 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| • Magyar feminizmus - mit tegyünk a gyakorlatban? |
Hozzászóláshoz kérjük lépj be!
moderálási alapelvek |
|
| Stellamaris |
2008.05.28. 19:02 [#71] |
| Nem látod rosszul, igazad van. Sajnos sok múlik a tanáron is, nekem van nagyon klassz töritanár barátom, na őt mindenki szereti, és biztos vagyok benne, h jól tanítja a tárgyát, amúgy a tudomány irányzatainak állásában is képben van. És hát a diákoknak sem megy egyik pillanatról a másikra átállni a frontális tanításról (hol ugye csak ül és - jó esteben - jegyzetel, hallgatja a tanárt) egy interaktívabbra, még az egyetemen is meglepő volt, mennyire nem mer/akar hozzászólni senki, vagy kérdezni - egy amerikai egyetemen akármilyen kérdésből élénk vita lenne, de legalábbis folyamatosan kérdeznének a diákok, mégha oltári nagy hülyeségeket is - ilyenkor a tanár feladata, h megfelelő mederben tartsa a vitát, moderáljon, ha úgy tetszik. |
| | Előzmény: [#70 | Binary | 2008.05.28. 18:55] |
|
|
| Binary |
2008.05.28. 18:55 [#70] |
Oh, ELTE... Maradjunk inkább a lényegnél, törioktatás:) Mostanság a forráselemzés kezd bejönni, és a középszintű érettségin is inkább az atlaszhasznlat, forráselemzés, józan ész a díjazott. Emelt szinten, tehát jobbaknak továbbra is a seggelés a fontos.
Egy átlagos gimis inkább seggel töriből, mint gondolkozik, előtérben vannak a királyok, mikor uralkodtak,milyen intézkedéseik voltak stb. Félreértés ne essék, ezek is nagyon fontosak, csak arra pl. már nem szentelt senki időt, hogy megnézze, az Aranybulla 1222-es intézkedései,amiket fejből tudtunk, milyen hatással bírtak a későbbi századokra.
És a jó/rossz ebben az egészben az, hogy amikor a tanárnőnél rákérdeztünk, elmagyarázta, örült a kérdésnek, de megától ezt nem mondta volna, holott ez lenne talán a lényeg, vagy én látom rosszul? |
| | Előzmény: [#69 | Stellamaris | 2008.05.28. 18:49] |
|
|
| Stellamaris |
2008.05.28. 18:49 [#69] |
| Nem tudom, mennyire kel átszabni, mondom, nekem jó emlékeim vannak összességében az én gimis töri-oktatásomról (és ezek a tankönyvek kaphatóak, a tanár választhatná ezt is). És kellene persze hozzá: tanártovábbképzés (van ezirányú lobbizás különben), meg magába a tanárképzésbe beépíteni - de hát a jelenlegi tanárképzés tulképp a töri szakok (nagyon kevés pedagógiai ismerettel és kevés tanítási gyakorlattal megspékelve), vagyis ehhez az kéne, h a töri szakokon legyen egyfajta változás. (Na, ELTE töri szakról szintén tudnék mesélni - majd talán a margitszigeti fórumtalin. :)) |
| | Előzmény: [#65 | Binary | 2008.05.28. 18:41] |
|
|
|
|
|
|
| Stellamaris |
2008.05.28. 18:45 [#66] |
És most akkor a személyes magyarázat - bár sztem ezt inkább a Herstory topikban kéne, elvégre azért nyitottam azt anno, h ilyeneket megbeszélhessünk...
Én szerencsés voltam, mert középiskolában az átlagostól különböző tanterv és tankönyvek alapján tanultam a törit. Nálunk már eleve sok volt az eszmetörténet, mindennapi élet története, művelődéstörténet, művészettörténet benne, vagyis igyekeztek átfogó képet adni, és nem elsősorban évszámokat és eseménytörténetet magoltatni. Valószínűleg ezért is szerettem meg annyira a törit, h erre a szakra mentem az egyetemen (ami aztán a gimihez képest nagy csalódás volt, de erről inkább máskor).
