 |
 |
HOZZÁSZÓLÁSOK
|
| subculturalgirl |
2008.06.08. 16:45 [#15] |
Én nem cenzúrázásra gondoltam. A "nem ajánlott" nem egyenlő azzal, hogy "betiltandó." De attól én még gondolhatom úgy, hogy e szemlélet terjesztése nem szolgálja a nők érdekeit, és erre jogom van felhívni a figyelmet (mint ahogy az illető szerzőnek is joga van ilyesmit leírni, kiadni)
"Az udvariasság sokkal inkább hű tükre volt annak, hogy a teljes társadalom a nőket tartotta értékesebbnek."
De -ja már hányszor elmondtam -nem az individuális értékeik, hanem reproduktív potenciáljuk, illetve a "nőies viselkedés" bizonyos normáinak betartása miatt volt ez a tisztelet!!!
"Nőelnyomás pedig sosem létezett. Illetve csak egyetlenegy, jól behatárolt területen, de annak is megvolt a maga ellenpárja, ráadásul kőkemény indok is volt hozzá, de ezt csak a magam kedvéért idéztem fel, hisz tudom, veletek szemben minden érv, tény vagy adat csak falrahányt borsó."
???????
"Mi az, hogy "nem jár minden nőnek egyforma mértékben"??? Hogy a csudába lehetne szerinted az udvariasságot porciózni? Mérjük dekára, vagy mi?
Egyébként kéne egyáltalán, hogy mindenkinek hajszálra ugyanúgy járjon? Járjon inkább érdem szerint. Aki mosolyog válaszul, annak legközelebb is kinyitom az ajtót, aki meg szidja a k*rva anyámat érte, annak legközelebb a pofájára vágom. Ez valahogy igazságosabbnak tűnik, mint az "egyenlő elosztás"."
kösz a hozzászólást. Iris M. Young kutatásai: a nők arra vannak szocializálva, hogy többet mosolyogjanak, mint a férfiak. És ez a szervilis viselkedés egy jele adott esetben.
Én nem különösebben mosolygok, de nem si küldöm el a qrva anyjába az illetőt. Főleg, ha tudom, hogy gesztusa jóindulatból fakad. De igenis, mint már meséltem, volt részem lekezelő, megalázó gesztusban az ún. udvariasság nevében.
Megpróbálhatjátok magatokat elhelyezni egy ilyen tengelyen "érdem szerint" :)
Én nem mérem magam a férfiak elvárásaihoz.
hátrányokat stb. kitárgyaltuka beszélős topikban, ezekre a válaszaim ott vannak és fenntartom őket.
Ontopik: én ettől is tartok:
"A szépség szimfóniája című káprázatos album eme üzenetgyűjteményét csak akkor ne vegye kezébe a Tisztelt Olvasó, - ha tökéletes boldogságban telik életének minden perce, - ha ismeri a titkot, hogy mitől válik egy nő finom hölggyé, - ha tudja, mi avat egy férfit tiszteletreméltó úriemberré, - ha már nem létezik a világon olyan betegség amitől félne, - ha nem küszködik súlyproblémákkal, és nincs kisebbrendűségi érzése a külseje miatt, - ha azt a hivatást végzi, amire mindig is vágyott, és azzal él, aki a szívszerelme."
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=246534 |
| |
|
|
| frici |
2008.06.08. 11:04 [#14] |
| Sajnos Szendi úr szégyent hoz szakmájára, éppúgy mint Csernus úr. Ezek az urak jól értenek a halandzsához, a szexista nőkezeléshez és a pénzkeresethez. Az utóbbi nem is lenne baj, ha nem az előző kettő révén történne. |
| | Előzmény: [#5 | subculturalgirl | 2008.06.04. 09:26] |
|
|
| Deansdale |
2008.06.08. 04:07 [#13] |
Nohát először is: nagy ötletnek tartom a másféle gondolatok cenzúrázását :) Ha lehetne, szerintem próbáljátok betiltani azokat a szerzőket, akik nem genderfeministák. Persze kizárólag az egyenjogúság, a liberalizmus és az inkluzivitás nevében.
