 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| sztyepan vengrij |
2009.04.30. 19:22 [#381] |
| Vannak olyan "férfiak", akik annyira naivak és tapasztalatlanok, hogy fel sem merül bennük az, hogy egy nő számára valós és komoly problémát jelenthetnek. Így aztán lehet, hogy süket és vak emberként próbálnak meg a nőkkel kommunikálni. |
| |
| sztyepan vengrij |
2009.04.30. 19:18 [#380] |
Zaklathat-e egy "férfi" egy hölgyet abban az esetben, ha az illető személy tulajdonképpen nem is tekinthető férfinak ?
Továbbá az a mód, ahogyan a nők sok esetben megjelennek, öltözködnek és viselkednek, nem tekinthető-e a férfiak zaklatásának ? A zaklatások ellen küzdő hölgyek miért nem arra törekednek, hogy a férfiakat(állatokat, férgeket stb.) mint undorító és nemkívánatos szubsztanciákat teljességgel kiirtsák a világból ? |
| |
|
|
| robin |
2009.04.28. 13:34 [#378] |
| van egy olyan érzésem hogy otthon elővették a kiscsávót :D egyébként most jutott eszembe, hogy kb 10 éve én is átéltem egy ilyen dolgot, de az az illető sokkal elviselhetőbb volt, persze azért ő is folyton hivogatott, ha találkoztunk, általában egy szót sem szólt, de nem volt különösebben tolakodó, csak láthatóan nem tudta hogy kell ezt csinálni. volt valami stiklije egyébként. nála is az volt, hogy mikor az anyja megtudta, hogy most "engem zaklat a szerelmével" - ő fogalmazott így, szóval akkor leállt a dologgal. szerencsére. |
| |
|
|
|
|
|
|
| LilyW |
2009.04.27. 20:27 [#375] |
| kedves Fórumozók, szeretném megköszönni a támogató hozzászólásokat, hogy odafigyeltetek rám, valójában rám. Tapasztalatom szerint a legtöbben nagyon megértőnek mutatkoznak, ám a hibát mindenki bennem vélte: miért veszem komolyan? miért nem nevetek rajta? miért olvasom el az emaileket? miért nem híztam el, és akkor nem zaklatna? (de komolyan, ilyen is volt), és bármilyen irányban próbáltam elmozdulni, mindenki úgy kezdte, _igen, de ezért vagy azért nem jó_. Pedig nem azt vártam, hogy helyettem oldják meg a problémát, csak azt vártam volna, hogy "bátorítsanak", igen, oldd meg, ha téged ez zavar. Pedig nem vagyok teljesen kezdő az "áldozat-létben", és emlékeim szerint gyerekkoromban sokkal bátrabb voltam, és senkit sem kérdeztem meg, hogy segítsek magamon, valahogy most nehezebben ment. Szerintem, ha nem írok ide, még egy darabig elhúzom a megoldáskeresést, szóval, mindenkinek köszönöm. Egyébként a levél óta nyugi van. |
| | Előzmény: [#374 | selkt-sa | 2009.04.27. 13:24] |
|
|
| selkt-sa |
2009.04.27. 13:24 [#374] |
lilyw,
jól hangzik, amit eddig leírtál, örülök, hogy kicsit pozitívabbak a dolgok. szerintem jó a levél, és örülök, hogy a család kicsit a fejéhez kapott.
remélem, gyökérke ezek után lekopik rólad. |
| |
| seronszton |
2009.04.25. 07:26 [#372] |
| robin:mondjuk ne legyél se rákos se semmilyen beteg de ezzel vitatkoznék mint irtad "önmagamam maradok"...nos ezt csak igy egészségesen lehet kijelenteni mert kórosan torzul a személyiség az ilyen kemény betegségek esetében.sajnos.és ez nem intelligencia függvénye.a "sikeres"betegek is átesnek ezen,de átesnek és nem fixálódik náluk-ezért tudják előbb pszichésen majd ennek következtében organikusan is legyőzni a betegségüket. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
