 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| Agi53 |
2005.12.11. 22:52 [#253] |
| Nekem is van könyvtárosi végzettségem (is), de csak életem első munkahelye volt könyvtár, és most húzódik egy iskolakönyvtárosi (hónapok óta, s ott a betöltetlen üres állás, persze mert az iskola költségvetésének ez jó, hiába, szegények az iskolák is). Az előbb néztem a Szólás szabadságát, az 50 felettiek elhelyezkedéséről, hát semmi érdemleges. Pont pedagógus volt az 53 éves hölgy, és ő is, ha kap állást, csak 10 hónapra, nyárra nuku, ősszel meg "olcsóbbat" vesznek fel. De emeljék csak az egekbe a nyugdíjkorhatárt, dührohamot tudok kapni, s szívem szerint most olyan cifrákat tudnék káromkodni, hogy az, na. S nem értem miért nem lépnek a feminista és egyéb női szervezetek ez ügyben. Ezért még utcára is mennék... |
| | Előzmény: [#252 | LilyW | 2005.12.11. 22:12] |
|
|
| LilyW |
2005.12.11. 22:12 [#252] |
Szerintem a kulcsmondat: nehéz elindulni .. ha már egyszer nekiindulsz, onnan könnyebb:-) persze, megértelek, h úgy érzed, gödörben vagy. Sajna nem tudok okosságokat mondani. Nem tudom, ha ilyen helyzetben lennék, mit csinálnék.. de ne hagyd úrrá lenni magadon a punnyadást:-)egy darabig jó, meg kell is néha, de .. nem szabad h sokáig tartson.
Egy vidéki kisvárosban élek, azt szoktam mondani, ez még nem a világvége, de már idelátszik:-). Ezért a mindeféle lehetőség is szűk, h finoman fogalmazzak:-). Könyvtáros vagyok, az egyetlen dolog az életemben, amit újra ugyanígy csinálnék, ha egy tündér azt mondaná, újrakezdhetem az életemet:-) A hivatásomon belül több területen dolgozok, változatos és érdekes, tényleg nekem találták ki:-).
|
| | Előzmény: [#251 | Agi53 | 2005.12.11. 20:39] |
|
|
| Agi53 |
2005.12.11. 20:39 [#251] |
| Köszi. Munkanélküliségem idején szerettem volna ilyen pályázatírói tanfolyamra elmenni, de nem volt, ill. nagyon drágán. Most meghosszabbítják újabb 3 hónapra a szerződésem, de hát ez nem maga a paradicsom, csak újabb haladék. Több lábon állás? Ez is csak fél, s recseg-ropog.Régebben engem sem zavart az egyedül menés (leszámítva a színházat), és szeretek is egyedül lenni, no de nem mindig. A társaságot is kedvelem. Jó adag lustaság is munkál bennem, ez tény. Nehéz elindulni, s mostanság még valami szellemi renyheség is kezd úrrá lenni rajtam, két hete egy sort sem olvastam (már szépirodalmat), s ez valahogy a "vég", igaz, beteg is voltam, s most pénteken tudtam csak meg, hogy márc.31-ig van munkám/ jövedelmem (ezért ez az állapot rendesen frusztrálja az embert).No, nem panaszkodom. Próbálok valami stabilabb állást is keresni közben, de nem könnyű.Művészlelkek? Hát ez az! Műfaj nélkül!Tudom, hogy aktivizálni kéne magam, s nem elhagyni: punnyadni.(De sokszor már azt sem tudom, mire vágynék, ill. ez olyan hullámzó.) Jó ez a szó,íze, zamata van.Merre élsz, mit csinálsz? |
| |
|
|
| LilyW |
2005.12.11. 19:29 [#250] |
Nah, rátaláltam:-) Olvastam is, köszönöm, csak akkor nem válaszoltam rögtön.
A munkával kapcsolatban olvastam a másik topicban is a hozzászólásodat, sajnos nincs igazán ötletem, hogyan lehetne a biztonságot megteremteni. Azt tapasztalom, hogy vmiféleképpen a több lábon állást kellene megvalósítani. A környezetemben látom, h pl alapítványoknál, egyesületeknél, vállalkozóknál pályázatírást vállalnak, az kötetlen, otthon is meg tudod csinálni, főleg h van neted. Ez persze nem 100%-os, de ha nyertes a pályázat, akkor csurranhat némi pénz, lehet ismeretséget szerezni, az később is jól jöhet, satöbbi.
Az otthon csücsülős kuckóság az nem jó (több szempontból sem), muszáj erőt venni magadon, szerintem. Amíg férjnél voltam, akkor is egyedül mászkáltam el programokra, amik érdekeltek, mondjuk könnyen is állok szóba bárkivel, egyszerű a titok, csak kérdezni kell, a többi már jön magától:-) Aztán tagja vagyok néhány egyesületnek is, első lépésként kapcsolatok, aztán a többi majd adódik, sz'al nem erőlködve, de nem is belefásulva apránként is lehet mocorogni.
