 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
| 5
|
|
| Agi53 |
2008.04.11. 18:57 [#2] |
Adrienne Rich: Két dal
1.
A szex - ahogy nevezni
szokás - ma délelőtt tíz
órakor tört rám, hírlapokra,
autókra szitáló esőben.
Őrá gondoltam, aki tegnap
nem tette, sajna,
forró földdé a testem,
mely már alig várja a szántást.
S a vágy iránta lényem
gyökeréig hasított,
tombolt minden eremben stb.
S ma egész nap olyan meg-
és áthatóan kívánom,
hogy fel tudnám békémet dúlni érte.
Szerelem? Nem, hisz ahhoz
évek kellenek,
de azért
a kéj is drágakő,
s virág, s milyen nagy, tiszta öröm is tudni, hogy
fennkölt kérdéseink egy
hús-vér lényben tenyésznek!
2.
A jó öreg "finálé!"
És néha mégis
úgy érzem, minden post coitum triste,
s én puszta kívülálló.
Valaki más kel útra,
őt lövik fel a holdra.
Vagy versenyben!
Tizedmásodpercekkel
űrhajóstársam után
Holdat érek én is -
majd heverünk aléltan
egy kráter szélén,
higanysúllyal s holdjáró ruhánkban,
míg meg nem szólal -
s bár nem beszélek a nyelvén,
pár szót fölszedtem a
kultúrcserék során...
Elsuttogjuk, most először a Holdon:
Szpasziba. Kösz. Oké.
/Rakovszky Zsuzsa fordítása/ |
| |
|
|
| Agi53 |
2008.04.11. 18:39 [#1] |
Ápr.11-én Józsáf Attilával kezdem, de remélem nemcsak a Költészet napján olvasunk verseket, ha van kedvetek hozzá :-), s szívesen olvasnék sok-sok női költőt is.
TUDOD, HOGY NINCS BOCSÁNAT
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.
A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.
Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.
Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.
Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.
Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.
Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.
Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.
Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.
1937. július-augusztus
|
| |
|
|
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
| 5
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
