 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| 7
|
8
| »
|
| robin |
2008.10.11. 19:07 [#15] |
| szokás szerint emesének nem sikerült megérteni a hozzászólást. egyébként meg szerintem nem az a lényeg, hogy valaki hány éves, hanem hogy öreges-e. sok fiatal is öreges, ettől lesz valaki "öreg" mások szemében. |
| | Előzmény: [#13 | hallohallo | 2008.10.11. 14:53] |
| emese |
2008.10.11. 19:05 [#14] |
Ket kasztja csupan? Ugyanmar! Az oregek nem egy masik orszag, ha van szerencsed akkor te is oreg leszel egy nap. Igen mi mind akarjuk a szellemi frisseseget, de hatvan utan meg kell erte kuzdeni. En olvasok egy uj konyvet minden heten. (regen kettot is szoktam) En gyakorolom a magyart ,es szeretnem ha a nemetemet is vissza lehetne szerezni, en abbol erettsegiztem Innbruckban. Apam hatvan eves koraban le tett egy orosz vizsgat. Beszelt franciaul is meg nemetul is. Nekem is kene egy harmadik nyelv, talan spanyol . Kinai is jo lenne csak ha nem kene az irasukat is elsajatitani.
|
| |
| hallohallo |
2008.10.11. 14:53 [#13] |
mi lenne, ha nem mondanátok olyanokat, hogy "az öregek"?
ez ugyanaz, mint "a nők" ilyenek, olyanok.
nem homogén csoport.
egyénenként különbözők. |
| |
| SHARK |
2008.10.11. 12:31 [#12] |
Jól mondod, két kasztja van az öregeknek. Aki megőrizte szellemi frissességét és aki nem. Előbbikekkel én is sokat szoktam dumálni buszon/vonaton. Sokkal jobb társaság, mint a "fiatalok", még van humorérzéke is párnak.
elképzelni, hogy milyenek leszünk öregként? Nekem csak az számít, hogy minél tovább megmaradjak a szenilitás 2 fokán, a saját fogaimmal rágjak és tudjam kontrollálni emésztési végtermékem ürítésének folyamatát. Ez az emberi méltóság 3 pillére. |
| |
 |
 |
| subculturalgirl |
2008.10.11. 11:53 [#11] |
Én bírom az öregeket, szerintem jófejek :D Igen, az egyszerű, kendős, stb. mamókák is, sőt, ők iszonyat aranyosak tudnak lenni! Lehet, nagyon drága, imádott nagyszüleim miatt - akik faluról származtak, és később költöztek egy kisvárosba - meg az ő, többségében nagyon kedves, végtelenül jóindulatú ismerőseik miatt; de belémnevelődött egyfajta tisztelet az idősek iránt.
"Ezek a fiatalok", ez csak sztereotipikus blabla. Én azt tapasztaltam, hogy az öregek előítélektektől INKÁBB mentesek, mint a fiatalabbak.
Az öregek tudják, hogy ha eltévednek, vagy valami más segítség kell, nyugodtan odamehetnek egy rokkerhez, vagy más, csúnya fekete deviáns fiatalhoz, segítséget fognak kapni. Amikor még 18 körüli szakadt punkrokker csajszi voltam, tele undok világgyűlölettel :D:P tuti, hogy az összes eltévedt Mamóka hozzám jött oda a buszmegállóban: "Kedveském..."
Ég és föld az a világ, amiben drága Mamikám eltöltötte a fiatalságát, - kemény munka, földművelés, állatok, 16 évesen férjhez ment, Papámmal szeretetteljes kapcsolatban éltek 53 évig. Sokszor a közös nehézségek nem megerősítik, hanem eltörlik a szokásos uralmi viszonyokat. Nem nyomták el egymást, hanem dolgoztak. - meg amiben én; de azért van a szeretet, hogy felülírja az ilyen különbségeket.
Nyilván más egy magyar nyugdíjas, meg egy német, de a vak is látja, hogy ennek anyagi okai vannak. Magyarországon jóval kevesebb a "dáma", inkább az (egész élet kemény munkájától lerobbanó, ezért ) SZTK-ba járó, a sovány nyugdíjából a gyógyszerek árát számolgató szegény néni, bácsi a jellemző; nem a napos Görögországban kiránduló vígkedélyű turista.
Nem szép dolog felróni nekik, hogy az ő körülményeikben kevesebbet tudtak adni magukra, és beszűkült az életük. Szerintem ők se így képzelték el fiatalon, milyen lesz, ha megöregszenek.
Én nem teszek nagy mellénnyel kijelentéseket arra nézve, hogy "na én biztos nem..." Meg szerintem ha az ember maximálisan megélte minden életkorát, nem hagyott ki semmit, akkor nem lehet olyan szörnyű megöregedni. (Popper Péter gondolata a Belső utakon c. könyvből.) |
| |
 |
 |
| __ii__ |
2008.10.10. 23:36 [#10] |
nem értetted meg, vagy félreérthető volt amit írtam. a nagyanyám is éppenolyan banya volt, amiről írtam. és nagyon szerettem. beszéltem is vele ilyesmiről, és ő is rájött öregkorára, hogy ez így nem volt rendben, de persze neki sem volt más választása. mondjuk őt a nagyapám nem hagyta el, csak aránylag fiatalon kihalt mellőle. viszont nem tanulhatott, mert legidősebb gyerek volt, és az nem tanulhatott náluk, mert otthon kellett maradnia a szülőket, meg a családi házat, kertet, szőlőt gondozni. nem volt boldog benne. viszont meg is látta ezt, és ki is mondta. és a lányainak nem adta tovább a mintát.