Az mennyire ismerős élethelyzet, a kilógás a sorból és az egyedüllét:-) (az egydüllét arra vonatkozik, h a hasonszőrűekre én sem találtam rá, talán a Hugim az, akivel sokban egyet értünk, de ő meg távol él tőlem). Emese írta nekem, a Tarot-jóslásból, h sok olyan dolgot művelek, amit a környezetem nem ért meg, de ne aggódjak, a "művészlelkeknek" ez a sorsuk:-).. végül is, már volt időm megszokni - volt egy kis szünet, amíg férjnél voltam, nagyon light-osan különcködtem, de ez már a múlt.
Sokat vagy egyedül, azt írod: amikor felteszed magadnak a kérdést, h miért, mit válaszolsz? Csak a lustaság, a fásultság? Vagy van vmi más oka is? Esetleg szeretsz egyedül lenni? Aszem, ha teljesen őszintén megválaszolod magadnak a kérdést, lehet, segít. A laza viszony: ha örömet okoz, bármilyen szempontból, akkor miért háborog a leked? Ha meg nem okoz örömet, akkor miért? Igaz, sokszor kötünk kompromisszumot, én is kötöttem. Visszatérve Emese leveléhez: függetlenül attól, h hisz-e vki a Tarot-ban, azért az megfontolandó volt, h engedjem el azokat a fölösleges terheket, amiket mások helyett cipelek, illetve törődjek annyira magammal, h amikre vágyom, szerezzem meg. Kockázatosabb, mint egyezkedni, de izgalmasabb is.
..(ha Pesten élnék, elcipelnélek mindenhová, nem hagynám h punnyadj otthon:-)) |
| | Előzmény: [#249 | Agi53 | 2005.11.24. 09:17] |
|
|
| Agi53 |
2005.11.24. 09:17 [#249] |
| A múltról most ne, mert akkor karácsonyig írhatnék. A jelen: nem a legjobb, úgy néz ki megint munkanélküli leszek, ehhez képest egyedül élek, vagyis tök anyagi válság is. Az öregedést pont ebben érzem a legjobban, régebben nem érdekelt annyira, most meg a "biztonság" hiánya stresszel a leginkább. Bíz'Isten nyugdíjas lennék a legszívesebben, nem sok pénz, de biztos. Még 9 és fél év van hátra, ez valami iszonyat!Egyedül élek, nincs társam, van (volt ?) egy laza viszonyom, ami ellen háborog a lelkem, kompromisszumnak érzem. A munkám nem elégít ki, s lehet ugye, hogy ez se lesz. Keresem a helyem, még mindig. Sokat vagyok egyedül: mindig. El akartam menni a Centrifugába (még sose voltam), aztán a Műcsarnokba az Éjszakai állatkertről való beszélgetésre - egyikre se mentem. Lustaság, tehetetlenségi nyomaték? Inkább itthon, kuckósan. Na, aztán meg csepülöm magam, hogy lusta dög vagyok, s besavanyodom. Internetem kb. egy hónapja van.Feminizmus? Azt hiszem, ha van ilyen, annak születtem, noha rendesen nyomták belém hol a katolikus, hol a szocialista nő-férfi szerepeket. Mindig is azt éreztem, hogy kilógok, pedig csak nem akadtak kezembe a megfelelő könyvek (még nem is voltak lefordítva), s nem találtam meg a hasonszőrűeket. Voltak férjeim, barátaim, mégis azt érzem, hogy világéletemben egyedül voltam (a gyerekeim most hagyjuk, az más,). Elsőre ennyit. Egyébként köszönöm az érdeklődést. |
| |
|
|
| LilyW |
2005.11.23. 23:10 [#248] |
| Szia Ági, írnál pár sort, hogyan élted meg a _kor_szakaidat? Hogy érzed magad a bőrödben, és miért éppen úgy? ha lesz időd visszaolvasgatni, látod majd, ilyesmikről (is) értekeztünk:-) |
| | Előzmény: [#247 | Agi53 | 2005.11.23. 17:27] |
| Agi53 |
2005.11.23. 17:27 [#247] |
| Miért, az mennyi, s honnan lehet tudni? Én új vagyok (1-2 hetes), de azt hiszem, én visszabillentem. |
| |
| gem |
2005.11.22. 10:56 [#246] |
| Lányok, romlik az ideális átlagéletkor a fórumon...fiatalodik:) Törökmoni eltüntél az őszi (téli)köddel :( ?? |
| |
|
|
|
|
SZOC&POL 