#5: Az evolúciós pszichológiában sok érdekes és sok igaz dolog van. Talán megpróbálhatnád kevesebb előítélettel olvasgatni az eredményeiket, sok dologra rájöhetnél. (Sokkal hitelesebbek, mint az a nézet, miszerint a genetikai különbségek nem jelentősek, és a gender-különbségek csak társadalmi konstrukciók...)
Nincs itt semmi "maradjatok kussban". Egyrészt azért, mert eddig sem "kussoltatok". Lassan fél évszázada nektek a legnagyobb a szátok ezen a sártekén, és ne is próbáld bemesélni, hogy ezzel nem vagy te is tisztában. Másfelől ebben a könyvben - bár nem olvastam, de meg merem kockáztatni - nincs semmi "kényszerítő". Előadja az elméleteit, te meg azt csinálsz vele amit akarsz. És ha neked a "maradjatok kussban" ugrik be, az sajnos azért van, mert te minden nem-feminista elképzeléssel szemben ellenségesen lépsz fel. Ha a könyvben tárgyalt elméleteket "ellenségesnek" érzed, akkor benned van az ellenségeskedés...
Egyébként ahogy elnézem sok baromság is van a könyvben, de nem hiszem, hogy "tiltólistára" kéne tenni. Döntse el mindenki magának. Egyébként nincs mitől tartanod, egy hithű feministát úgysem tud megingatni semmi a vallásában, úgyhogy 10 ilyen könyvet is nyugodtan elolvashat, akkor sem lesz "baj" :)
#9 Ha egy feminista arról panaszkodik, hogy nem udvariasak vele, általában röhögni támad kedvem. Ez ugyanis azért van, mert ti, feministák foggal-körömmel harcoltatok ezért. Manapság egy férfi hülye lenne udvariasnak lenni, csak azért, hogy a hozzátok hasonló kötekedőbajnokok megpróbálják ezért nyílt színen megalázni.
Másrészt leszállhatnátok már erről a trágyaparipáról. Hiába próbáltok úgy tenni, mintha a "nagy nőelnyomás" mellett csak ironizáló f*szfejkedés lett volna az udvariasság. Az udvariasság sokkal inkább hű tükre volt annak, hogy a teljes társadalom a nőket tartotta értékesebbnek. (Nőelnyomás pedig sosem létezett. Illetve csak egyetlenegy, jól behatárolt területen, de annak is megvolt a maga ellenpárja, ráadásul kőkemény indok is volt hozzá, de ezt csak a magam kedvéért idéztem fel, hisz tudom, veletek szemben minden érv, tény vagy adat csak falrahányt borsó.)
#10: Mi az, hogy "nem jár minden nőnek egyforma mértékben"??? Hogy a csudába lehetne szerinted az udvariasságot porciózni? Mérjük dekára, vagy mi?
Egyébként kéne egyáltalán, hogy mindenkinek hajszálra ugyanúgy járjon? Járjon inkább érdem szerint. Aki mosolyog válaszul, annak legközelebb is kinyitom az ajtót, aki meg szidja a k*rva anyámat érte, annak legközelebb a pofájára vágom. Ez valahogy igazságosabbnak tűnik, mint az "egyenlő elosztás". Megpróbálhatjátok magatokat elhelyezni egy ilyen tengelyen "érdem szerint" :)
"odavetett morzsa a hátrányokhoz képest"
LOL
Miféle hátrányokról beszélsz? Egy lánygyermeket a nyugati civilizáció területének legnagyobb részén születése pillanatától a halálig sokkal kevesebb hátrány ér, mint egy fiút/férfit. Most nem a nevetséges százszorcáfolt mítoszokkal kéne jönni, mint a wage gap, hanem mondjuk olyan statisztikákkal, miszerint a lányok esélyei, lehetőségei és eredményei sokkal jobbak az oktatásban (diplomázók aránya rémlik?), a legtöbb helyen kvótákkal segítik őket az elhelyezkedében (az USA-ban az elmúlt években 300E női munkahely keletkezett, miközben 700E férfi munkahely szűnt meg), sokkal kisebb eséllyel esnek bűncselekmény áldozatául, az állam többet költ a női egészségügyre, a nőknek hamarabb jön el a nyugdíj, tovább élnek, kisebb eséllyel szenvednek munkahelyi balesetet, kisebb eséllyel lesznek öngyilkosok, és még hetekig sorolhatnám.
