 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| • Her-story avagy nőtörténet, feminizmustörténet |
Hozzászóláshoz kérjük lépj be!
moderálási alapelvek |
|
|
| Deansdale |
2007.11.27. 13:34 [#147] |
Csak most jutottam ide, így már minden világos. Mi a túrót is várhatna az ember valakitől, aki kifejezetten feminista tankönyvből tanulja a történelmet?!
Egyébként folyamatosan kevered a múltat a jelennel.
Szerinted nők és gyerekek dolgoztak a bányákban? És a férfiak mit csináltak? Ruletteztek és szivaroztak? Szerinted a férfiak elnyomták a nőket? Nem csináltak semmit, csak éltek abból, amit a nő "megtermelt"? Na ugyan menj már...
De hogy egy jelenkori "példát" is mondjak: képzeld el a 10 legsz*rabb szakmát a világon. Olyanokat, amik undorítóak, veszélyesek, egészségtelenek. Mondjuk kukásautózás, halászat a jeges-tengeren, olajfúró torony állítás és üzemeltetés, rendfenntartás irakban, kénbányászat valahol afrikában, satöbbi.
Na most mondd, 99%-ban férfiak csinálják.
Szóval eredj már a halál f******* a gyűlölködéseddel és a kicsinyes hisztériáddal. Ahelyett hogy engem szapulsz, keresd elő azt a "tankönyvet" és égesd el. |
| |
|
|
| Binary |
2007.11.23. 22:51 [#145] |
| Lehet, hogy egy picit vissza kéne venned és leírnod, hogy akkor hogyan is volt a tankönyvben. |
| |
| vasszűz29 |
2007.11.23. 14:16 [#143] |
Bezony.
Nekem olyan jó dolgom van, van egy szociológia hallgató barátnőm, aki sokat mesél, mit tanult, úgyhogy csak úgy árad belőlem az okosság:)
Régen mai értelemben vett gyereknevelés nem is volt. Ha már járni tudott, akkor már dolgozni is, vitték is magukra a földekre. Lehet visszasírni.
Angliában tudtommal csak fél év a gyed, utána tetszik-nem tetszik, a nagy többség visszamegy dolgozni.
Na, még egy okosság: tőlünk nyugatabbra ugyebár már rájöttek, hogy ennyi embernek nem tudnak 8 órás állásokat adni. De ennyi munkanélküli segélyt sem lehet kifizetni, ezért aztán favorizálják a 4-6 órás munkákat, ami ugyebár kisgyerekes anyukák álma. Legalábbis náluk ez jobban működik, Magyarországon nem igazán (még). |
| |
| Binary |
2007.11.23. 13:28 [#142] |
| hűűű... |
| |
| PBéla |
2007.11.23. 12:36 [#140] |
Nagyon örülök a kibontakozó beszélgetésnek-vitának. A Neten csak a könyvem egy része van fent, akit esetleg érdekel a többi, szívesen elküldöm csatllt fájlban...
PBéla |
| |
|
|
| Deansdale |
2007.11.06. 09:05 [#139] |
Egyik megközelítésben:
Fogamzásgátlás hiányában a nők ugye viszonylag gyakran szültek. Mivel szültek, gyakran voltak otthon. Mivel gyakran voltak otthon, ők végezték a házimunkát. Mivel valakinek pénzt is kellett keresnie, illetve végeznie kellett az élelemtermelő munkákat, ezért azt a férfiak csinálták. Mivel a férfiak dolgoztak - és ezt már gyermekkorukban is tudni lehetett - ezért őket tanították olyan dolgokra, ami a munkájukhoz kellett. Mivel a nők szültek és háztartást vezettek, teljesen értelmetlen és abszolút erőforrás-pazarló dolog lett volna őket olyan munkákra kitanítani, amit nyilvánvaló volt, hogy soha nem fognak végezni.
