 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
| 5
|
6
| »
|
| almonda |
2009.01.14. 19:22 [#16] |
a csókolom is milyen hülye szokás! rég voltam kamasz, de már akkor is utáltam. Döbbenten hallottam ilyet britt filmek szinkronjában is!
ennél szörnyübb már csak az, amikor a nöknek is így köszönnek a ffiak. még a Magyar Rádió riporterei is! rémes. a kezicsókolom meg a köbön.
bratyi-bratyi-bratyi. brrr.
|
| | Előzmény: [#11 | subculturalgirl | 2009.01.14. 13:09] |
| almonda |
2009.01.14. 19:18 [#15] |
no, de miért ne zoltánozhatnád le a tanárt? valakiknek egszer el kell kezdeni megváltoztatni a Mo.-on ma is dívó dzsentroid viselkedési normákat. lassan, de határozottan.
a tekintélyelvüségböl nincs eleged? ö proff, te meg diák - de emberek mindketten. ennyi. legyünk végre egyenlöek, legalább a beszédben... |
| | Előzmény: [#11 | subculturalgirl | 2009.01.14. 13:09] |
| evet |
2009.01.14. 13:40 [#13] |
| A lányom ovijában Jó reggelt/Jó napot (attól függően, hogy mikor érünk be) és Viszontlátásra van a gyerekek és az óvónők között és kézfogás, szépen egymás szemébe nézve. |
| |
| juzsika |
2009.01.14. 13:19 [#12] |
Ilyen szempontból (tanszékvezető stb.) nekem szerencsém volt: mindenkivel tegeződtünk. Ettől függetlenül tényleg megoldatlan probléma.
A csókolomhoz: na, attól kapok kiütést. Ott van a "jó napot kívánok", vagy esetemben a szia (ezt a diákjaimnak is mondtam). A kedves szomszéd-helyzetet pedig ugyanúgy oldottam meg, mint te. Bár néha kicsúszik egy-egy csókolom a számon, de hát ez van. Pl. a párom 86 éves nagymamájának nem fogok jó napot+ X nénivel köszönni, mert ő _tényleg_ távolságtartónak érzékelné, ennyit pedig nem ér meg a dolog. |
| | Előzmény: [#11 | subculturalgirl | 2009.01.14. 13:09] |
|
|
| subculturalgirl |
2009.01.14. 13:09 [#11] |
Hát nem tudom, ELVILEG igazad van, de gyakorlatilag eltekintenék a tanszékvezető lezoltánozásától.
Mindezek a felvetések azt igazolják, hogy nyelvünkben nem alakultak ki a megfelelő megszólítási formulák, valahogy olyan szerencsétken az egész témakör, nyelvújításra lenne szükség. :)
Én például azt is idétlennek tartom, hogy a gyerekek "nénizik", "bácsizzák" akár huszonéves óvodapedagógusaikat, vagy tanáraikat.
Meg ugye a "kamaszok" folyton megjelenő problémája a "csókolom vagy jó napot kívánok" A "csókolom" ugye ciki, a "jó napot kívánok" meg olyan természetellenes számukra, így sokszor inkább nem is köszönnek. (Ha tőlem kérnek a gyerekek ilyen tanácsot, én mindenképpen a "jó napot kívánok"-ot szoktam javasolni.)
Amikor a gyerekek lecsókolomoztak a lépcsőházban, visszacsókolomoztam. Azóta sziáznak. :D
A volt középiskolai tanítványaimat úgy szoktattam le a csókolomról -miután a kérés nem használt - hogy azt válaszoltam rá: "én is téged!" :D:D:D
Amikor gimnáziumba jártam, fiatal férfi töritanárunk valósággal könyörgött 1-2 jólnevelt lány osztálytársamnak, hogy ne "csókolommal" köszönjenek neki az utcán. Halál komoly.
Szegény unokatesóm meg 4-5 éves kisfiú volt, amikor csak uvarias akart lenni, és anyukája rászólt, hogy a buszvezető bácsinak nem "kezét csókolom"-mal kell köszönni.
Mamám kedves szomszédainak, akik gyerekkroom óta ismertek, én csókolommal köszöntem az utóbbi években is, mert egy időben kipróbáltam a jó napot kívánok-ot, és sértően távolságtartónak hatott, - arra nem lehet rámondani, hogy "szerbusz kislányom" vagy "szerbusz becenév birtokos személyjellel" -ahogy a lépcsőházunkban lakó idős szomszédbácsival szemben is. Utóbbi problémát úgy hidaltam át, hogy ne csókolomozzak, de kedves is maradjak, hogy a Jó napot (kívánok)hoz mindig hozzáteszem, hogy "Laci bácsi" |
| | Előzmény: [#10 | juzsika | 2009.01.14. 12:43] |
|
|
|
|
| subculturalgirl |
2009.01.14. 12:03 [#9] |
Én úgy gondolom, az általad vázolt helyzetben a gendert felülírja a beosztás és életkor, és a "magasabb rangú", és főként idősebb ajánlja fel a tegeződést. ... Belegondolok, a tegeződést minden esetben -nemtől függetlenül- az idősebbnek joga felajánlani, nem a fiatalabbnak. Ez teljesen logikus és elfogadható szerintem.