"tisztelet helyett lekezelésre használatosak"
Én ilyet még nem nagyon láttam, és nem tartom elképzelhetetlennek, hogy csak a paranoiátok miatt gondoljátok így. |
| |
|
|
| ButaTyuk |
2008.06.06. 11:28 [#12] |
Kepes András: Matt a férfiaknak
Neveljünk-e zsenit gyerekünkből? És ha igen, hogyan? Érdemes-e iskolába járni? Ki döntse el, mi legyen a gyerekből? Tehetségesebbek-e a férfiak a nőknél? Kepes András könyve többek között ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik. A kötet a sakkról, családról, nőkről szól. A szerző ugyanis éveken át kísérte Polgár Juditot, a sakktörténet egyik legfontosabb női alakját, s beszélgetéseiből, élményeiből készült el ez a kiadvány. |
| |
|
|
|
|
| subculturalgirl |
2008.06.05. 10:36 [#10] |
Jessica Valenti Sojourner Truth (aki egy fekete rabszolganő volt) "Ain't I a Woman" c. szövegére gondolt 1851-ből.
"That man over there says that women need to be helped into carriages, and lifted over ditches, and to have the best place everywhere. Nobody ever helps me into carriages, or over mud-puddles, or gives me any best place! And ain't I a woman? Look at me! Look at my arm! I have ploughed and planted, and gathered into barns, and no man could head me! And ain't I a woman? I could work as much and eat as much as a man - when I could get it - and bear the lash as well! And ain't I a woman? I have borne thirteen children, and seen most all sold off to slavery, and when I cried out with my mother's grief, none but Jesus heard me! And ain't I a woman?"
http://www.feminist.com/resources/artspeech/genwom/sojour.htm
A szöveg valóban jó ma is arra, hogy az udvariassági gesztusok korlátozott mivoltát kifejezze. Egyrészt, nem jár minden nőnek egyforma mértékben, másrészt, odavetett morzsa a hátrányokhoz képest, harmadrészt, gyakran (nem mindig) éppenhogy tisztelet helyett lekezelésre használatosak. |
| |
|
|
| ButaTyuk |
2008.06.05. 01:08 [#7] |
| A lényeg, ha jól értem, hogy senki nem olvasta :) |
| |
|
|
|
|
| subculturalgirl |
2008.06.04. 09:26 [#5] |
Azok kedvéért, akik nem látják alinket:
"A mű az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes."
Az én olvasatomban ismét egy újabb "maradjatok kussban" könyv, "hiszen olyan hülyék vagytok, hogy még fenenagy hatalmatokat se veszitek észre." Kell a francnak olyan hatalom, ami el van rejtve, és aminek meglétére épp egy olyan fogja felhívni a figyelmet, aki alá van vetve e hatalomnak. Ugyanis ha valaki hatalmat gyakorol(hatna) más fölött, de az illető nem tud erről, akko a más majd hülye lesz őt erről értesíteni.
"A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ:
Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is."
Egyszer kérdezte Pankhurst, miért nem szeretem én a pszichológiát, miért tartom felületességre, általánosításra hajlamos (aki gyakorolja és nem inge... tudjátok!) tudománynak. Na pl. az ilyen húzások miatt. |
| |
|
|
|
|
|
|
SZOC&POL 