Ez elsősorban a régebbi korokra érvényes. Az ipari forradalom környékén és után ez annyiban módosult, hogy a rendkívül nagy munkanélküliség miatt egy POZITÍV társadalmi norma volt, hogy egy családban egy kereső legyen, és így minden családnak jusson egy fizetés. A teljes népesség - a nőket is beleértve! - elítélte, ha egy férj mellett a feleség IS dolgozott. És mivel a munkaerőpiacon általában férfiakra volt szükség, a házimunka a nőkre maradt, és továbbra is fennált, hogy a leányokat olyan munkákra kitanítani, amit soha nem fognak végezni, lehetetlen volt a nehéz anyagi körülmények miatt. És hogy a munkaerőpiacon miért volt szükség férfiakra? Mert annakidején jóval több volt a fizikai munka. Nem voltak még bankok, szupermarketek, satöbbi, amik nők ezreit alkalmazták volna. Helyettük volt bánya és kohó, vasgyár, ilyenek.
Egyébként ennek egy modernkori változata az angliai TB helyzete, ahol orvoshiány van. Nem kis részben azért, mert sok doktornő elmegy szülési szabadságokra, és évekig távol marad - ráadásul ezek igen nagy hányada végül soha nem tér vissza a pályára.
Ha pusztán logikai alapon kezelnéd a témát, és a társadalmi hasznosságon kívül nem érdekelne más szempont, most is mondhatnád, hogy a nők orvossá képzése ráfizetéses és értelmetlen dolog. Persze az emberiség már fejlődött annyit technikailag, hogy van egy rakás elpazarolható erőforrásunk, ami ilyenekre el is pazarlódik.
Itt az egész témában nem arról van szó, hogy a nőket elnyomták volna, hanem egész egyszerűen a túlélés érdekében muszáj volt a legésszerűbb munkamegosztást alkalmazni. És ezt a nők is tudták. |
| | Előzmény: [#137 | grund | 2007.11.05. 23:39] |
|
|
| ButaTyuk |
2007.11.05. 23:56 [#138] |
A szöveg tényeket (dolgokat) állít, egy szóval sem említ elnyomást. Amiből kiindul (és amit alátámaszt), az annyi, hogy a felnövekvő generációk hosszú (több ezer éves) története során eltérő lehetősége volt képzésben részesülnie annak, aki biológialag nőként, mint aki férfiként született.
Állítja továbbá, hogy a nőképzés nemléte miatt nincsenek vagy nagyon kis számban állnak rendelkezésünkre erre vonatkozó források. (Én ezt egyébként így ebben a formában vitatom, hiszen a lányok-leendő nők is tanultak, felkészültek valamiféle elvárásra ((engedelmesség, tisztelet, háziasszony, gyerekgyár, szövőnő)), csak nem abban az intézményi struktúrában, amelyben a fiúk-leendő férfiak a saját elvárásaik ((engedelmesség, tisztelet, katona, írnok, pap)) teljesítésére. Innen nézve tehát nem feltétlenül az intézményes oktatás nemi alapú szegregációjával van elsősorban gond, hanem azzal, hogy azt tekintették/tekintjük az oktatás elsődleges és kizárólagos terepének. Úgy értem, a kérdés úgy is felvethető akár: miért tudunk olyan keveset a fiúk családi szocializációjáról, a házimunkákra való szoktatásról, a családon belüli munkamegosztásról.)
Ha már muszáj belekötni, egyszerűbb lenne a geocentrizmus vádjával, azaz nem említi a kínai vagy dél-amerikai szisztémát :) |
| | Előzmény: [#136 | Deansdale | 2007.11.05. 22:43] |
|
|
|
|
| Praxol |
2007.11.05. 21:26 [#135] |
"Ha azt a végeláthatatlanul hosszú folyamatot, amely végül is elvezetett a lányok intézményes oktatásáig, néhány számmal akarjuk érzékeltetni, megdöbbentő eredményre jutunk: 5000 évig tartott, amíg a lányok ugyanolyan magától értetődő természetességgel léphettek be az elemi iskola kapuján, mint ahogyan azt a fiúk már a mezopotámiai tábla háza vagy az egyiptomi írnokiskola létrejötte óta megtehették.
Ha a rendszeres felsőfokú képzés kialakulásának kezdeteit az ókori görögök kultúrájában keressük, akkor a lányok idáig vezető útja 2000 évvel tovább tartott, amíg előttük a 19-20. század fordulója körül megnyíltak az egyetemek kapui.
Ha az európai egyetemek születését vesszük figyelembe (a bolognai egyetemet a 11. században alapították), akkor azt látjuk, hogy ez az út közel 900 évvel tovább tartott a lányok, mint a fiúk számára." |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