Az "András bátyám" faluhelyen ill rokonságban biztos elmegy, de azt hiszem, a "tanár úr" vagy a "doktor úr" nagyokat pislogna, ha ilyen szívélyeskedve szólítanám meg!
Régivágású vagy egyszerűen ilymódú udvariasságot tanult emberektől természetesen nem sértő a kisasszony, a hölgyem, az ajtónyitás, stb. De lehet azt érezni, mi van mögötte. Ha valóban tisztelet, jómodor, akkor ok. |
| | Előzmény: [#8 | juzsika | 2009.01.14. 11:19] |
|
|
| juzsika |
2009.01.14. 11:19 [#8] |
subculturalgirl,
ez az áthidaló megoldás nálam úgy működik, hogy én visszafelé azt mondom, hogy "András bátyám". Persze nem minden kapcsolatban működik így, de egy előreláthatólag hosszútávú ismeretségben ezt meg szoktam beszélni. A kisasszony engem csak akkor zavar, ha tudom a használójáról, hogy gúnyosan használja. Mert ismerek olyan régivágású öregurakat, akik tényleg őszintén és kedveskedve szólítanak így (asszony nem vagyok).
Egy tanárommal egyébként megcsináltam a "kedves István" + magázás formulát. Egyáltalán nem bántódott meg rajta, sőt. Nagyon egyénfüggő ez is...
Volna viszont egy kérdésem: tudom, hogy alapesetben a nő ajánlja fel a tegeződést, de akkor is (nekem kellene felajánlani), ha pl. én és egy 50-60 éves (férfi) tanárom közötti (egyébként kollegiális) viszonyról van szó? Nem vagyok a beosztottja, és a szó szoros értelmében nem is a tanárom, és mégis... |
| | Előzmény: [#7 | subculturalgirl | 2009.01.14. 10:51] |
|
|
| subculturalgirl |
2009.01.14. 10:51 [#7] |
"Nincsen nalunk olyan mint MS ? nem Miss es nem MRs, hanem MS, ?"
Eleve ehhez hasonló title-k nincsenek a gyakorlatban nálunk.
Ugye idős(ebb) (azaz sokszor nem csak idős!) emberek esetében már többször beszéltünk arról hogy az orvosok is ritkán hasnálják az "asszonyom", "uram" szavakat a "néni", "bácsi" helyett.
Egyszer egy 48-50 körüli tanárnő ismerősöm elkeseredve mesélte, hogy nem elég a sok megalázó procedúra, az embertelen kórházi körülmények, még le is nénizték.... Nagyon sajnáltam, hogy még női méltóságában is így megalázták.
Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök, feminista-szimpatizáns írt erről egyszer a Metróban.
Ami meg a fiatal nőket illeti: nekem mondjuk jobban esett volna még mindig a "hölgyem" az idős férfi nőgyógyász szájából, mint a "drága". Csak úgy példának...
De leggyakoribb, hogy az orvosok vagy pl. nálam idősebb oktatók, stb. áthidaló megoldásként keresztnevemen szólítanak, plusz magázás. (Ugye ez nem éppen kölcsönös, mert nekem viszont marad a "doktornő", "tanár úr" visszafelé, nem lehet "András" vagy "Katalin")
Névvel együtt, hogy pl. Kovács úr, Kovácsné asszony, nagyon ritkán használják e titulusokat, és csak hivatalos közegben, vagy GÓNYOLÓDÁS céljából, ahogy a Miss-nek megfelelő "kisasszonyt" is.
Én személy szerint utóbbitól mászok falra. Volt barátom diplomaosztó-videóján láttam, hogy a férfiaknak a szöveg az volt, hogy "átadom a diplomát XY úrnak", nőknek meg "XY kisasszonynak" - ez valahogy nem passzol! Az "úr" méltóságteljes, a "kisasszony" meg diminutive. Régen az "úr" párja a ma egyáltalán (max. hivatalos levelekben) használatos "úrhölgy" volt. |
| | Előzmény: [#5 | emese | 2009.01.13. 22:30] |
|
|
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
| 5
|
6
| »
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