nem ítélkezek. éppen azt mondom, hogy ez a mamika élet ma már nem kötelező. és egyre kevésbé lesz az. lehet a félanalfabétával példálózni, de nem jó példa. a putriban élő cigányoknál az itt mamikáknak, vagy általam banyának hívott öregasszonyoknak van a legnagyobb tekintélyük. kultúra kérdése is. meg sok másé. |
| | Előzmény: [#7 | Melisande | 2008.10.10. 15:40] |
 |
 |
| Agi53 |
2008.10.10. 21:05 [#9] |
| Azt kellene talán tisztázni, mi is az, hogy öregedni? Egyfolytában öregszünk, a születésünk pillanatától :-)Csak a csecsemő nagy pocija és fogatlan szája aranyos látvány, aztán egy idő után már nem az. Számomra - gyerekként - nem volt annyira hű-de -borzasztó az aszott, lötyögős vagy hurkás test, a csupasz punci és sok egyéb, mert imádtam a dédim, s bár őt soha nem láttam meztelenül, de anyámmal - nem volt fürdőszobánk, még benti csapunk sem - sokat jártunk a Széchenyi népfürdőjében (akkor így nevezték a csak női, meztelen, kötényes szakaszt), s én összekapcsoltam a kettőt, így természetes volt. Aztán jött az "agymosás", bár nagyjából sikerült szarni rá egész életemben. A tudati "öregedés", na az már nehezebb, már huszonéves koromban megcsusszantam, ez a vágyott, elképzelt jelen/jövő és a megvalósult kivitelezés miatt volt/ van. Most - 55 évesen - azt érzem, hogy korosztályomhoz (főleg a "nyugatiabbakhoz") képest nagyon fáradt, elnyűtt, elhasznált vagyok, még ma sem tudom, hogy minek is vagyok, jöttem e világra - ha az embernek valóban van valami igazán fontos dolga itt - , sokszor meg pont azt érzem - ennek minden előnyével és hátrányával -, hogy ma sem nőttem még fel igazán, ezt aztán lehet fiatalosságnak is, meg infantilizmusnak is nevezni. A'pia cere (ha jól írom) - tetszés szerint. |
| |
 |
 |
| emese |
2008.10.10. 19:16 [#8] |
emese aranyköpése: "nem kell senki felett bírálkodni"- nyilván az általad kilátásba helyezett kiherélések is kizárólag demográfiailag indokoltak.:
Oregedesrol beszelek nem buncselekmenyekrol amit a pasik kovettek el. Azokat igen is ki kene operalni a tarsadalom szovetebol.
Buta tyuk, nem ismertek mas utat? Ez is kulturalis bortonzes, nem az o hibajuk.
Amikor otthon voltam egy evig egy oregotthonban, ( csipo operalas utan)az ajtojukon meg a sajat nevuk se szerepelt. Ilyen ne es olyan ne, mondtam is nekik, mi a ti nevetek? Miert nem hasznaljatok? csak neztek ream csodalkozva hogy en nem abbol a kis skatujabol jottem ki amibol ok.
Ezek a nok mar el lettek hasznalva,ki lettek dobva es oreg otthonba tarolva. Ez a jovoje minden "jo kislanynak" aki engedelmeskedik. Csak a makrancos, kivancsi es engedelmetlen nok azok akiknek lesz jobb jovojuk. Azok akik felrugjak a regi modi bekepzelest hogy ki a no. Mi az igazi munkaja a nonek a foldon? Onmagat felfedezni.
|
| |
 |
 |
| Melisande |
2008.10.10. 15:40 [#7] |
Jaj, Cunci, osztod itt az észt, azért kíváncsi volnék, Te hogy festenél, 50 évesen, kétműszakos (melo + háztartás+gyerek) lavírozás, aaztán kitesznek ennyi idősen a munkából, mert picit ugye lestrapálódtál, újat szerezni alig van esélyed (max. mehetsz takarítónőnek). Ja, férjed lelép, valami fiatal tyúkkal vígasztalódik, vagy feldobja a talpát. Figyelem: bejárónőre, babysitterre nem korábban nem futotta. Na, akkor majd azt mondod magadnak, hogy meg is érdemeltem, mint az un. mártír anyukák? Nem mindenkinek adatik meg a "dámaság", nem kellene őket így megvetned. Attól, hogy félanalfabéta valaki, és nincs más választása, mint hogy a családjával maradjon, attól még nincs rendben, hogy "otthagyják", mint egy megunt kacatot! Emberekről van szó, hogy ítélkezhetsz így?! A miss Marple-k a kevesek, bizony sok asszony nem így öregszik meg! Lehetnél kicsit elfogadóbb velük!
"az a klasszikus fejkendős öregasszonyruhába öltözött nő (banya) egyre ritkább" - nekem voltak ilyen rokonaim - sajnos már nincsenek közöttünk, de elszorul a szívem, amikor eszembe jutnak, mert gyerekként nagyon sok szeretetet, melegséget - egyszóval emberséget kaptam tőlük, sose gondoltam, hogy banyák! |
| | Előzmény: [#4 | __ii__ | 2008.10.10. 10:29] |
 |
 |
| További oldalak:
« |
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| 7
|
8
| »
|
|
|
|
|