 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| LilyW |
2005.10.07. 18:34 [#54] |
nem is tudom egyébként, miért hittem, hogy a biztonságot megkaphatom mástól? talán ki akartam próbálni, milyen, amit nem kaptam meg gyerekként? rengeteget gondolkoztam ezen ..
azután néhány év tapasztalat után a saját aranykalitkámban, rájöttem, hogy a biztonságom én vagyok:-) és ma társam van, nem támaszom.. |
| | Előzmény: [#52 | polaris | 2005.10.07. 16:58] |
| polaris |
2005.10.07. 16:58 [#52] |
azt tudom mondani: ne támaszt, biztonságot keress elsösorban, ezekben mindig érzem az alárendeltséget -hanem t á r s a t ... :)
a szeretet nem kisajátítás, lelki leépítés, függövé tevés - az eszközök lehetnek drasztikusak, de nagyon kifinomultak is ('aranykalitka'), amelyet sokkal nehezebb azonosítani > s kijönni is belöle. |
| | Előzmény: [#47 | LilyW | 2005.10.07. 14:55] |
| Mikianyukája |
2005.10.07. 16:33 [#51] |
| Nem akartalak kioktatni, bocs, ha sikerült mégis. Egyébként szerintem simán tudnak mások is segíteni, nemcsak a segélyvonal, minél több emberrel tud beszélni, annál jobb. A segélyvonalasok is csak emberek :) |
| | Előzmény: [#50 | BaBe | 2005.10.07. 16:28] |
| BaBe |
2005.10.07. 16:28 [#50] |
| igen, gondoltam rá, hogy bekövetkezhet, van tapasztalatom, ennyi legalábbis, én bizony véletlenül pont arra gondoltam, hogy a nane felé fordítom a kis arcát, hátha kiül rája a felismerés... |
| | Előzmény: [#25 | Mikianyukája | 2005.10.06. 10:16] |
| fuleskanga |
2005.10.07. 15:06 [#49] |
Téllllleg tök jól érzem magam a bőrkémben :) Olyan mintha víz alól buktam volna fel. Nap, mint nap rácsodálkozom és élvezem - magam! Remélem, nem értitek félre, nem beképzeltségből, hanem mert visszakaptam önmagam.
Gratula mindenkinek, akinek sikerült /és nekem is :) |
| | Előzmény: [#47 | LilyW | 2005.10.07. 14:55] |
|
|
| "mégmindignő" |
2005.10.07. 14:58 [#48] |
Én sosem engedtem, a párkapcsolataim rosszabbra fordulásakor pedig pláne nem, hogy egy bizonyos határon túl a párjaim belegázoljanak a személyiségem "autonómiájába", két ember, egy pár, ha úgy tetszik, de egy bizonyos határon belül mindkét fél külön külön egy egyéniség, rettenetesen toleráns, béketűrő ember vagyok, nagyon sokat megengedek, és e mellett nagyon sokat adok, (szerelemből, önzetlenül)de ha elérkezik a beleavatkozás, a formálni avagy netán átformálni akarás egy bizonyos pontig, akkor valami belső sziréna iszonyatos mértékben visít bennem és akkor, bár szelíden, szívósan, esetleg észrevétlenül, de villámsebességgel keresem a kiutat, a kiskaput,a szabadulást...
érdekes kettősség ez bennem, a romantikus, szeretetteljes és a dirigálást, megalkuvást nem tűrő, érzem, amikor szükség van rá a két énem viaskodását, de a szabadulni vágyó mindig győz...
Nagyon sokat kibírok, de a béklyót, a zablát, az ostort...hát ilyesmit nem...akkor lázadok |
| |
|
|
| LilyW |
2005.10.07. 14:55 [#47] |
megpróbáltam, polaris .. a férjemet úgy "választottam", na majd ő biztonságot ad nekem, télleg, nem ivott, meg nem volt agreszív. csak nagyon hasonlóval élt, mint amit fuleskanga is írt, a függvényt.. később jöttem rá, hogy dehogynem agresszív, csak nem a megszokott módón, hanem csendesen :-( mondhatni, tartozék voltam, és ameddig elfogadtam mindent ahogy volt, rendben is mentek a dolgok. próbáltam csendesen változtatni, elmondani, h másképpen kellene, mert nekem ez nem jó, hogy csak úgy vagyok neki mint egy "hozzátartozó" darab, de valójában nem társ. hát, meg sem hallotta .. aztán pedig válás, zsarolás gyerekekkel, pénzzel, mindennel, de nem adtam meg magam.
fuleskanga, a vigyor a legfontosabb, mert akkor már jól érzed magad a bőrödben:-)innentől pedig a nehéz is könnyebb:-) |
| | Előzmény: [#44 | polaris | 2005.10.07. 14:17] |
|
|
| polaris |
2005.10.07. 14:42 [#46] |
az általad leírt típus elég gyakori: pszichopata!
minden belül agressziv pasi használja ezt a 'mázas' angyal-álarcot, aztán a legváratlanabb pillanatban kipattan belöle az 'ördög' -
leépíti a személyiségedet, hogy aztán kialakítsa a neki tetszöt, de akkor már sehol sem vagy... s képtelen leszel felismerni nem csak a régi énedet, de a valós helyzetedet sem...
örülhetsz, hogy lépni tudtál! |
| | Előzmény: [#45 | fuleskanga | 2005.10.07. 14:34] |
|
|
| fuleskanga |
2005.10.07. 14:34 [#45] |
Az emberi játszmáknak nagyon széles a tárháza. Csak egy általános és mindennapos: Van az a "szeretetteljes" kapcsolat is, amikor a férfi hozzáállása miatt a nő egy-két éven belül elhiszi magáról, hogy ő önállóan képtelen bármire, csak a férfi függvényeként létezik. Szerintem elég sokan átéltük/jük ezt az agymosást. Ilyenkor pedig nehéz dönteni, lépni. Csak érzel, gondolkodsz, de gyakorlatilag bénult vagy. /És nem hülye!/
Én egyébként válófélben, szétköltözőfélben és egy hatalmas vigyorral az arcomon. Mióta döntöttem, legördült rólam egy mázsás súly. Már nem félek a magányos szülő szereptől, hanem jóleső izgalommal várom. Persze, tudom hogy nem lesz mindíg minden könnyű. Na és? Most sem az. |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
