aki szereti a sajat nemet es szeret harcba szallni fferfiakkal, es nem banja ha fferfiasnAK mondjak. Valaki aki szeret nyerni beszeddel de nemesen, nem tragarosan.
Ezek a nok rendszerint egyetemistak itt, ott kene korulnezni, es beinditani a feminista partot a fiatalok kozott. |
| |
| Stellamaris |
2005.09.27. 15:38 [#673] |
Mert nem borongás kéne, hanem valódi példák. Mert szerintem igenis fontos - és itt mélyen egyetértek Pető A-val és még sok más feminista történésszel - hogy legyenek előképek. Az ugyanis iszonyú nagy súlyt tud rakni egy ilyen mozgalomra vagy csoportra, ha azt érzi, mindent neki kell először csinálni, kivívni. Erőt ad, ha tudják, voltak elődök.
Csak akkor végre essen már ezekről szó, és ne Martos Flóráról. |
| |
| polaris |
2005.09.27. 14:44 [#672] |
| én már kicsit únom, az örökös múltban borongást! Lehet örökké a visszapillantótükörbe nézni, de haladni így, alig... szeretem Sándor Zsuzsát, de ö is csak a felületen símogatja a témát, ahogyan a magyar sajtó s a magyar politika általában... nincs szószólónk! Ezért csináljunk pártot, ezért csiáljunk egy alternatív nöi lapot. |
| |
|
|
| Stellamaris |
2005.09.27. 14:15 [#671] |
"Pető Andrea úgy véli, az adott politikai kánon határozza meg, kiből válhat történelmi ikon, s kit felejtenek el. Az irányzatok abban közösek: olyan nő, aki megkérdőjelezte a férfihierarchiát, nem maradhatott meg a közemlékezetben."
Nyilván nem lehet ezt szabályozni ennyire egyértelműen, de ilyen mechanizmusok igenis működnek. Nem úgy (jobb esetben), hogy eldöntik, ki maradhat és ki nem. Bár olyanra is volt már példa.
Mellernét nyilván nem azért ölték meg, mert nő volt, vagy feminista, hanem mert zsidó. De talán a felsorolt jellemzők miatt került ki a történelmi emlékezetből. Itt a szerző kötött össze helytelenül két gondolatot.
Az "állami feminizmus" a szocializmusban igen, létezett, de nem véletlenül idézőjeles. Nem volt valódi feminizmus. Tudjuk, milyen kvóta volt az. |
| | Előzmény: [#669 | wolf | 2005.09.27. 11:55] |
|
|
| Stellamaris |
2005.09.27. 14:09 [#670] |
Olvastam én is. És nem tetszett. Megint szó esik valami fontos kérdésről, de nem elég szó, és inkább csak úgy általánosan, amolyan újságírói nagyvonalúsággal. Továbbá nem egyértelmű számomra a szerző álláspontja és szándéka: egyrészt egyfajta hősnő-történetet ír (kiket tekintettek hősnőnek, függetlenül attól, érdemesek voltak-e erre, vagy sem, vagyis akik a politikában valami miatt hősnővé lettek kikiáltva), másfelől ő és interjúalanyai is hiányolják az igazi hősnőket. Amúgy a szerző is csak a szokásos nőket hozza elő (kivétel Mellerné – de akkor már lehetett volna másik feministát, nem?), akiket már ismerünk, tehát semmit nem tesz azért, hogy akkor most lássuk, kiket is lehetne hősnek vagy példaképnek tartani (a cikkből az derül ki, se Schlachtát, se Kéthlyt, se Martos Flórát). Miért nem ír akkor olyan nőkről, akik tettek valamit a nőkért? (Leszámítva a már agyonemlegetett, de mégis csak valamilyen romantikus sémák szerint „ismert” Brunszvikot vagy Telekit.)
„Bár e nők küzdöttek bizonyos kiváltságokért, a nők választójogáért nem. Sosem kérdőjelezték meg a férfiuralmú társadalom alapjait" – egy ilyen anakronisztikus számonkérés, hát, ez erőteljesen kétségbe vonja a szememben Pető A. történeti /történészi érzékét, sajnos…
Ilonszki szintén hozza a szokásos nemi sztereotípiákat: „Dávid Ibolyával, aki példaképének a konzervatív, kemény Konrad Adenauert tartotta, és férfias jellemvonásokat sorolt rokonszenves politikusi tulajdonságokként.” – Férfias jellemvonások? – Hát nem az ilyen fogalmak ellen küzdünk??
A pártokról szóló értékelésekkel nagyjából egyetértek, MSZP – tényleg nincs nőpol., csak kirakatban valami, de nincs konkrét program, semmi. Dávid I. nem azért nem nyilatkozik női témákban, mert nem kérdezik, itt arról van szó, hogy egy politikus milyen témákat vesz elő (és persze a pártja). És ő, mint tudjuk, a focihoz sem ért… Egyetértek továbbá azzal, hogy tudományos életben nincsenek nők, és hogy a civilek erőtlenek.
„felnőtt egy új nőnemzedék, amelynek nincsenek közös példaképei.” – és a most felnőtt férfinemzedéknek vajon van? Kétlem.
|
| |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