Ahogy a rovatindító cikkben írtam, szerintem ez lenne a megoldás: nem csupán tényeket, személyeket "beemelni" (és ezáltal más infókat, anyagot meg kivenni) a tananyagból, hanem az egész szemléleten változtatni (maga a történettudomány már rég eljutott idáig, csak valahogy ezeket a történettudományos irányzatokat, változásokat nehezen követi a történelemtanítás), kevésbé az eseménytörténetre, és jobban a globális összefüggésekre, nem egyes emberek, hanem "az emberek" éeltének történetét megnézni, stb. És így sokkal jobban bekerülnének a nők is, és nemcsak az uralkodónők - továbbá sztem a diák is jobban tud azonosulni egy "átlagember" problémáival, személyiségével, mint egy uralkodóéval, tehát az érdeklődést is jobban fel lehet kelteni. Vannak ehhez mindenféle források, szóval meg lehetne jól csinálni. Csak mondom: ez egyfajta szemléletváltoztatást is igényelne. És sajnos sztem a pedagógusok jó része jobban örül a készen kapott dolgoknak: 1-2 órát lead a nőkről, azt kipipálja. |
| |
|
|
| Binary |
2008.05.28. 18:39 [#64] |
| Szerkeszd át, jól tudsz angolul, és biztos van valami forrásod, ami ezt alátámasztja. Az [5] forrást egy lengyel nő írta, majd megnézem, hogy az [5] erre vonatkozik-e, ha nem, akkor valóban nincs semmival sem alátámasztva az idézett mondat. |
| | Előzmény: [#62 | emese | 2008.05.28. 18:33] |
|
|
| Stellamaris |
2008.05.28. 18:38 [#63] |
Binary, akkor kiemelnék egy részt a belinkelt írásból (Herstory rovatindító cikk):
(Előzmény, érthetőség kedvéért: nőtörténelem irányzatai: 1. híres nők, uralkodónők, politikusok, híres feleségek életrajza, 2. nőmozgalom, nőnevelés stb története...)
Ezektől némileg különböző az a megközelítés, amely hangsúlyozottan a nők történetét akarja feldolgozni (a többes szám fontos!), abból kiindulva, hogy a nők nem alkotnak homogén csoportot. Itt az egyes kiemelkedő nőalakok életrajza helyett - vagy mellett - inkább az a cél, hogy megtudjuk, hogyan élték régen mindennapjaikat a névtelen nők tömegei, milyen helyzete volt a különböző társadalmi osztályhoz tartozó nőknek.
A mindennapi élet kutatói munkálkodnak a női élethez köthető tevékenységek történetének a történelembe beemelésén is (ilyen például a női szexualitás, a női egészség, a szülés, a gyermeknevelés története).
A nőtörténelem és a gender studies közti különbség minden országban máshogy jelentkezik (Franciaországban például inkább a nőtörténetet használják), bár általánosan megállapítható, hogy a gender szempont érvényesítése a történetírásban egyfajta átfogóbb, több mindent magába foglaló szemlélet, és időben is később alakult ki, mint a nőtörténelem.
(...) Épp ezért a politika- és eseménytörténet helyett egyre nagyobb szerepet kaptak azok az irányzatok, amelyek nem arra voltak kíváncsiak: hogyan élt az a kis számú elit társadalmi réteg, amelynek életéről eddig is a legtöbbet tudtuk, hanem a tömegek mindennapi életével kezdtek foglalkozni. Világossá vált továbbá, hogy a történetírás hiába törekszik teljességre, a történelem „morzsákra hullott”, a múltnak csak darabkáit lehet rekonstruálni (ha egyáltalán lehetséges ez).
Ezért egyre fontosabbá váltak a személyes, mikro-történetek. Ezen új irányzatok között jelent meg a nőtörténelem és a gender studies is, amelyek művelői egy még inkább ismeretlen és feltáratlan területet próbáltak feltérképezni: a társadalmi nemek és szerepek változásainak, és általában a nőknek eddig „elrejtett” történetét. |
| |
|
|
| emese |
2008.05.28. 18:33 [#62] |
| yeahyeah binary, azert oltek meg mert no volt es tudos egyszerre. A wikipedia nem mindig teljesen correct. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
